Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Felvételi

(#2917) 2017. március 01., szerda

Tegnap kezdődtek az Iskolában a felvételi beszélgetések. Sok éve az a hagyomány, a megszokás, hogy a nyolcadikosok év végi eredményei (nyolcadikban: félévi) alapján számított pontokat vesszük alapul. Ez nem jó, mert ahány iskola annyiféleképpen osztályoz, semmi egységesség ebben nincs. Szoktuk kérni, hogy ha amúgy a legény írt központi írásbelit (magyar és matematika), akkor annak az eredményét is közölje, de egyfelől nem kell ilyet írniuk (csak elit gimnáziumokba vagy nagyon kapós szakközépiskolákba [szeptembertől a nevük, nevünk: szakgimnázium] való felvételi esetén), másfelől meg ha írt is, semmi sem kötelezi arra, hogy közölje is. Pedig mutat valamit: emlékszem valamikor a közelmúltban volt jelentkezési lap, amin egészen magas pontszám állt, a lehetséges 90 pontból majdnem 80, ám a központi magyar talán 8, a matekot 10 pontra írta meg a fiatal.

A felvételi beszélgetéssel az a cél, hogy olyanokat vegyünk fel, olyanoknak kínáljuk fel a felvételt akik nálunk is maradnak. A gyerek több helyre is jelentkezhet és mi nem tudjuk, nem tudhatjuk azt, hogy minket a saját rangsora hanyadik helyére tett. Ez mondjuk rendjén van így, nekünk sokkal bonyolultabb de a diák érdekeit jobban szolgálja mint az, ha egyetlen helyre felvételizhetne csupán.

Szóval akiket felveszünk, azokat szeretnénk meg is tartani. Elnézve persze a statisztikát, azt hogy hányan hagynak el minket a kilencedikben, komoly kétségeim vannak afelől, hogy ennek van értelme. Vagy a módszer nem jó vagy olyat akarunk mérni és vizsgálni ami közben, mert a gyerek kamasz lesz, megváltozik… Igaz: a jelenlegi kritikája mellé nem nagyon tudok odatenni javaslatot, nem tudom mi lenne a megfelelő. 43 – te jó isten, már 43! – éve a felvételi egy négy órás procedúra volt négy tantárgyból, ezek közül egy egy szerkezet szét és össze szerelését jelentette. Ilyet persze ma is lehetne csinálni – de attól tartok, akkor nem tudnánk az osztályainkat feltölteni. Megváltozott a világ, ma már sokkal kevesebben akarnak autószerelőnek állni...

Tegnap, ma és holnap, valamint pótnapként a következő hétfőn lesz ilyen elbeszélgetés. „Megnyertem” a tegnapi és a holnapi napon egy-egy csoportot. Nem nagyok: 12...13 diákot osztottam be egy csoportba. Így ha nem húzza el feleslegesen a kérdező tanár akkor kettő, kettő és fél óra alatt végezni lehet a feladattal.

A tegnapi csoportban tizenketten voltak. Egy legény nem jött el, egy gyerek pedig másutt lett volna, de valamiért ide jött – nem baj, nem küldtem el, nem az a lényeg, hogy kinél hanem az, hogy valaki beszélgessen vele, hogy valaki rögzítse amit ennyi után tudni lehet róla.

A beszélgetést azzal kezdjük, hogy egy adatlap félét kitöltetünk velük (anyja neve, lakcíme, iskolája neve, címe, stb.) Utána három kérdésre kérjük, hogy a saját szavaikkal, a saját fogalmazásukkal válaszoljanak: mutassák be a családjukat, írják le azt, hogy miért akarnak hozzánk jönni tanulni, és… No, a harmadik kérdés nem jut eszembe. Amikor kiosztja a kérdezést végző kolléga e lapokat, ezt elmondjuk nekik (az útmutatóban leírtam), nem ad támpontokat, mert éppen azt szeretnénk tudni, miként fogalmaz a srác.

