Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Az érzés...

(#2918) 2017. május 26., péntek

… amikor közlekedésgépész alapismeretek tárgy írásbeli dolgozatait javítom, és egy jó osztály tanulója dolgozatában olvasom: 357 mA az egyenlő 3,57 A… Nos ez az érzés egészen egyszerűen megfizethetetlen!

Update: Lenz törvénye a kérdés: a diák szépen leírja – Newton I. törvényét. Törvény, törvény – minek elaprózni!

Felvételi

(#2917) 2017. március 01., szerda

Tegnap kezdődtek az Iskolában a felvételi beszélgetések. Sok éve az a hagyomány, a megszokás, hogy a nyolcadikosok év végi eredményei (nyolcadikban: félévi) alapján számított pontokat vesszük alapul. Ez nem jó, mert ahány iskola annyiféleképpen osztályoz, semmi egységesség ebben nincs. Szoktuk kérni, hogy ha amúgy a legény írt központi írásbelit (magyar és matematika), akkor annak az eredményét is közölje, de egyfelől nem kell ilyet írniuk (csak elit gimnáziumokba vagy nagyon kapós szakközépiskolákba [szeptembertől a nevük, nevünk: szakgimnázium] való felvételi esetén), másfelől meg ha írt is, semmi sem kötelezi arra, hogy közölje is. Pedig mutat valamit: emlékszem valamikor a közelmúltban volt jelentkezési lap, amin egészen magas pontszám állt, a lehetséges 90 pontból majdnem 80, ám a központi magyar talán 8, a matekot 10 pontra írta meg a fiatal.

A felvételi beszélgetéssel az a cél, hogy olyanokat vegyünk fel, olyanoknak kínáljuk fel a felvételt akik nálunk is maradnak. A gyerek több helyre is jelentkezhet és mi nem tudjuk, nem tudhatjuk azt, hogy minket a saját rangsora hanyadik helyére tett. Ez mondjuk rendjén van így, nekünk sokkal bonyolultabb de a diák érdekeit jobban szolgálja mint az, ha egyetlen helyre felvételizhetne csupán.

Szóval akiket felveszünk, azokat szeretnénk meg is tartani. Elnézve persze a statisztikát, azt hogy hányan hagynak el minket a kilencedikben, komoly kétségeim vannak afelől, hogy ennek van értelme. Vagy a módszer nem jó vagy olyat akarunk mérni és vizsgálni ami közben, mert a gyerek kamasz lesz, megváltozik… Igaz: a jelenlegi kritikája mellé nem nagyon tudok odatenni javaslatot, nem tudom mi lenne a megfelelő. 43 – te jó isten, már 43! – éve a felvételi egy négy órás procedúra volt négy tantárgyból, ezek közül egy egy szerkezet szét és össze szerelését jelentette. Ilyet persze ma is lehetne csinálni – de attól tartok, akkor nem tudnánk az osztályainkat feltölteni. Megváltozott a világ, ma már sokkal kevesebben akarnak autószerelőnek állni...

Tegnap, ma és holnap, valamint pótnapként a következő hétfőn lesz ilyen elbeszélgetés. „Megnyertem” a tegnapi és a holnapi napon egy-egy csoportot. Nem nagyok: 12...13 diákot osztottam be egy csoportba. Így ha nem húzza el feleslegesen a kérdező tanár akkor kettő, kettő és fél óra alatt végezni lehet a feladattal.

A tegnapi csoportban tizenketten voltak. Egy legény nem jött el, egy gyerek pedig másutt lett volna, de valamiért ide jött – nem baj, nem küldtem el, nem az a lényeg, hogy kinél hanem az, hogy valaki beszélgessen vele, hogy valaki rögzítse amit ennyi után tudni lehet róla.

A beszélgetést azzal kezdjük, hogy egy adatlap félét kitöltetünk velük (anyja neve, lakcíme, iskolája neve, címe, stb.) Utána három kérdésre kérjük, hogy a saját szavaikkal, a saját fogalmazásukkal válaszoljanak: mutassák be a családjukat, írják le azt, hogy miért akarnak hozzánk jönni tanulni, és… No, a harmadik kérdés nem jut eszembe. Amikor kiosztja a kérdezést végző kolléga e lapokat, ezt elmondjuk nekik (az útmutatóban leírtam), nem ad támpontokat, mert éppen azt szeretnénk tudni, miként fogalmaz a srác.

