Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Péntek este

(#2908) 2017. május 13., szombat

Negyed tíz is lett már, mire átöltöztem és elindultam. Előtte esett, nem is gyengén de mire indultam elállt. Korábban olvastam, valami vihart prognosztizált a meteorológia péntek estére Budapest környékére, na reméltem hogy a vihaart akkor kérem szépen ezzel z esővel, ugyan kiadós de csak esővel abszolváltuk is! Szép nagy tócsákat kerülgethettem, de hideg az nem volt. Már az út vége felé jártam – ami hazafelé a legstrapásabb mert erre felé menet vannak a kaptatók, a hegymenetek –, szóval már az út vége felé jártam ami a távot illeti, már a városhatárnál jártam, amikor a vasúti felüljárón – eleredt az eső! Várhatott volna, és meg is úsztam volna (a szó szoros és átvitt értelmében is :)) azt hogy csurom vizesen érjek haza, ha egyfolytában tekerek…

Jó éhes voltam estére: megálltam kifelé jövet a kis Tesco-nál a Kolossy téren, hogy veszek vacsorának valót, de ekkor már 21:58-volt, az automata ajtó már csak belülről nyílt, egyszerűbben: bezártak :( Kicsit odébb, az Árpád giminél is van egy bolt, ami korán nyit későn zár, egy kis Spar, sajnos az sem éjjel nappali, akkorra már az is már zárva volt (ugyan kivilágítva, de már vevő bent nem volt, csak az alkalmazottak vívtak a napi ez-meg-azzal utóvédharcot :))... Ezekkel a megállókkal is, meg a Burger Kinggel is vesztettem annyi időt, hogy alaposan eláztam itt az ürömi dombok között!

A temetőnél van egy Burger King, ott vettem végül is két hamburgert. Hogy ezek milyen kicsik! Nem a Burger King, a hamburgerek! OK, biztosan van nagy is, de biztos ami biztos, a legegyszerűbbet vettem, kértem. Talpig szakadt farmerben, bokán fényvisszaverővel, fejemen a biciklis sisakkal sokat nem gondolhatott rólam a srác: (szerencsére), ezért meg sem kísérelt kapásból letegezni (hogy én azt de rohadtul utálom, nem vagyok én tanulatlan jenki!), és szerencsére nem tett kísérletet olyasmi ajánlásával aminek a nevét sem értem, arról meg végképp fogalmam sincs, hogy mi a bánatos nyavalya van benne! :) Hja és persze hogy gyorsétterem, persze hogy majd' 10 percet kellett várni, pedig az aki előttem volt, már vitte a cuccost, aki utána és előttem volt, akkor adta le az elviteles rendelést és csak azután jöttem én. A srác bántóan, idegesítően negédes majdnem éneklő-kántáló hangnemben beszélt, kapkodott ugyan a szerencsétlen, de egymaga volt a pult mögött (ketten voltak de a másik az autós ügyfeleket szolgálta ki), szóval csodák nincsenek, ha nem fizetnek meg elég számú alkalmazottat, nem megy ez a kiszolgálás dolog gyorsan! Kicsit bosszantott, hogy várakozni kell, de hét végül is péntek este az péntek este, hétvége jön, minek görcsöljek…

Nem akartam menetben majszolni, leültem odakint és jól berakosgattam az arcomba az, amit hamburger címen adtak, végül is jólesett mert meleg volt, laktató volt... Az íze felejthetős, de hát nem kértek sokat érte és végül is ez nem a Ritz! Szóval volt több megálló is út közben kifelé. Ezekkel vesztetem vagy húsz percet, na pont annyi ideig áztam. Viszont amikor már a falu határában jártam na akkor igazán rákezdett: nem esett, akkor már nem csak szemerkélt hanem – ömlött az eső, csurom vizes is lettem!

Fárasztó hét volt, jólesett lekászálódni idekint a bringáról. Tegnapelőtt, amikor korán jöttem vettem valami TV műzlit (az ilyen olcsó viszont cserébe ezért vacak dolgot hívja a Tesco Tesco Value-nak, TV-nek :)) a sarki kis Coop-ban (nem nem Tesco-s cuccot árul a Coop, csak vicc volt), tejjel abból még ettem egy kistányérral. Végül is nem volt rossz, ettől a műzlitől sem kell, lehet csodákat várni, édes, kakaós, ropogtatni való, azt meg hogy igazából miből is készíthetik, jobb ha balladai homály fedi :):) Na ezután, nem sok kellett addigra már az éjfélhez, rajtaütés szerű lefekvéssel együtt elkövetett elalvás következett :):) Hajnalban viszont, fáradtság ide vagy oda, fél kettőkor felébredtem és elég sokáig éber is voltam, persze a szokásos dolog segített, a TV-t (tévét :)) bekapcsoltam egy órás kikapcsolásra beállítva, na azután már szunya volt egészen addig amíg meg nem láttam hogy jesszus elmúlt hat óra…

De az már nem péntek, az már a szombat...

