Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Pályaválasztási börze

(#2699) 2014. október 22., szerda

Egy éve ilyenkor is volt, azt is ezt is a ferencvárosi városvezetés rendezte. Akkor a József Attila lakótelepen a párházban (ami előbb MSzMP aztán MSZP székház volt most meg közösségi ház), ebben az évben a Szent István Gimnázium Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Patonyi László sportcsarnokában – uh, de hosszú a neve.

Ez viszont a sulihoz egészen nagyon közel volt! Tóth Laci vitette át a kiállítani szánt apróságokat, én délre mentem át, két tizenkettedikes srác volt ott. Aztán háromnegyed egyre visszajöttem órát tartani – a 09.C ki nem hagyott volna egy dolgozatot – aztán vissza.

Dél tájt volt a legnagyobb a tömeg, akkor a kerületi iskolákból egész osztályok jöttek. Amikor délután visszamentem, fél kettő volt, még nem késő, már sokkal kevesebben voltak a látogatók, mire késődélután összepakoltunk és eljöttünk, gyakorlatilag már csak a kiállítók, a standok „személyzete” volt jelen...

Azt nem tudom, mi a hasznosulása egy ilyen megjelenésnek... Amikor a felvételi beszélgetésen elkérdezzük a hozzánk (is) felvételizni szándékozókat, honnan tudtak rólunk, két forrás köszön szinte mindig vissza: nem fontossági sorrendben a korcsport, az hogy a barátjától hallott róla, illetve a net-en olvasott rólunk. (Ez a WEB lap fontosságára utal). Emlegetik még a nyílt napot is, és nagyjából ennyi... Mindegy, ott voltunk...

65808

 

65809

 

Pályaválasztás

(#2678) 2014. október 14., kedd

Tegnap volt az ősszel szokásos pályaválasztási szülői értekezlet az Ifjúmunkás egyben, a Kosztolányi Általános Iskolában. Valamit félreérthettem: háromnegyed hatra ott voltam, de már elkezdődött – nekem meg úgy rémlett, hogy hattól hirdették meg, hát nem... Ezzel persze az járt együtt, hogy mivel utolsónak érkeztem a meghívott iskolák képviselői közül, utolsónak kaptam szót, hát ez van.

A korábbiakhoz képest változott, hogy most tele volt a terem, máskor foghíjasabb volt, fontos változás, hogy most bezárták a hátsó ajtót így nem szállingóztak el a szülők a felének, kétharmadánál (ez eléggé zavart korábban) és hasznos változás volt, hogy beállítottak a projektor mellé egy számítógépet is, volt lehetőség prezentáció használatára. Nem változott viszont, hogy elég sok iskolát meghívtak, most messzebbről is, Újbudáról volt egy gimi és Kőbányáról két iskola. Nem változott az sem hogy egyaránt volt gimnázium is, olyan szakközépiskola mint a mienk és szakiskola is.

Kissé zavaros piac persze ez: például egy baptista (!) szakiskola, szakközépiskola és gimnázium – hogy a csudába tudnak egyszerre ennyi mindennel foglalkozni – képviselője elmondta, mennyi de mennyi szakmát lehet náluk tanulni. Olyan szívesen megkérdeztem volna tőle (szülőként bizisten meg is tettem volna!), hogy miként győzik ezen sok szakma tanítását tanműhellyel, szakoktatókkal, esetleg hozzávalókkal, anyagokkal no meg kapcsolatokkal ami a külső gyakorlóhelyek leszervezését illeti? Egy kóklerség szerintem az ilyen, és sajnos sok szülő bedől ennek, sok szülő hallgat a gyerekére amikor barátságos és könnyű iskolának mutatja magát az ilyen képzőhely – tudom, nem egy diákom ment át oda a valaha volt osztályomból pont azért, mert nálunk többet kellett neki dolgoznia, ott meg komoly ígérete volt arra hogy annyit ott nem is. Ez van. Szóval a legeslegvégére kerültem... Előttem szólt mindenki. Volt aki egy videót vetített le (Puskás), volt aki egészen részletekbe menően sorolta volna ha végigmondja a prezentációja anyagát a képzési szerkezetét (Pataky), volt aki a képzés érdekességeire helyezte a hangsúlyt (egy kőbányai élelmiszer ipari szakiskola), volt aki arra, milyen nívós ott a képzés (Széchenyi Újbudai Gimnázium).

