Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

BME

(#2958) 2018. január 18., csütörtök

Göntér Ábel még karácsony előtt, amikor az iskolában járt, említette, hogy a Gépjárművek tanszéken, a Közlekkaron egy oktató távozott, keresnek valakit. Elküldtem az önéletrajzomat a tanszékvezetőnek majd vártam. Ábel január elején hívott, hogy a tanszékvezető nem kapta azt meg, na akkor elküldtem ismét (ugyanarra a címre). Tegnap, amikor az okmányirodában várakoztam, volt egy hívás egy kijelzett de számomra ismeretlen (vonalas) számról. A tanszélvezető úr volt, megadta egy kollégája nevét, aki keresni fog. Negyed óra múlva hívott is, akkor megbeszéltük a mai napot. Háromra mentem. Fél háromig órám volt, aggódtam, hogy nem érek át. Átértem, három előtt öt perccel a J földszintjén voltam. (Szembe velük, valami karbantartó csarnok vagy hőközpont van, most tele bicikli lelakatolására alkalmas támasszal.) A J nem sokat változott, bár a bejáratnál már nincs meg a büfé, oktatói szoba lett. Az ötödikre mentem; az, akivel beszélnem kellett, már várt. Fiatalember, de ahogy az ajtófeliratot nézem, docens. A tanszékvezetőnek is be akart mutatni, de voltak nála. Háromnegyed órát voltam ott, elmondta mi az elképzelésük. Az látszott, látszik körvonalazódni, hogy gépjármű erőátvitel és futóművek tárgyból lenne foglalkozásom, heti kettő és kettő óra, tizennégy héten keresztül. A javadalmazás nem valami fergeteges, de hát nem is számítottam ilyesmire. Ahogyan elmondták – egy kollégájával is beszéltünk aki ha jól értettem, a foglalkozások heti rendjét, az órarendet fogja készíteni, a másik kolléga nem volt a helyén – szóval ahogy elmondták, oktatási segédanyagok vannak. Majd meglátjuk – ez új terület nekem, itt sokat-sokat kell majd foglalkozásról foglalkozásra készülni, de érdekesnek hangzik, nagyon is. (Nem tudtam nem megtenni: tettem visszafele egy kis kitérőt az L épület felé. Csak két szobában volt világos az emeleten és egyben a földszinten, ott ahol valaha a számítógépszoba volt. Csináltam képet – még nem sötétedett – és toltam fel Instá-ra...)

+15 pont

(#2795) 2015. november 12., csütörtök

Tegnapelőtt bent járt a suliban Göntér Ábel, a titkárságon és persze beköszönt hozzám is. Őt, őket még informatikára is taníthattam – habár ha jól emlékszem Ábel a másik csoportban volt, nem tudom azt akkor ki tanította, az én csoportomban a haverja Schiger Tamás volt. Kettejüket azután külön is tanítottam programozásra (Tamást korábban órarendi órán is, Ábelnek a tanára ilyet nem tanított), és emelt szinten tettek érettségit informatikából, egészen szép eredménnyel (konkrétumokra nem emlékszem). Ábel most a BMGE-re jár, járműmérnök szakra. Mesélt az egyetemről, ami ezek szerint amióta eljöttem nagyon sokat változott. (Nem csoda, 1992 óta én már a sulisban vagyok főállásban). Van viszont, az elbeszélése szerint van ami nem változott: ahogy mesélt, szóba került, hogy járműgépészként (leendő :)) milyen fura tárgyaik vannak, pl. a legutóbbi ZH-ján is rosták mikrohajításáról, betonkeverő gépekről, aszfaltkeverésről kellett számot adnia (neki nem ment, pótot kell írnia). Csak úgy mellékesen megkérdeztem, ki tanítja. Itt jött a meglepetés: ahogy elmondta, egy idős, vékony alacsony nő aki sokat dohányzik. Hát, ezt meg a ZH anyagát egybevetve majdnem biztos voltam, hogy ezek csak egy emberre illenek mind pontosan: dr. Rácz Kornéliára. És igen! Mint kiderült, Nellike tanította nekik ezt a tárgyat és íratta velük a ZH-t. Ábel nem is lett volna Ábel, ha mindjárt nem kér meg hogy egy cetlire írjam fel a nevem és azt, +15 pont, hogy (a régi ismerettséget kihasználva) legyen neki ennyivel több hogy végre abszolválhassa a mikrohajításokról (is) szóló ZH-t… Ilyet persze nem lehet tenni, el is mondtam, Nellike erre soha sem lenne hajlandó: vagy megtanulja Ábel vagy megtanulja, nincs más választása. Egészében minderre csak annyit lehet mondani: hogy mik vannak…! Meg hogy: kicsi a világ…!