Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Órák, csoportok

(#2237) 2012. szeptember 12., szerda, 05:34

Tegnap, kedden a sajátjaimakkal volt informatika óra, és az egyetlen kilencedikes csoportommal is. Nagyon különböző csapatok...

Első óra a 10.E angolos felével. Ők többen vannak, jobbak ami a teljesítményt és jobbak ami a fegyelmet illeti (már egyik sem valami sok egy abszolút skálán, sajnos...) A feladat – nekik is, a németeseknek is – számonkérés volt, az előző órákon WEB lap szerkesztést gyakoroltunk, most egy hasonló feladattal számonkértünk. A feladat nehézsége a grafika volt: egy nem túl összetett képet kellett megszerkeszteniük, annyira egyszerű a részfeladat hogy erre a Windows paint-je alkalmas (pedig az sokra nem jó). Az angolosok elég jól vették az akadályt. Viszonylag rendben és viszonylag szorgalmasan dolgoztak.

Harmadik óra szintén a 10.E-vel de a németesekkel. Ők gyengébb teljesítményt nyújtanak, ám a komoly gond a fegyelmezetlenségük! Kevesebben vannak mint az angolosok, mégis fokozottabb tanári erőfeszítés kell ahhoz, hogy munkára szorítsa őket az ember! Nem mentség erre hogy ez már a harmadik óra volt – tapasztalatom szerint minél korábban van egy óra annál inkább lehet a diáktól fegyelmezett munkát elvárni, sajnos a nap utolsó órái ilyen szempontból problémásak. A harmadik még messze nem utolsó, mégis elég nehéz volt kordában tartani őket... A teljesítményük meg... :(:(

Ötödik óra a 09.A egyik felével... Rengetegen vannak, húsz vagy huszonegy fő! Maga az osztály is nagy, 39 fő, de attól tartok az elosztás nem volt fele-fele, és ez ott, ahol korlátos a terem befogadóképessége (az infó terembe nem elég egyszerűen egy széket beállítani egy újabb diák miatt – gép sincs elég) ez gond! Nagyon zűrös óra volt, nagyon nagy odafigyelést igényelt, nagyon ott kellett lenni, hogy ne csússzon ki az ember kezéből a kezdeményezés...

Második nap

(#2233) 2012. szeptember 5., szerda, 04:09

Szokás szerint korán kezdődött, fél hát tájt. Petra helyettesítésével bíbelődtem el: kitettem az aznapit és utánanéztem, beírták-e a naplóba a kollégák az előző napit (nem :().

Ha ez marad, az órarend változtatása után is ilyen marad, akkor a keddi napokon a páratlan sorszámúak lesznek az óráim: egy, három és öt... Az első és a harmadik a sajátjaimakkal, a régi gépteremben azaz semmi fergeteges újdonság nincs. Az is megszokott, ismert (sajnos), hogy az angolosok markánsan jobbak. Első feladatnak WEB lap készítést választottam, ez az előző tanév végi közismereti érettségi ilyen jellegű feladata. Az angolosok közül sokan egészen jól haladtak vele. Hanem a németesek... Egészen jelentős energiákat fordítanak arra hogy hangot adjanak annak, hogy erre ők nem emlékeznek, ezt ők nem tudják megcsinálni és ami talán a legbosszantóbb: számtalan olyan dolgot kérdeznek meg, ami a feladatlapon világosan le van írva...

Az órák között a legfontosabb feladat az órarend finomítása. Van pár markáns kérés, ezek bedolgozása komolyabb fejtörés: két műszakis kolléga nem délután hanem reggel akarja megtartani a gyakorlatát. Ez mondjuk OK, bár egy másik kolléganő óráját át kell rendezzem és a lyukas órái száma megnövekszik (nem lehet az esetek többségében javítani anélkül, hogy másén ne rontson az ember). Egy másik műszakis kolléga hamarabb akar végezni, hogy más munkát is tudjon délutánonként végezni, mutatta is hova tegyem át az órát – a saját órarendjén, ám az osztály számára azok az órák foglaltak! Nagyon kemény dió, hogy most derült ki, egy kollegina szabad hétfőt akar – hát ez eléggé megijesztett, ezt ne tudom hogyan fogom abszolválni, tudom-e teljesíteni. Egy másik kolléga a kettő (!) egyetemi tanulmányai miatt akar egészen konkrét és sajnos szűk idősávban bentlenni csupán a suliban... Ezekhez képest egészen akceptálható, hogy más kolleginák szóvá tették a heti négy-öt órájuk eloszlása nem egyenletes, na ez legalább olyan észrevétel ami a gyerek érdekét szolgálja habár baromi nehéz lesz a cserebere... Ezekhez képest semmi apróság, hogy termek cseréjét kérték és folyamatosan kérik, ezek az órarend finomhangolásai...