A beszélgető tanárok kapnak személyenként egy lapot, erre adott szempontok szerint kell a tapasztalatukat felvinni. Én gépbe írom (nem tudok elég gyorsan kézzel írni ahhoz, hogy mindent amit a beszélgetés közben fontosnak és hasznosnak gondolok, le is írjam). Csináltam egy munkafüzetet annyi lappal ahány a felvételiző, egy-egy cella egy szempont, ebbe írom be amit kell. A beszélgetés után – ha lehet még aznap este, mostanában a KKV képzés miatt a következő nap reggel – aztán kigyomlálom az elütéseket (jó sok van), és lenyomtatom majd csatolva ahhoz a laphoz amit a srác írt, készen is vagyok.

A legények elég sokfélék. Akad igazi jó tanuló, csupa ötössel a bizonyítványában. Sajnos azt hiszem ő, ők nem minket fognak választani (azaz nem első helyen jelöltek meg minket). A többsége közepes, esetleg alatta is, és egy két beírással az ellenőrzőben, amit ilyen-olyan fegyelmezetlenkedésért kapott. Nagy ritkán de akad olyan is, aki rengeteg fegyelmező bejegyzéssel jön, akinek nagyon gyengék a jegyei és még bukások is vannak félévkor. Egészében: nem tudom, mit tudhatunk meg az ilyen beszélgetések során. Persze közvetlenül sok mindent. Ám abban nem vagyok biztos, hogy ez valamit is mond a beválásról: arról, hogy a legény mennyire fogja megállni a helyét nálunk, arról, hogy nem veszélyezteti-e a srácot – mert nem tudja vagy nem akarja felvenni a lépést, a tempót majd nálunk – az, hogy iskolát kell váltania majd, hogy egy másik, kisebb követelményeket támasztó (szándékosan nem írom, hogy gyengébb) iskolába év közben kell majd átmennie…

Felvételi

(#2859) 2016. március 8., kedd

Akadnak furcsaságok – bár lehet, a csalás jobb szó erre és még az iskolák élethalál küzdelme sem elegendő mentség erre. A diák jelentkezik az általános iskolájában, több helyre is, sorrendet is megjelölve. Minden érintett iskola, mi is, elvégzi a korábban meghirdetett felvételi eljárást, azután kialakítja és közzéteszi az ideiglenes felvételi rangsorát amit elektronikusan a győri központ is megkap. Egy kétnapos időablak ennek utána a diák, szülő rendelkezésére áll a saját rangsora módosítására (csak arra). Azután Győr az összesített rangsorok alapján elkészíti a végleges rangsort, ekkor derül ki az, hogy kiket vettünk fel, kiket vett fel más. Ez a szabály. Hanem sajna úgy látszik, Magyarországon a szabály arra való hogy legyen mitől eltérni: nem egy olyan szülővel beszélt a titkárság, akiket telefonon megkerestünk mivel a diák a kiértesítés ellenére nem jött felvételi beszélgetni, szóval nem egy diák szülője azzal hárít, hogy nem is akar, mert emez vagy amaz iskola azt mondta neki(k), hogy a diákot oda már fel is vették. Ezt meg hogy? Akkor az egész felvételi procedúra felesleges? Vagy vannak akik ezt kikerülhetik, a hozzájuk (is) jelentkező – természetesen jó eredményű – diáknak az eljárás egész eredményét átlépve kijelenthetik: őket már fel is vették? Értem én hogy több a férőhely mint a diák és az iskolának kell a diákért harcolnia (ritkán fordítva), de ez nem harc, ez egészen egyszerűen szemét eljárás!