A beszélgető tanárok kapnak személyenként egy lapot, erre adott szempontok szerint kell a tapasztalatukat felvinni. Én gépbe írom (nem tudok elég gyorsan kézzel írni ahhoz, hogy mindent amit a beszélgetés közben fontosnak és hasznosnak gondolok, le is írjam). Csináltam egy munkafüzetet annyi lappal ahány a felvételiző, egy-egy cella egy szempont, ebbe írom be amit kell. A beszélgetés után – ha lehet még aznap este, mostanában a KKV képzés miatt a következő nap reggel – aztán kigyomlálom az elütéseket (jó sok van), és lenyomtatom majd csatolva ahhoz a laphoz amit a srác írt, készen is vagyok.

A legények elég sokfélék. Akad igazi jó tanuló, csupa ötössel a bizonyítványában. Sajnos azt hiszem ő, ők nem minket fognak választani (azaz nem első helyen jelöltek meg minket). A többsége közepes, esetleg alatta is, és egy két beírással az ellenőrzőben, amit ilyen-olyan fegyelmezetlenkedésért kapott. Nagy ritkán de akad olyan is, aki rengeteg fegyelmező bejegyzéssel jön, akinek nagyon gyengék a jegyei és még bukások is vannak félévkor. Egészében: nem tudom, mit tudhatunk meg az ilyen beszélgetések során. Persze közvetlenül sok mindent. Ám abban nem vagyok biztos, hogy ez valamit is mond a beválásról: arról, hogy a legény mennyire fogja megállni a helyét nálunk, arról, hogy nem veszélyezteti-e a srácot – mert nem tudja vagy nem akarja felvenni a lépést, a tempót majd nálunk – az, hogy iskolát kell váltania majd, hogy egy másik, kisebb követelményeket támasztó (szándékosan nem írom, hogy gyengébb) iskolába év közben kell majd átmennie…

KKV

(#2916) 2017. május 25., csütörtök

Tegnap kijavítottam a múlt pénteken született vizsgamunkákat. A másik sulisban volt vizsga, ott kellett (lehetett) két csoport vizsgatevékenysége során felügyelnem egyrészt, és kijavítani amit alkottak. Délelőtt egy KKV I. csoport volt, délután egy KKV II. Egyikük sem az én csoportomba járt. (Nem tudom, ők milyen teljesítményt nyújtottak, pedig jó lenne tudni.)

Kilenc-kilenc vizsgázó volt mind a két csoportban. A feladat ismerős volt, nagyon is… Nekem legalábbis! A szövegszerkesztő feladat általában nem okozott problémát, bár akadt, aki a felsorolás, lista szerű résznél a termék neve és ára közé tett vagy tucat tabulátort… Nem egy akadt, aki azt a népi szokást követte, hogy ha a bekezdés közzé térköz kell, akkor entert nyomogat – pedig de hányszor elmondtam, hogy ez nem civilizált szokás! (Igaz, nem nekik mondtam el.) A Word 2016 alapértelmezett sorközét csak kevesen vették vissza (ezt nem is tekintettem hibának, bár észre kellett volna venni, hogy a minta nem ilyen.) A kép beillesztése nem volt gond, egyeseknek az igen, hogy a kerékpáros feladatnál a beillesztendő három velocipéd képéből egyet el kellett forgatni. Az aláírás rész nagy kihívás volt, a tabuláció nem ment nekik: még aki jól megcsinálta, az sem szabályosan, szépen (persze hogy a pontokat megkapta rá.) A táblázatkezelő viszont komoly kihívás volt (nem véletlen hogy az enyéimekkel ilyen feladatot csinálok a legtöbbet). Az INDEX() és a HOL.VAN() függvénypárost helyesen senki sem használta! Ketten egészen érdekes módon kerülték meg. Egyikük sok HA() függvénnyel, még érdekesebb volt a másik: egy új oszlopot felvéve az első elé, megfelelő értékkel feltöltve FKERES() függvényt használt. Teljesen rendben való mind a kettő. Ahogyan nagyon nem az, amikor a minta alapján egészen egyszerűen csak begépelték a cellába az értéket – sajnos nem egy dolgozat csupán ennyit tartalmazott! Nem volt nagy a táblázat, ezért reális lehetőség volt az abszolút hivatkozás megkerülésére az, hogy többször beírta, átszerkesztette a képletet. És a másik véglet: egyetlen, de egyetlen egy szem hivatkozás nem volt benne, az egész táblázat összes értékkel kijelölt cellájába egyszerűen a minta alapján begépelt értéket… Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy az ő csoportjában a felkészülés során soha sem csináltak táblázatkezelő feladatokat! Végül a harmadik, a prezentáció kezelő feladat olyan elnagyoltan volt kiírva, hogy szinte mindenki 100% közeli teljesítményt nyújtott – pedig volt, aki animációt nem is csinált és volt aki 12 pontos betűkkel rakta tele a diákat.