Megvolt az első óra a kicsikkel is, egy kilencedikes osztály egyik felét kaptam meg. Az első benyomásom az hogy nagyhangúak, szertelenek és nem egyszerűen fegyelmezhetőek. Ez a második napon kissé aggasztó, mi lesz később...? (Remélem, amikor feladattal tudom lefoglalni őket, az sokat javít majd ezen) Az első alkalommal komoly munka sajnos még nem volt: a bejelentkezéssel foglalkoztunk de már a jelszó beállításáig sem jutottunk el. Ma, szerdán lesz velük megint órám (nulladik, messze nem ideális!), és sajna nem a számtech teremben hanem a nyelvlaborban, hát majd meglátom miként boldogulok velük...

Délután elkezdtem írni a helyettesítési naplót, ezévben ez is a dolgom. Fogalmam sincs mi az értelme, miért kell egy klasszikus, árgus táblázatba átvezetni a helyettesítéseket, egy sor egy tétel (óra), ráadásul kevesebb infó kerül oda mint kerülhetne (nincs meg hogy melyik csoportnak, nincs meg hogy milyen módon helyettesített a kolléga, nincs meg hogy ha szakszerű volt akkor milyen tárgy) de végül is mindegy: ha feladat akkor feladat.

A nap végén derült ki ami a következő napok legnagyobb fejfájása lesz: alig kezdődött el a tanév, egy kolléga máris távozik. Most nem részletezem ki vagy mi, mert erősen kérte, ne híreszteljük – gyávaságnak tartom ezt tőle, ha itthagyni minket ilyenkor elég bátor volt, ugyan már miért ragaszkodik ehhez a hülye konspiráláshoz – de hát azt (sem) én döntöm el, hogy a kérését miszerint ne híreszteljük, megtartjuk. Megtartjuk, a részletek egyelőre nem publikusak... Komoly feladat lesz megoldani, hogy az óráit megtartsa valaki: esetleg a mieink, bár az sok szempontból nem jó megoldás és inkább valaki, akit felveszünk. Ez viszont nagyon-nagyon bajos :(

Hazafelé jövet hívtam Orsit telefonon, aranyos volt, és ahogyan a szavaiból kivettem, egészen jól elvan! Nem tudom, mi alakul majd ebből, nagyon messze van most ahol van és ez nem jó. Viszont azt hiszem egészen jó helyen, Attila az egyik legszimpatikusabb eddig – bár egy-két esetet leszámítva (amik szerencsére nem bizonyultak komolynak), igazán szavam nem lehet ami a választását illeti. Majd meglátjuk... Orsit mondjuk azt hiszem egyhamar nem habár most (megint! :)) a hétvégét ígérte hogy jön. Majd meglátjuk – mondtam neki, hogy ez eléd-megyek, elhozlak-a-pályaudvarról opció él, ő meg éljen vele! :):)

Már este, idehaza a leveleimet olvasva szembesültem, hogy a „szörnyecskék” – Eta illette ezzel a szerintem aranyos jelzővel az előző osztályombélieket – sajnos maradtak a formájuknál: egyik diáktársukra erősen rászálltak, vegzálják meglehetősen visszatetsző módon. Azaz szerdán (ma) kutakodással nyomozással kikérdezéssel és az osztályfőnökin (az is ma lesz az utolsó órában) kemény fegyelmezéssel kell töltsem az időt. Igen nagyon nem szeretem dolog ez, de sajnos ezesetben nem kikerülhető!