Hazafelé

(#2902) 2017. február 23., csütörtök

Tegnap este kilencig tanítottam, utána átöltöztem, negyed tíz tájban indultam.

Volna…

Az iskola udvaron már éreztem, a hátsó kerék nem úgy forog mint szokott. Amint megálltam megnézni miért, már látszott: defektes!

Na tessék!

Nem így terveztem, de hát a tervezés az egy dolog… Mondjuk ha valahol hazafelé félúton csinálja ezt, az nagyobb szopás lett volna. Mivel már amúgy is késő volt és mert a portást nem akarom hergelni, nem öltöztem vissza, hanem ahogy voltam biciklizésnek öltözve indultam haza metróval és sárga busszal.

A metróra majdnem kilenc percet kellett várni. OK, ne panaszkodjak, már este fél tíz volt, egy ilyen apró településen mint Budapest miért járna gyakrabban. Hja, és le sem égett, szóval semmi okom panaszra nem lehet.

22:04-re értem a sárga busz végállomásához. Hurrá: az utolsó előtti busz 22:00-kor elment, a következő 23:00-kor megy. És az az utolsó, aztán már csak hajnalban…

Tömegközlekedés, így szeretlek! (Szeret a nyavalya, tekerek inkább ha lehet…)

56 percet egy helyben várni, ez nem az amit nekem találtak ki, elindultam Óbuda felé gyalog… Az aluljáróban az egyik pizzás már éppen pakolt, de nyitva voltak, volt is a pulton egy teljes, hat szeletes pizza. Kértem egyet. A pali majdnem adott, aztán hátulról rászóltak, mire – igaz, udvariasan – sajnálkozott, hogy már zárva vannak. Akkor annak a pizzának mi lesz a sorsa? Gyorsan arrébb mentem, mert addigra roppant mérges voltam, ha meg leüvöltöm a hajat a fejéről, csak neki lesz rossz eredmény nélkül, később meg ha lehiggadok szégyelhetem magam… Szóval elindultam, találtam egy másik pizzást az aluljáróban aki hajlandó volt kiszolgálni. Még meg is melegítette a pizza szeletet, amit vettem! Eltartott majdnem a szigeti bejáróig…

Elgyalogoltam egészen a régi végállomásig, így csak pár percet kellett várni. Egy rövid busz jött, egy fiatal pasi vezette. Mondom, hogy a Csókavár utcáig kérek, adom a kétszer 200-ast: az egyiket lazán bedobja a fiókjába, a másikat visszaadja aztán várakozóan néz rám – menjek már beljebb, ott a következő utas.

Jegy sehol. Igen, ez a régi figura, közösen meglopjuk a busztársaságot (ma Volánbusznak hívják). Ő kevesebbet kér, én nem kapok jegyet. Ha nincs ellenőr, kerek a történet. Persze: annyira kerek, hogy (gondolom) emiatt tilos jegyet eladni venni a végállomáson ahol régebben pénztár, ma meg automata van… Nem rendes dolog ez a sumákolás :(

Fél tizenkettő után értem ki… OK, tekerni nem kellett, de igazából hiányzik ha nem kell… Ma majd eltolom a bringát a szerelőhöz javítani, remélem ma este már nem kell lekésnem percekkel a sárga buszt, nem kell átgyalogolni az Árpád hídon, nem hajt el egy senki, ha pizzát akarok venni, nem von be a saját lopásába egy buszvezető.

Remélem...

Esti fények

(#2837) 2016. január 17., vasárnap

Budapest, este...

70074

Kilátás az Erzsébet híd és a Vár felé a szabadság hídról

70078

A Várkert bazár, fentebb háttérben a Vár

70079

A Vár

70080

A Lánchíd délről...

70083

… és északról.

Úton...

(#2724) 2014. december 17., szerda

A képek technikailag nem jók – de a címhez illenek...

66136

Kálvin tér

66137

Nagyvásárcsarnok, oldalt az Egyetem a Vámház (volt Dmitrov) térről fotózva...

66139

A Szabadság híd, mielőtt átkerekeznék rajta

66143

A Lánchíd távolról (mire közelbe értem, kifogytak a telepek)

66145

A Várkert bazár

Szerda este

(#2291) 2012. december 10., hétfő reggel 4 óra 28 perc

Szerda esténként van foglalkozásom, adatbázis-kezelés a SzÁMALK szakközépiskolában. Egy épület-páros: az egyik a GDF épülete, mögötte meg a SzÁMALK szakközépiskola... A képet szerda este háromnegyed nyolc tájt csináltam, a fényekkel szépen mutatott...

xxxxx

Gábor Dénes Főiskola épülete este...