Mindegy, ez van. Ez is megvan. A leggyengébb dolgozat is 51 pontos lett azaz mindenki mehet a másik két tárgyból szóbelizni és ha az sikeres (meg azok írásbelije is az volt), akkor lesz OKJ-s papírja.

Nem értem

(#2915) 2017. május 24., szerda

Egy önéletrajzban jelölte meg a jelentkező a (jelenlegi) munkakörét ezzel a szókapcsolattal, jelzős szerkezettel: „transztelefónikus dokumentátor”. Soha ilyen kifejezést nem hallottam még. Akár hogyan is, ma már ennél jobbat azt hiszem nem fogok hallani, olvasni...

Kompetenciamérés

(#2914) 2017. május 24., szerda

Na, ez is sínen van, remélem nem úgy, mint József Attila...

Elég sok molyolgatni való volt vele eddig is még úgy is, hogy igen sok mindent Melinda és Mónika csinált meg, vitt fel az online felületre. A tanulói kérdőíveket (ez kell a szociokultúrális háttér feltérképezéséhez) felcímkéztem és már hétfőn kiosztottam, remélem minél többet vissza is kapunk – ez nekünk fontos.

A teremcserék rendben, a mérésvezető kollégák tudják mit kell csinálni – remélem – a feladatlapokat kiosztottuk, most már a legényeken a sor.

Két szövegértési és két számolási feladat van a négy (tanítási) órára. Nem olvastam át alaposan, csak belekukkantottam (és csak a szövegértési feladatokba), de két fura dolog feltűnt (OK, egyik sem lényeges). Az egyik: egy gázszámlát kell értelmezni. Non scholae, sed vitae discimus, jó ötlet ilyennel foglalkozni. De pont mert discimus, lehetne reálisabb… Az egy dolog hogy TIGÁZ számla; a TIGÁZ tavaly ősztől nem szolgáltat lakosságnak mert a rezsicsökkentés agyonnyomta – a számla lehet pont ezért 2013-as. De hogy egy téli hónapra (december elejétől január elejéig) alig több mint háromezer forint legyen a gázszámla az nagyon nem életszuerű… A másik egy magyar tudósnőről szóló leírás aki mineralógusként csinált karriert, a kalcitok vizsgálatával foglalkozott. Nem tudom, a szöveg rákérdez-e ezen szavakra de tapasztalatból tudom, a srácok nagyon nem értik az ilyen szavakat, kifejezéseket…

Első pillantásra ennyi. A tartalom persze és tulajdonképpen nem is rám tartozik, csak rendben menjen le a dolog...

Özönvíz

(#2913) 2017. május 24., szerda

DSCN2872.JPG

A csatorna képtelen volt ennyi idő alatt ennyi vizet elvezetni, nem elfele hanem kifelé ömlött az esővíz