Felvételi

(#2856) 2016. március 4., péntek

Hétfőn, kedden és tegnapelőtt, szerdán voltak a felvételi beszélgetések. Lesz még egy alkalom, a jövő hétfőn, a pótnap – de pénteken már csinálni kell a(z ideiglenes) felvételi rangsort, mert kilencedikén már publikálni kell azt is. Sok éve az a gyakorlat, hogy nem felvételit, csupán felvételi beszélgetést tartunk a hozzánk (is) jelentkező nyolcadikosoknak. Többször felmerült ugyan, hogy kérnénk a központi felvételit, de ezt eddig még nem tettük meg. A nyolcadikosoktól azt kérjük, akiket kiértesítünk és eljönnek az a feladatuk, hogy egy rövid fogalmazás keretében mutassák be családjukat, iskolájukat és írják le, miért akarnak autószerelők lenni, valamint azt is, hogy ezt miért éppen a mi iskolánkban. Ezt egy-egy csoport (ez idén olyan egy tucat nyolcadikos volt) egyszerre teszi ezt, majd a felvételiztető tanár egyenként elbeszélget velük, lejegyzi a tapasztalatát és nem utolsósorban a véleményét. A(z ideiglenes) felvételi rangsor összeállítása során ez fontos támpont, természetesen a hozott pontok mellett, ezek pedig a diák egyes általános iskolai tantárgyainak jegyeiből adódik össze. Csupán az utóbbi sajnos nem elég, mivel az egyes általános iskolák osztályozási gyakorlata nagyon is eltérő lehet. Az ez alapján képezett mérőszám legalább annyira az általános iskolát, az osztályzatot adó tanár kollégát (meg a csillagok állását meg a légköri viszonyokat meg még a csuda tudja mit), semmmint a diákot jellemzi. Nekünk pedig csak az utóbbi kellene. De az nagyon! Nem tudom, miként lehetne ezen javítani. Mert kellene, a lemorzsolódási arány nagyon azt mutatja hgy nagyon kellene. Lehet, valami úton-módon vissza kellene a régesrég volt felvételik egyes elemeit csempészni. (Annak idején kellett vetületi rajzot csinálni és egy nem komplikált valami szétszerelni és összeszerelni. Ez régen volt: több, mint negyven éve!) Lehet, hogy érdemes lenne most az A4-es lap hátoldalára teszt kérdéseket tenni. Közismereti humán és reál kérdéseket egyaránt (ki volt Kossuth Lajos, mikor volt a mohácsi vész, vagy, inkább „és” reál okosságokat, például hogy mi a víz képlete, ki volt Newton, mennyi -4 [!] négyzetgyöke), valamint és nem utolsósorban rajzos kérdést, valami ravaszul csonkolt kocka, gúla képét és nézeti képeket, aztán jelölje meg a legény, melyik tényleg a nézeti kép és mi ami fals (ezzel a térszemlélet lenne tesztelhető). Ami most van, az szerintem nem azt méri ami egy (gépészeti, ipari) szakközépiskolában szükséges őőő izé… Szükséges valami, majd' leírtam, hogy kompetencia, de ki nem állhatom ezt a szót mert egészen egyszerűen nem elegendően világosan meghatározott a jelentése. A hatodikosok és nyolcadikosok részt vesznek kompetencia mérésen. A felvételi időpontjára sajnos a nyolcadikos mérést még nem, nem mindig publikálják de lehet, érdemes lenne meggondolni, hogy a felvételi papírok mellé kérnénk a kompetenciamérés eredményeit – ehhez a szülők a gyerek oktatási azonosítójával hozzáférnek. A fentebb említett központi felvételi a szövegértés és a matematika képességek és tudás mérésével talán jobb, mint az a felvételi amit most csinálunk, mert nagyon objektív, de biztosan szigorúbb és egészen biztosan semmit de semmit sem mondana arról, kiből is lesz jó műszaki szakember… Habár tizennégy évesen lehet, ennek mérése még korai és lehetetlen...

Felvételi

(#2336) 2013. február 27., szerda

Felvételi... Megjöttek a suliba a felvételi lapok, letöltöttük a KIR-ről az elektronikusan rögzített adatokat. Sajnos, nincs minden benne, ezek szerint az általános iskoláknak és a szülőknek van lehetősége teljesen kézzel, elektronikus adatrögzítés nélkül is jelentkezést beadni. Na ez orbitális hülyeség ahhoz képest, mennyire (túl)komplikált a rendszer... Egy bazi nagy Excel táblát kaptunk, én ekkorával még nem is dolgoztam. Szembe kellett sülnöm :) azzal, hogy mint a 340 sort, vagy tucat oszlopot kijelölve, az első sort egy ekkora mátrixban ez az Excel nem tudja kitölteni, a javára legyen mondva, hogy szépen üzen hogy ez a terület neki túl nagy. Végül is megvan... Próbálkoztam Acces-be áttenni és trükkös lekérdezésekkel szűrni, de csak a baj van vele, nem egyszerűbb...