Sörözés

(#2283) 2012. december 03., hétfő reggel 3 óra 59 perc

A hét végén Cila Pesten volt, Gyuri csak összehozott egy sörözést, vasárnap délutánra. (A korábbi napok ennek vagy annak nem voltak alkalmasak.) A Háry zárva, a Toronyház zárva, az Attila maradt, ez nagyon közel van kettőnknek. Ötre értem oda de azt hittem nem jó helyen vagyok. Nem csak hogy Gyuri nem volt ott, de senki sem, a terem hideg és félhomályos, egyetlen nő a kiszolgáló volt csak ott. Telefonon hívtam Gyurit, kiderül de de, a hely OK, már jönnek is. Mint később a pincérnő elmondta, árut már nem rendelnek mert a hely decemberrel bezár! Hát: elnézve azt, hogy milyen üres, nem is lepett meg. Senki más nem volt rajtunk kívül! Nem tudom mi az ok és mi az okozat: a hely tulajdonosai végezték rosszul a munkájukat ezért nem keresi a helyet a kutya sem vagy egyszerűen a dolgok rendje, hogy be kell zárjanak mivel válság van...

Nem voltunk nagyon sokáig... Cila utazott haza, előbb Nórival kellett egyezkedjen, vitt neki valamit utána Győrújbarát... Talán még egyszer jön decemberben... Sötét volt és hideg, szemerkélt is valami mikor végeztünk és hazaindultunk, én még csináltam egy képet a karácsonyfáról a Pest-Buda előtt aztán én is haza... Pöttyösbe...

A Vár este

(#2277) 2012. november 09., péntek, este nyolc óra tájt

A Budai Vár esti fényekben. Pénteken a Zenetudományi Intézet Bartók termében voltam egy 19. századi

59879

Folyosó részlet a Várban, a gyorslifttől az Országos Széchényi Könyvtár bejáratáig

59886

A Budai Vár központi kupolája díszkivilágításban

59890

Az Arany Hordó Vendéglő esti kivilágításban és már karácsonyt idéző fényekkel

59891

A Mátyás templom este...

Hosszú csütörtök

(#2255) 2012. október 5., péntek, 04:31

59218

A Kormányhivatal Budafoki úti épülete, itt valami gyár volt régebben, az enteriőr belépve a nagykapun ilyesmire hajaz...

Nem tudom, mi lesz az írás címe – tipikusan olyan, ami majd megírja magát, és majd kialakul...

Csütörtök reggel kocsival mentem (délután kell majd Ürömre), és sikerült elsőnek érkeznem, ez nem gyakori... Egy nappal utána, amikor ezeket írom, már fogalmam sincs mivel, de elment reggel a nyolcig tartó idő – ha jól emlékszem a statisztika megcsinálás előkészítésével ment el: erről majd más írásban bővebben, mert most ez az egyik meghatározó meló, ér egy külön cikket.

Aztán óra az enyéimekkel. A két csoport egészen külön két csoport. Erről is bővebben külön írásban, mert olyan témát kísérelek meg velük feldolgozni amit szerintem kellene, de amit eddig nem.

Aztán két lyukasóra, ezalatt a jövőheti szakmai vizsga írásbeli feladatait kellett elhozni a Budafoki útról. Gyönyörű az idő, a legszebb vénasszonyok nyara... Szerencsére nincs tumultus Pályiéknál. Utóbb az átvételhez titokvédelmit kell aláírni ehhez kellett a személyi szám, és most először kellett, lehetett a plasztikkártya alakúról kiírnom (eddig nekem a régi, könyv alakú volt...) Pecsétet viszont nem vittem de szerencsére elegendő volt a megbízólevél.

Aztán három óra helyettesítés a suliban: két 10-es foglalkozás Petra helyett az ő termében, azzal fűszerezve hogy mindeközben az enyéimeket is kordában kell tartani, szünetenként kiterelni az osztályból, mivel a legutóbbi eset óta ezzel próbálom az azt kiváltó helyzetet elkerülni. (Azt nem tudom, hogy sikerrel-e, mert minden nap van valami apróbb történés... :() A három órából kettő tehát 10-es, erre Petra körlevélkészítést rendelt. Az első fázis megy, fér bele egy órába úgy, hogy nem hallgatja a diák amit a tanár mond, nem végignézi amit a tanár csinál hanem a diák dolgozik! Én magam „semmit” sem csináltam, csak a diák munkáját egyenként sorra végignézve ami többeknél felbukkant, azt és csak azt szóban javíttattam... A tabuláció nem nagyon ment, bár dícséretes, hogy a másodiknak jött csapat majdnem fele szépen meg is csinálta az elmondottak alapján. Azt hiszem ez a lényeg, a diáknak kell dolgoznia mert azzal szed fel ismereteket és szerez gyakorlatot, tapasztalatot ami a legnagyobb érték ebben a tárgyban. Szóval az alapdokumentum megszerkesztése, ennyire jutott idő. (Petra elég nagy lépésben halad, a srácok szerint a Word menüit tekintették még csak az előző órán át. Nem tudom azt minek, meggyőződésem hogy gyakorolva azaz feladatot megoldva lehet akármilyen programot megismerni, Mink sorolni a menüpontokat – de mindegy.)