Tegnap délután még meleg volt, párás a levegő amikor átkerekeztem az Egressy-be. Hat körül indultam a Fáy-ból Ürömre, előtte már nem voltak jók az előjelek: feltámadt a szél és beborult az ég. Pont mikor indultam – persze, mikor máskor – eredt el az eső! Esőkabátot persze reggel nem vittem magammal, minek azt, nem látszott borúsnak. Sőt: mivel most már nincsenek hidegek, pólóban rövid gatyában jöttem el. Na estére már látszott, ez nem volt jó ötlet. Szinte leszakadt az ég amikor indultam! A Mester utca végéig zavart igazán. Nem csendesedett onnantól sem sőt: de ha az ember már bőrig ázott, a szó legszorosabb értelmében, akkor a további víz sokat már nem zavar. Nem is a víz volt a legrosszabb benne hanem a hűvös és a szél. Nagyjából az Országházik szakadt az eső, onnantól is esett, kitartóan de legalább már nem úgy, mint ha dézsából öntenék. Kijjebb viszont az a víz lett bajos ami már idelent volt: a Kolossy magasságában, ahol a bicikli útról fel szoktam jönni, bokáig állt a víz! Addigra én csurom eláztam, nem zavart különösebben hoyg át kell gázolni rajta, de azokat akik a HÉV-hez mentek vagy jöttek, ahogy láttam sokkal inkább. Nem volt viszont mit tenni, tetszett nekik vagy nem, át kellett a zavaros vízen gázolni. Ennél is rosszabb volt a helyzet az ürömi körforgalmat elhagyva: itt veszett sebességgel áramlott a sáros zavaros víz, elöntött mindent! Kerekezni alig tudtam olyan mély volt, szerencsére az autósok többsége tartott, tarthatott attól hogy mi van a víz alatt, nem full gázzal előztek meg. Egy két terepjáróst kivéve, na azok szartak mindenre és úgy beterítettek ezzel a koszos vízzel, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. A csatorna képtelen volt ennyi idő alatt ennyi vizet befogadni, egész buzgárok alakultak ki a csatornafedelek körül, egyet le is fotóztam.

KKV, LibreOffice

(#2912) 2017. április 26., szerda

KKV: ez kis- és középvállalatot jelent és ezzel illetik azt a képzést amit tavaly szeptembertől (valójában csak október közepétől) végezzük. 300 (valójában sokkal több) óra nyelv, 160 óra informatika és valami 80 óra gazdasági ismeretek. A végén vizsgát lehet tenni, OKJ-s papírt lehet szerezni.

Ebből nekem az informatika jutott. Irodai alkalmazásokat és Internet használatot kell tanítani (az utóbbit persze hogy nem, amennyi kell annyit mindenki tud maga). A szövegszerkesztőre azt mondják, ismerik, a feladatok megoldása során persze kiderül, akad még abban is sok újdonság a számukra. A táblázatkezelővel kapcsolatban már sokkal több új dolgot csinálhatunk, a prezentációkezelőt szinte senki sem ismeri. A WEB lap készítés is teljesen újdonság számukra.

Windows-os környezetben, Microsoft Office-szal tanítunk. Fel sem merült más… Múlt pénteken azonban gond akadt: a suliban „Szakmák éjszakája” című rendezvény volt, többek között Marótiék valamilyen programjának a bemutatója ez pedig pont abban a gépteremben (és abban az időszakban) ami a képzésé szokott péntekentként délután, este lenni.

Nem volt mit tenni, sem azt nem akartam, hogy a foglalkozás elmaradjon, sem azt nem tehettem hogy kiebrudalom őket abból a teremből! Tulajdonképpen még jól is jött: emlegettem nekik (és emlegetem is folyamatosan), hogy a szövegszerkesztő az nem Word, a táblázatkezelő az nem Excel és a prezentációkezelő az nem PowerPoint – van más is. A hátsó, a 37-es teremben volt a foglalkozás, az pedig Linux operációs rendszerrel (SuLix) felszerelt gépeket jelent, ezeken pedig LibreOffice az irodai csomag.

AZ egyik hallgatónak volt csak eleve rossz véleménye – nem tapasztalatokra alapozva ahogyan elmondta, mert LibreOffice-t még soha sem használt, de tudta; hogy az rossz – a többiek érdeklődő kíváncsisággal vették a dolgot. Végül is lassabban haladtunk jóval, mint terveztem, de nem baj! Egy táblázatkezelő feladatot csináltunk meg és elkezdtünk egy prezentáció kezelőt, de annak csak a grafikai alfeladatát csináltuk meg a SuLix valamelyik bittérképes képkezelőjével (négy is elérhető a gépen, a felkészüléskor azt választottam ami számomra a legkevésbé volt ismeretlen).

Nem terveztem ilyen foglalkozást, de azt hiszem nem volt haszontalan. Szinte biztos, hogy a hallgatók többsége soha sem fog LinreOffice-szal dolgozni, ezért vagy azért… De már az is eredmény, ha tudnak arról, hogy van ilyen lehetőség, és hogy ha akarják igénybe venni, semmit, szinte semmit sem kell érte tenni (letöltés, telepítés – megvenni nem kell), másfelől pedig ha mint feladat jön szembe, nem lesz teljesen ismeretlen!