A technikai dolgok persze nem elsődlegesek... A tartalom érdekesebb. Sajnos évről évre kevesebb lapot kapunk, azaz évről évre kevesebb az a diák, aki legalább egy helyen megjelöli az iskolánkat. Csak remélni lehet, hogy ennek fő oka a demográfiai apály és nem más – idén az eddigieknél is komolyabb hangsúlyt kapott, hogy ősszel, koratélen általános iskolákban ismertessük a sulinkat, jó értelemben marketingoljunk (borzalmas magyar szó :() a suli mellett. Sok évvel ezelőtt hatszázas számban érkezett jelentkezési lap, tavaly már aggódtunk mert 410..420 körüli volt ez a szám, ebben az évben azonban csak 347 lapot kaptunk. A másik baj az, hogy változik az ide jönni akaró diákok tanulmányi eredménye is, nem jó irányban. Sok éve a bukás kizáró ok volt, de ez is kell hogy változzon... Most ott tartunk, hogy a három bukás kizáró ok, de hát mennyi törekvés, mennyi szorgalom (le sem merem írni, mennyi okosság) lehet abban a diákban aki nyolcadik félévkor, akkor amikor az általános iskolai tanára is tudja, hogy a jegy hova számít, szóval ha akkor elégtelent kap és egy nyamvadt kis kettesre sem futja neki! Hogy fog az ilyen diák helytállni? Az autószerelő szakmát sok éve érettségihez kötötték, persze ezen lehet vitatkozni, vajon helyes-e. Az is elgondolkodtató lehetne, hogy ott ahol komolyabb az autóipar, egészében az ipar, ahol a gazdaságot nem beképzelt hülyék irányítják, az autószerelő képzést nem kötik érettségihez... Nálunk igen! Jó ez a közismereti, érettségire készítő tárgyakat tanítóknak de nem biztos hogy jó a diákoknak... Mindegy, ez van. Ehhez képest a csuda érti, négy, öt sőt: egy legény nyolc (!) bukással miért akar szakközépiskolába járni, miért próbálkozik az érettségi követelmények teljesítésével – amikor mondjuk egy szakképző intézményben lehet, tisztesen helyt állna, itt pedig nálunk csak vergődni, szenvedni fog. Ha fog...

Végül is az eredeti ötletet, miszerint Access-be áttéve válogatom szét és jelentés (report) lesz a kimenet, elvetettem: Excel-ben csináltam vagy 16 munkafüzetet egy-egy lappal (mert amint megvolt egy küldtem át Mónikának hogy körlevéllel csinálhassa a kimenő leveleket), a legbonyásabb az volt hogy kikeressem a kérdéses három napon az érintett kolléga órarendjében az alkalmas időpontot – már egy ideje így csináljuk, nem egységesen mondjuk délután három óra a beszélgetés időpontja – és persze hogy terem is legyen szabad és persze hogy ha lehet, a kolléga saját osztályának a terme legye az... Biztos ami biztos, az ütközések idejekorán való kezelése miatt a most érvényes órarendből lett egy b másolat, ide felvettem egy „Felvételi beszélgetés” nevű tárgyat amit nem rendeltem osztályhoz, de tanárhoz és teremhez igen, és a leendő osztályfőnökök (és én) kettő négyórás blokkot, a többi érintett kolléga egy ilyet kapott, ezeket elhelyezve az órarendkezelővel az esetleges lehetetlenség, ütközés látszott egyből. Ebben az évben viszonylag sok SNI-s jelentkezés volt, őket mi nem tudjuk felvenni és sok – erről írtam fentebb – aki nem hoyg egy, de volt hogy nyolc (!) bukással tesz kísérletet középiskolai felvételire... Ezeket kivéve a listából készült el a felvételi beszélgetések beosztása...