(#2394) 2013. június 25., kedd

Érettségi vizsgaidőszak, 2013... A vizsgán sok minden elhangzik: vagy azért, mert a vizsgázónak fogalma sincs arról, hogy mit is kellene mondania – ám ez nem lehet akadálya annak, hogy elmondja, akár tudja akár nem :) – vagy éppen ellenkezőleg: nagyon sokat tud a tételéről, és mert stresszel ezerrel, fél hogy elfelejti, ezért szeretné egyből azonnal de mindent elmondani. Ráadásul nagyon emelkedett módon... Ebből aztán furaságok születnek... Itt következik egy csokorra való, abból ami megmenekült a feledéstől és azon nyomban lejegyzésre került (az utóbbi az előbbi feltétele.) Fontos preambulum: semmi sértő szándék a lejegyzésben és a közzé adásban nincs, hiszen majdnem biztosan e sorok írója hasonló szituációban akár ennél bizarrabb dolgokat is mondana :)

”A periféria arra való hogy lássuk, mi zajlik a számítógépen.”

”Azért fontos a billentyűzet mert egyre gyorsabban fejlődik a technika”

”A retorika az egy műfaj, aki előadja az a rétor. Ilyet alkalmaznak a parlamentben.”

”Az évek múlásával fellép a válság előjelei.”

”A szultán kegyvesztettségét selyemzsinór jelzi.”

”A római fürdőket nem csak a felsőbbrendűek használhatták.”

”... a külső jellemjegyek alapján!”

”Juhász Gyula kortársa pl. Petőfi Sándor!”

”Hunyadi János nagyon fiatalon került uralomra.”

”Hol harcolt még Hunyadi János? Mohácson!”

”Dugovics Titusz feláldozta magát a csata érdekében”

”Magyarországon a miniszterelnök kinevezi a főispánt!”

”A Birodalmi Gyűlésből küldhettek küldötteket a Magyar Országgyűlésbe” Történelem, kiegyezés

Történelem, a XIX század. Felrázva, nem keverve: ”1865-ben megírja Kossuth a Húsvéti cikket.”

Történelem, a rendszerváltás folyamata... Kissé túl folyékonyan: ”Egyre több szavazat érkezett az ellenzéki pártokhoz.”

Történelem... Ezek a fránya idegen szavak: oly közel vannak egymáshoz és mégis oly távol: ”Kádár János halálával fokozódott a reformáció.”

Irodalom, Arany János... Naná, hogy a használt fogalmat előbb definiálni kell: ”Az őszikék egy ősszel virágzó virágfajta”

Irodalom... Megvan, mit szeretne mondani a felelő de a megfelelő emelkedettség keresgélése közben olykor más mondatszerkezet kanyarodik: ”...később egy másik ember szeretője lesz, ezt Vajda János nehezen tudta megemészteni, sokat bajlódott vele”

Informatika, állományok... Megfogalmazni a kimondhatatlant: ”Az állomány az adatok egy olyan rendszere amit fájlban tárolunk.”

Informatika, állományok, mint az előző... : ”Formai követelményei vannak az állománynak.”

Informatika, a feleletből póttétel lett – pedig a feleletet gyakorlati feladattal megtámogatva ment volna, de hát így alakult. Szóval informatika, állományok... A felelő nem tud róla semmit – hja, átlagos :( - de a semmit is megfogalmazza – ez is mennyire átlagos... Ami belőle lesz az viszont brutál: ”Fontos a file kiterjedése. A mérete, hogy mekkora, hogy hány bájt kilóbájtban, hogy meddig tart.”

Informatika... Egy póttétel, ami brutálisabb volt mint az „eldobott” első – hja, ilyen ez a szerencsejáték... Kódolás... A felelő gondolta, ami számára nehezen érthető az okosság, rakjuk hát egy mondatba (annak idején az orosz nyelvet így igyekeztünk beszélni, csoda ha a kutya sem értette meg?): ”A Microsoft Access HTML-ben kódol”

Irodalom, Juhász Gyula meg Anna... Az megvolt felelőben, hogy valami nem átlagos ebben a párban, hát próba szerencse: ”Elmúlt a szerelem?” ”Nem de már erősen múlóban van!”

Irodalom, Petőfi, a műelemzés, az életrajz és a diák laokon csoportja, nem tudni mindig ki mikor melyik is az ebben a tömegjelenetben: ”Petőfi Dunavecsén született. Ja nem ő, a vers! Szegény körülmények között született. Nem a vers, Petőfi.”

Irodalom, érzelmek overflow: ”Ez a túlcsordulás érzékelhető a műveiben.”

Irodalom, az absztrahálás magasiskolája – és a képszerűség mélységei: ”A vers lassan ereszkedik le és egyenes csíkon halad.”

