(#2875) 2016. április 26., kedd

Csütörtökön egy szórólapot találtam a postaládámban. Ebben nincs semmi különleges, majdnem minden nap van benne ilyesmi, a többségét olvasatlanul szoktam összegyűrni és kidobni. Ez azonban nem ilyen volt: nagyon egyszerű és a lényeg volt rajta kiemelve: „palántavásár”. Ez kapóra jött: ebben az esztendőben lusta voltam – más mentségem nincs – és nem tettem el magvakat tejfölös poharakban, hogy saját palántáim legyenek. Így, mivel igencsak itt az idő erre, a palántázásra nem soká', hát készen vettem… A Coop előtt volt az árus, egy harmincas pasi. Rengeteg mindenféle virágja volt – ez hidegen hagyott – és palántái is. Paprika sokféle, paradicsom kétféle, és azt hiszem káposzta, karfiol és zeller. Érdekes, rajtam kívül csupa öreglány vásárolt, ami eléggé időigényessé tette a dolgot, mert a mamókák szükségesnek tartották megosztani a pasassal meg egymással is sok olyasmit, ami persze nekik lehet, fontos, de viszi az időt. Mert ugye fontos hoyg hova fogja elültetni, hogy a családja mit szeret és mit nem meg még mit tudom én mi minden (nem is nagyon figyeltem, csak vártam a soromra – elég sokat kellett). Öt paradicsom palántát vettem: szép méretesek, ami nem lenne baj, de kérdésre a pasi körülírta (nem mondta ki), hogy ezek nem determináltak azaz baromi nagyra meg fognak nőni. Hát, ez van! Vettem három paprika palántát is, és öt zeller palántát, utóbbira a pasi letette a nagyesküt hogy gumós zeller. Remélem is, tavaly szárzeller sikerült, akkora gumókkal mint egy galambtojás… Igaz, zöldjük az rengeteg volt, az most mint a fagyasztóban figyel. A palántákat sem aznap sem másnap nem tettem földbe – ha a zellert ez komolyan megviselte. Hátfőn viszont már nem mertem este, mert mára, holnapra és holnaputánra is talajmenti fagyokat ígérnek. Erkélyládákba kerültek és a szoba abak párkányára tettem őket. Itt a nap éri, itt nincs hideg, locsolgatom is. Sokat nem akarom itt tartani, de azt sem, hoyg a fagy lealázza őket (mint két éve a már majdnem készre érett kanadai sütőtököt).