(#2531) 2014. február 26., szerda

Sokan vannak az oktatási piacon. Ez magában nem is lenne baj, a klasszikus közgazdaságtan, ha jól emlékszem, ismer olyan tételt, hogy a túlkínálat versengéshez vezet, ami a kínálat minőségét emelheti. Ez rendben is van, miért lenne más az oktatás, mint mondjuk a krumpli árusítása...

Tanulni munka, ráadásul nem is könnyű munka. Befektetést igényel: odafigyelést, időt... Ez nem korszerű, a fiatalok azt hiszem egyszerre és mindent akarnak megkapni (az idősebbek is, csupán ők talán inkább megszokhatták, hogy akarni sok mindent lehet, nem minden válik valóra).

A kettő együtt olykor elég torz dolgokhoz vezet. Ha több az iskola, több a kapacitás mint a diák és az iskola dolgozik a saját kapacitása feltöltésén, akkor előbb-utóbb elérhet oda, hogy a diák csalogatás során stratégiailag hibás eszközöket is bevessen. A taktika persze a suli szempontjából sikeres lehet, nem kell mást csak ígérni. Sokat! Korlátlanul...

Ez tegnap két dolog miatt jutott eszembe. Két diákom ment el egy hete, mind a ketten az Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskola és Gimnázium (másik nevén Kövessi Erzsébet Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium) színeiben kívánták folytatni (azóta folytatják is, bár egyiküknek még az sem volt fontos, hogy tőlünk elvigye a bizonyítványait, nem tudom ott hogyan tudták így leadminisztrálni bár ez legyen az ő gondjuk, ez nem a mi bajunk). Olyan méretű suli lehet mint mi, bár a honlapjukon feltüntetett 730 főből majd' 200 a felnőttképzésben vesz részt. A kompetencia mérés adatait csonkítva közlik: csak a sajátjukat, az országos átlagot nem – ez persze nehezíti az értékelést... Szakképző, tehát az érettségi nem általános, a mi száz feletti érettségiző létszámunkhoz képest ott évente még egy tucatnyian sem érettségiznek. Az eredmények viszont összevethetek, majd' egy teljes jeggyel vannak a mienk alatt... (Ennyiben jó, hogy közzé kell tenni ilyen információkat). És ide ment a két diák...! De még ezzel sem lenne gond – az nekik gond, hogy két és fél évet, képzésük felét itt töltötték amire kiderítették, nem ide hanem oda akarnak menni). Egyikük sportol, őt azzal csalogatták, hogy van sportosztály. Mire az átvétel biztos lett, kiderült, csak lesz sportosztály... Aztán kiderült, hogy jövő szeptembertől lesz és kilencedikes lesz. A diák meg most másodéves, 10-es (a nyelvi előkészítővel a harmadik évét tölti itt), jövőre tehát visszaléphet 9.-be... És rávették, menjen oda – gondolom azzal is, hogy az nem annyira nehéz... Ez mi ha nem rossz értelemben vett marketing? Egészében nekem úgy tűnik, a srácok a rövid távú előnyökért, a linkebb képzésért hagytak itt minket. Azt hiszem, hosszabb távon ez nem lesz nekik jó.

A másik durvább... Mónikát hívta délelőtt egy szülő, hogy felvételi lapot kér. Ez maga is elég furcsa kérés, soha ilyen nem volt. Most zajlanak a középiskolai felvételik, a jelentkezési határidő már letelt, a jelentkezési lapokat az általános iskola állíttatja ki a diákkal és továbbítja megfelelő regisztráció után, mi utóbbi kapcsán elektronikusan is megkapjuk a minket akárhanyadikként megjelölt diákok adatait is, jelentkezési lapjait, aztán ezt feldolgozzuk, beszélgetünk a diákkal, rangsort állítunk, ezt rögzítjük a megfelelő elektronikus rendszerben és kiértesítjük a diákot – a folyamat macerás, hosszadalmas de biztosan oka volt annak hogy ilyennek találták ki, biztosan a felvételiző diákérdekeit szolgálja az, hogy ilyen macerás (azt hiszem ez tényleg így is van).

Mónika elég udvariasan és világosan elmondta a telefonban a hívónak (szülőnek?) hogy nem, a jelentkezési határidő lejárt már és nem, nem tőlünk hanem az általános iskolától kell jelentkezési lapot kérni és nem, nem nálunk kell benyújtania hanem ennek más a mente... A szülő elég arrogáns lehetett, az általános iskola tájékoztatására hivatkozott meg hogy neki azt mondták... A beszélgetés elég hamar emelt hangnembe csapott át, még felsőbb hatósággal való fenyegetés is felbukkant a másik oldalon aztán vége szakadt! Alig egy órával később engem keresett valaki, egy férfi, aki a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola igazgatóhelyetteseként mutatkozott be. Mint a szavaiból kiderül, ő is pont ez ügyben keresett és kérdezte, mit lehet tenni. Kapásból összetegeződött – nem bízom abban aki így, ismeretlenül is hirtelen tegeződni akar, amerikai formula, nekik nincs más, magyarban van, mi a csudának ez az ál-bizalmaskodás? OK, ez nem olyan fontos... Udvariasan elmondtam a kérdésére, hogy ha a fiatal nem adta be időre a jelentkezését akkor nem sokat lehet tenni – van ugyan egy pótfelvételi eljárás amikor az iskolák a le nem kötött kapacitásukat felajánlják a fenntartó közreműködésével, de ez elég esetleges. Ami nekem a dologban enyhén szólva is meghökkentő volt, hogy egy igazgatóhelyettes ilyet kérdez egy vadidegentől! Az általános iskolai jelentkezéseket akkor eddig hogyan kezelték, ha ezt nem tudja? Nekik kellene a fiatalt pátyolgatni – ha ennyire nem tudják, hogy hogyan, akkor ezt eddig hogyan tették? Megnéztem a lapjukat... Érdekes. Mindjárt és elsőre hogy atw-s, saját domain nincs. Persze ez még nem mond semmit. Az annál inkább, hogy adószám ugyan van, a lapon szerepel is az elérhetősége, de az iskolának az OM számát nem közlik (ettől még lehet, de akkor miért nem közlik?) Az alapítvány adatai persze ott vannak. A lap amúgy egyszerű és tetszetős, de pl. hiányzik a közzétételi lista, azaz mint a Kövessinél, itt nem lehet ezeket a paramétereket ellenőrizni. Van a lovasképzésről szó, de nincs a kompetenciamérésbeli eredményeikről, tanulmányi eredményekről, a tanárok végzettségéről... (Egy animációban Don Bosco is feltűnik, de konkrét utalás nincs arra, hogy kapcsolatuk lenne a Saleziánummal) Szóval furcsa... Ők ugyan nem (vagy nem számottevő) konkurencia számunkra, de ők is egy iskola melyről az átlagember véleményt formál és ez a vélemény nem feltétlenül a Jerikóról szól, hanem általában az iskolákról és ez nem biztos hogy jó...

(A legszélsőségesebb példa a Drégelyvár Szakközépiskola, a maga nemében fogalom, nem akarok őszinte véleményt leírni róla mert még perre mennek – ők viszont brutális konkurencia nekünk és elég sovány vigasz, ha a legfontosabb piac, a munkáltatók piaca nem az ő hanem a mi koncepciónkat igazolja vissza, ha a diákok a mi nehezebb, több munkát igénylő képzésünk helyett azt választják – nem minősíteném, egyébként semerről akartam most írni...)