Android

(#2911) 2017. május 20., szombat

Nem vagyok nagyon közeli barátságban a címbeli operációs rendszerrel, csak mint sokan mások: a telefonon ez van, hát ezt használom és ahogy feltehetően szintén elég sokan lehetünk: szinte semennyire sem ismerem.

Hétfőn reggel szembesültem azzal, hogy a telefonom nem hívható. A melóshelyen a vezetékes telefonnal ki is próbáltam: felhívva a saját számomat sokáig semmi, aztán az automata hang közli, hogy ez a szám nem elérhető.

Miközben a telefonom be volt kapcsolva…

Mi a csuda ez? Előtte pénteken csináltam meg a pink T telefontársaságnál onine azt a személyesítő nemtudommit, amit a feltöltőkártyásoknak kell. SMS-ben megköszönték majd egy másik SMS-ben értesítettek, hogy jutalmul a hétvégén ingyen telefonálhatok… Lehet, hogy valamit elrontottak és azért nem vagyok hívható? Vagy letiltottak? De hát akkor nem a hívásfogadást, hanem a hívásküldést blokkolnák...

Próbáltam kikapcsolni (a telefont), majd vissza, a helyzet ugyanaz. Aztán arra lettem figyelmes, mégis csak kicseng. Azután megint nem… Mi a csuda ez, mi okozza ezt? Ha a telefon hibernálta magát – nem vagyok biztos, hogy ez az állapotot így hívják: előbb leveszi a képernyő fényerejét majd teljesen elsötétedik, és csak a kijelző alatti nyomógombbal lehet a képernyő világítást visszakapcsolni majd ezután jön a képernyőzár feloldása – szóval amennyiben már hibernálta magát, nem lehetett felhívni, nem válaszolt a megkeresésre. (OK, ez messze nem szakszerű leírás, de talán említettem, nem valami közeli a viszonyunk, ami engem és az Android operációs rendszert illeti.) Ha azonban a hívás idején nem volt hiber állapotban, simán kicsengett..

Na ez meg mi a csuda. A ki- és a bekapcsolás ezek szerint nem segített… Hirtelen ötlettől vezérelve írtam Orsinak FB cseten (a teló régebben az övé volt, ezért is meg mert jó ötletei vannak), megkérdeztem nála csinált-e ilyet, és akár igen akár nem, nincs-e valami trükk erre…? Szerencsém volt, Orsi online volt (és rá is ért), azt mondta, szerinte nem elegendő a ki- és a bekapcsolás: vegyem ki az akkut is és ne azonnal tegyem vissza, kapcsoljam vissza.

Az igazat megvallva kicsit varázslásnak éreztem ezt, de mit veszíthetek? Megpróbáltam és olyan negyedóra szétszedettség után tettem vissza az aksit, kapcsoltam vissza.

És láss csodát! A hiba eltűnt. Hogy mi a csuda okozhatta, fogalmam sincs. Azt hallottam, hogy ezek az „okos” telók szeretik, ha időnként ki meg be kapcsolják őket, ez meg hónapok (!) óta nem volt azt hiszem kikapcsolva. De hogy miért több az akkumulátortalanul töltött idővel nyomatékosított kikapcsolás, na arról fogalmam sincs.

Közlekedésgépész ismeretek

(#2910) 2017. május 17., szerda

Közlekedésgépész ismeretek dolgozatok, még sértetlenül...

Közlekedésgépész ismeretek dolgozatok, még sértetlenül...

Ez a nap is elérkezett. Ma lesz a közlekedésgépész ismeretek tantárgy írásbeli érettségi vizsgája. Ez az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak közzé tartozik és minden szakgimnazistának (egy éve még: szakközépiskolásnak) ez a kötelezően választandó ötödik tárgya.