A harmadik óra (sorban a harmadik, a napon ez már a hetedik) a 09.E-vel, ők lehet nem kedvelnek engem mert kérdezte az egyik kislegény, hogy mikor kapják vissza a régi tanárnőt! Nem volt a kérdésben sértő, inkább megmosolyogtató – mondtam is hogy hamarosan :) Velük megcsináltam a kiszínezős feladatot korábban a nyelvlaborban és mára a kristálygömb következett. Sajnos a Gimp használatában nincs rutinom, igaz: sok programéban van és ez segített amikor kérdeznek, illetve Petra nagyon remek feladatot csinált, szépen kidolgozott feladatlappal, úgyhogy az óra nem telt haszontalanul. Sokan szépen haladtak és ami fontos (szerintem nagyon fontos), hogy sokan mosolyogva éreztek rá a tevékenységsor hasznára és arra, milyen szép dolgokat lehet a programmal megcsinálni. Ilyen értelemben telitalálat, hogy Petra a Gimp-pel dolgoztatja őket mert megteremti a tárgyhoz való pozitív hozzáállást, ami alig túlbecsülhetően fontos!

Sajnos nem lehettem ott végig, mert tegnapi történésnek ma volt folytatása, anyuka jött be és vele nehezebb volt mint tegnap a diák apukájával. Szerdán csak létszámnak, de csütörtökön aktív szeplőnek kellettem, nem volt egyszerű de talán egyenesbe jut a dolog, nem a jó de remélem az optimális megoldás megszületett úgy, hogy legyőzöttnek, vesztesnek senki sem érzi magát még ha győztesnek sem...

Utána kimentem Ürömre, mert a pénteki bográcsozáshoz én ígértem paradicsomot paprikát meg műanyag tányérokat, villákat. Ezek utóbbiak még a temetésből maradtam odakint meg. A kert csupa sár a sok esőtől, a paradicsom bővel elérett, nem tudtam annyit szedni mint akartam de remélem elég lesz ez is. Ettem kint valamit, olyan másfél órát voltam kint és jöttem is vissza. Csodaszép idő volt, az udvar a kert csendes ilyenkor, jó ott.

Viszont ellentétben azzal amikor este, sötétedés után jövök vissza és mindannyiszor meg kell állapítsam milyen kihalt is este a falu, tegnap délután akkora volt ott a nyüzsgés mint itt bent a városban! Az utcák tele járókelőkkel és a kocsival jönni menni legalább annyi figyelmet igényel mint itt Pesten, akkora a forgalom! (De mennyire más volt ez harminc, negyven éve!) Mire beértem a suliba vissza, majdnem teljesen bealkonyodott, már csak Edina volt bent de csütörtökön ő sem sokáig.

Két dolgot mindenképpen este meg kellett csináljak akármilyen fáradt is voltam. Az egyik akkor szakadt a nyakamba, este böngészve a postaládámat akadtam a feladatelrendelő levélre: a következő, már a 2013-2014 tanév beiskolázáshoz annak lejelentése milyen osztályokat akarunk indítani. Erről van elképzelésem, erről beszéltünk, de azért odatettem a kész(nek hiszem :)) táblázatot Edina asztalára, készre akkor csinálom ha rábólint. A másik a távollét lejelentése, ezt tavaly (és azelőtt) nem én csináltam, ez annak a listázása ki miért és mikor volt távol. Egyiket sem tudom pontosan milyenre kell csinálni, de meg kell csinálni, az utóbbi ma az előbbi hétfőn határidő. Azt hiszem mindkettő megvan elfogadható hadrafoghatósági szinten :) a többit meg majd ma pénteken meglátjuk.

Kilenc is elmúlt mire ideértem Pöttyösbe, Orsit még felhívtam előtte – nem szeretem Nóri előtt, ez elég abszurd de hát ez van. Attila vette fel, aztán Orsival jó 20 percet csacsogtunk, úgy tűnik lesz meója, sőt lehet hogy nem egy de másfél! :) Hétvégén mennem Marácra, remélem jó idejük lesz.

Hosszú nap lett ez is