Irodalom, annak érzékeltetése micsoda költői brillírozás fér bele pár verssorba: ”Elég játékos, ebben a témában.”

Irodalom, az átlagemberről esik szó aki annyira de annyira de olyan nagyon átlagos: ”Hétköznapi erényekkel rendelkező hétköznapi emberek”

Irodalom, a költői szenvedély magaslatai: ”Többet visz bele a versébe mint egy külső szemlélő.”

Történelem, a kevéske elhangzott mondat után a tanár kérdésekkel újabbakat, mondatokat akar előcsalogatni: ”Mikor robban ki a második világháború?” „A Pearl Harbor-i támadás miatt”

Informatika; a diák tanult, de a fogalmak keverednek, főleg ha nincs gyakorlat amihez kösse (hol használt egy mai diák DOS-t?): ”Egyfelhasználós operációs rendszer a Wndows DOS.”

Informatika, operációs rendszerek: ”Egytaszkos és multitaszkos!” (Ezt nem diák mondta...)

Ezt nem hallottam, ez a kollégám gyűjtése de egészen biztosan ott van az első három helyezettben: „Ki áll az Oszmán Birodalom élén?” „Hát a Buddha!”

„A könyvtárnak vannak helyei. Világos tágas helyek. ABC sorrendben vannak elhelyezve.” (Csak azt nem értem, egy ilyen feleletre a lehetséges tizenkettő pontból miért kapott a diák meg hatot?)

A tanár kérdez (mert ugye hiába a vizsga előtti eligazítás, csak kérdez): „Mit tud az adósrabszolgaságról?” A diák semmit, de úgy mélyen, átélve, zsigerileg – semmit. Ez nem akadályozza meg a felelet megfogalmazásában, ha nem érti a kérdést, hát szétszereli, a részeinek csak van értelme... „Hát... Amikor a rabszolgák úgy adóznak, hogy...”

„Milyen a versnek a tempója?” „Hááát... Ahogy én olvasom úgy elég lassú!”

„Miért gondolod a hattyút az ártatlanság jelképének?” „Hát, gondolom a hattyú az nem egy gonosz madár...”

„Pislákol valami érzésvilág még benne!”

„A törökök mindig belénk ütköztek, nem sok sikerrel. A törökök nyerték meg a csatát, de a magyaroknak még nagyobb volt a morális erkölcs!”

„Az elpusztult vidékekre német telepesek kerülnek, őket telepítik ide mert a német az nem egy balhés nép.”

„Elment Szerbiába reprezentálni, ott aztán merénylet lett ellene.”

„Bulgária ki volt merülve ugye mert ott volt csata. Ezen kívül ugye egy kicsit a törökök is, az Oszmán Birodalom.”

„A románok a Tiszántúlt is magukévá akarták tenni, de az Antant megmondta nekik. Az országok közötti viszony feszes lett.”

„Ausztria egy kicsit tőkésebb volt, Ausztriában voltak az iparok.”

„A Mein Kampf-ban leírta a térelméltetet.”

„Az állomány az gyakorlatilag fájl.”

„Az állományok társítása illesztőprogram segítségével történik, az illesztőprogramok használatával tudjuk az állományokat működésre bírni.”

„Tibald az, aki nagyon erősen ápolja ezt az ellentétet.”

„A paraszti életben az érzelmek nem olyan dúsak, csak folyik minden a maga medrében.”

„Mit jelent, hogy zsíros a föld?” „Hát hogy... Talán hogy fagyos.”

„Biztos, hogy magányos?” „Nem csak nagyon vágyik a Nőre!”

„Koppány el akarja venni Szentistván anyukáját, amit az nem igazán támogat, mondhatni ellenzi.”

„Évente a király is megjelenik a várispánoknál és akkor ő mindent visz!”

„Az ország uralkodó nélkül nem teljes.”

„Ezzel egy inflációtól megvédett pénzt sikerült alkotnia!”

„A monitor képet bocsát ki ami a számítógépben keletkezik.”

„Mindegyiken megvan, hogy melyik betű és egy számrendszeren keresztül visszük be ezeket.”

„A külföldi billentyűzeten nincs annyi billentyű mint a mienken.”

„Összefüggő fájlok halmaza az állomány.”

„A tömörítés külön tudomány manapság.”

„Milyen díjat kapott Kertész Imre a »Sorstalanság« c. regényéért.” „Hát... Oscar-t!”

„A középkorban már az írást is megtanulták az emberek.”

„Neumann János a kettes számrendszer alapját tette le, Bill Gates pedig a Windows-t alapította meg.”

„Volt egy nagyon alacsony hertz-el működő processzor... Most a processzor csipből áll, de akkoriban nem. Az elsőben ellenállások voltak meg kapcsolók.”

„Gyönyörű szövegszerekesztője volt a DOS-nak!” (Ez sajnos nem diák szösszenet!)