Elég nagy volt a kavarodás körülötte. Kezdődött azzal, hogy öt (!) éve kijött, lesz ez, lesz ilyen: emelt szinten kell mindenkinek aki szakközepes, ebből érettségizni. Hagymázos álom, aki ezt kitalálta, iskolát régen láthatott belülről. Szerencsére ezt visszavették. Úgy tudom – több mint pletyka – hogy eredetileg sem egy emelt szintű erősségű érettségit terveztek, na amikor visszavették és közép szinten lett kötelező, ezt csökkentették. (Bő egy óra és kiderül, valóban így van-e). Folytatódott azzal, hogy a tárgy neve is megváltozott, legalábbis nálunk. E tárgy leánykori neve: közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika). Erre mondta egy egyetemi oktatóm, hogy nem lovagregény ez hogy a címében a tartalom is benne kell legyen. A hercehurca folytatódott azzal, hogy a vizsgakövetelményekbe is belepiszkáltak, ráadásul nem is olyan régen. És akkor még azt az aranyos oxymoront nem is említettem, hogy: kötelezően választható tárgy. Vagy kötelező, vagy választható.

Sok a kérdés, de egy válasz már biztos: minden végzősünk, mindenki aki érettségizik, cirka egy óra múlva nekikezd e tárgy (ezen a néven bizonnyal) első írásbeli vizsgájának. Hogy pontosan minek, arról csak egy után írhatok, az OH felszólított minket, hogy a reggel nyolcas vizsgatárgyakról aznap egyig semmi infót nem szabad adni (az elektronikus sajtó persze azt írhat amit akar).

KRÉTA

(#2909) 2017. május 15., hétfő

Úgy látszik, most jött el annak az ideje ami szerintem minden központosítás másnapján, ha nem még aznap időszerű lett volna (és amit a Főváros, amíg ő volt a Gazda, meg is valósított bizonyos szinten).

Egységes IAR-t, iskolaadminisztrációs rendszer kíván az NGM a Centrumos iskoláknak.

Volt persze erre már kísérlet, a Magiszter ilyen akart lenni de az inkább rémes volt, mint hasznos… A @Napló vagy hogy átkereszteltél, Neptun-Napló amit mi használunk, szerencsére kiköpött mása a KRÉTA-nak. OK, nem ismerem a hátteret, nem akarok gonoszkodni, de nekem úgy tűnik ez egy nagyon hasznos váltás lehetett a fejlesztőnek, mivel hogy feltehetően leporoltak, fazonigazítottak és ismét eladtak egy rendszer. Jól tették, főleg mert mivel nekünk azzal a váltással, hogy a KRÉTA rendszert kell használni szeptembertől, nem sok újdonság adódik majd. OK, biztosan tesznek új dolgokat bele a fejlesztők, de nincs adatmigrálás (de borzasztó volt is az az F2 vs. Magiszter koordinátarendszerben), nem kell megszokni azt, hogy a hétköznapi tennivalókat egészen másként kell majd vele csinálni.

Tavaly a KLIK-es iskoláknak az előzetes TTF kapcsán volt egy eligazítás, valami rejtélyes oknál fogva ott kellett legyünk (teljesen feleslegesen, nekünk akkor már közvetve az NGM, közvetlenül az NSzFI volt a gazdánk). Ma is volt egy hasonló, ma a Petrikben. Biztosan nagyon hasznos volt azoknak akik más rendszert használnak, de én sok újdonságot nem hallottam. Na jó, a felét végigszunyókáltam (ha úgysem mondanak újat, akkor miért ne), de a másik felén sem… :)) Szeretem az olyan tájékoztatókat, amin elmondják, mi lesz… Legyen – aztán majd meglátom, ha csinálni kell majd kérdezek… De így előzetesbe…? Sok értelmét nem láttam.

Mindegy, a parancs az parancs. Oda kerekeztem, ahogyan fentebb említettem volt, az előadásnak a felét végigbóbiskoltam, aztán vissza kerekeztem. Nagyjából ennyit a tájékoztatóról.

Biciklivel mentem, jöttem. Most nem mentem járdán, mivel az tilos. Mit mondjak, az Orczy úton vagy a Thököly úton tekerni a péntek délutáni csúcsforgalomban erősen adrenalintermelő élmény! Viszont szabályos. Viszont nem unalmas! De végül is baj nem lett, még el sem áztam pedig borult az idő, kicsit odafelé szemerkélt is, visszafelé nem. Sajnos viszont – hűl megint az idő…

KRÉTA? Majd meglátjuk, ha kell használjuk… Előre nem tűnik veszélyesnek, szenvedésnek, macerásnak a váltás. A többi meg menet közben kiderül.