(#2395) 2013. július 1., hétfő

62407

A kifejtett, tisztított zöldborsó a blansírozás utolsó lépésében: a forralt és visszahűtött szemek a terasz asztalára kitéve száradnak

Felszedtem a harmadik, utolsónak maradt borsóágyást is.

Csupán kettő sor volt, a termés is változatos, egészen érett hüvelyek és még zsengék egyformán voltak rajta, de nem nagyon sok. Azért elvacakoltam vele egy sort, amíg a kinyűtt borsószárakról leszedegettem a hüvelyeket, aztán ahogy azokat kibontottam.

Ezután jött a tartósítás, eltevés. Fagyasztva lett eltéve, előtte blansírozva. Egy nagy fazékban vizet forraltam, majd a forrásba levő vízbe öntöttem a megtisztított borsót. Kivártam, amíg feljöttek a felszínre, azután egy tésztaszűrőbe öntve az egészet, a borsószemeket egy másik nagy edénybe odakészített hideg vízbe öntve hűtöttem le. Ebben maradt is pár percet, majd egy jó nagy konyharuhát kiterítve a terasz asztalára, oda kiteregettem a borsót is. Itt vagy háromnegyed órát hagytam száradni. Ezután két műanyag tasakba került fel-fele arányba és már mehetett is be a mélyhűtőbe.

Egészében ezévben nem termett sok borsó: egyszer főztem belőle egy nagyobb adag levest ha jól emlékszem és összesen hat tasak figyel a mélyhűtőben, hát ez tényleg nem sok de több a semminél!

(A három borsóágyásban most bokorbab van, az egyik már kibújt, a másik várat magára, a harmadikat annak a borsónak a helyére vetettem amit fentiek szerint szedtem ki.)