Én a Tóth Laci által komponált prezentáció mentén mondtam el amit elmondani szükségesnek tartottam – egy teljes óráig tartotta fenn a figyelmét a hallgatóságnak az egyik bemutató a másik után, csodák nincsenek, sok azt hiszem nem marad meg ennyi idő után a hallgatóságban – a képek mindenesetre mutatósak, a képzés korszerűségére, a műhelyek jól felszereltségére és arra igyekeztem a hangsúlyt helyezni, hogy nem csak tanítunk de tanítás utáni programjaink is vannak szép számmal. És persze a konkrétumok: milyen nyelvet tanítunk, miként számítunk pontokat és mikor van a nyílt hét. Azt hiszem ennyit lehet elérni ilyenkor. Majdnem hét óra lett, mire végeztünk, az igazgatónővel váltottam még pár szót, aztán megkerestem a biciklimet és hazakerekeztem.

(Hja ez érdekes: szép nap biciklitárolójuk van, csak éppen nem lehet hassnálni mert el van kerítve, be van zárva, így a bringát nem a biciklitárolóhoz hanem annak kerítéséhez láncoltam oda. Mindegy, amikor kijöttem még megvolt :))

Óvoda

(#2672) 2014. október 10., péntek

Az elmúlt héten szombaton reggel készült ez a kép: a házunk mögött van egy óvoda, régen azt hiszem bölcsőde is lehetett, illetve most itt van, gyakorlatilag egy épülettömb a Zöld Kakas...

Az óvoda... Orsi, amikor majdnem három lett, amikor a húga született, egy egészen kicsit járt ide. Szó szerint egészen kicsit, talán ha három vagy négy napot voltunk itt. Én voltam vele, reggel vittem, ha jólemlékszem még ott is maradtam egy darabig és délben már hoztam is el.

Finoman szólva is: nem tetszett neki! Persze, nagyon nem is erőltettük, erőltettem: amikor látszott hogy ez nem lesz sima ügy, akkor feladtam. Nóra akkor volt újszülött, attól tartottam az marad meg Orsiban hogy mert tesója érkezett, elpasszoltuk őt óvodába. Volt, voltak óvodások mindketten, de nem itt – ez az óvoda csak erre a pár napra volt nekünk ovi... Valahányszor látom, ez jut eszembe, az elmúlt szombaton mivel itt voltam, mivel szép idő volt és mert a gép is nálam volt, lefotóztam...

65733

 

A kerület jobban teljesít?

(#2586) 2014. május 26., hétfő

64706b

Kinagyítva a leni kép egy inkriminált részlete... Itt tartunk... OK, nem ez a legeslegfontosabb dolog, de azért ez szemet szúrt...

A kerületnek ez, a József Attila lakótelep, az egyik, ha nem a legszebb része. OK, ebben van egy jó adag elfogultság is, akadnak újabb építésű, puccosabb részei a kerület északi részén, de akadnak sokkal lepukkantabbak is a külső Ferencvárosban...

A lakótelepen pár éve a lámpa oszlopokra virágtartók és bele valamiféle muskátlik kerültek. Nagyon szépen mutatnak, sajnos azonban – ez is a klíma melegedése miatt van így? - a csapadék ezeknek kevés, elszáradnak.

Tehát locsolni kell!

Erre korábban egy kézikocsi és egy motoros szuvattyú, amolyan permetező szolgált. Persze a vizes hordóval nem egyszerű tili-tolizni, hát egy kis motoros valami, traktor szerű után tették. Piszok erős hangja volt.

Lehet, hogy ezért változtattak? Pénteken a szokásostól eltérően (az osztálykirándulás miatt) sokkal később mentem, akkor láttam amit a szöveg mellett kinagyítva, alatta meg egészében idetettem. Keten locsolgatták most is a virágokat. Egy kézikocsin egy kukában van a víz, viszik a kétágú létrát.

No meg egy fánglit, nem tudom ennek van-e szabatosabb magyar neve, én ennek ismerem, vakolókanál... Ez, „ő” fontos szereplője a műveletnek...

Az egyik szaki a létra tetején, a másik adogatja neki a vízzel teli fánglit. Egyszerű megoldás, nem kell rá sokat költeni. Hogy kicsit ciki? Ugyan, kit érdekel...

64706

 

Reggelek

(#2452) 2013. szeptember 28., szombat

A reggeli tevékenység sor szinte mindig pontosa ugyanaz. Ez jó.

5:40-kor kikapcsolom a gépet és elpakolok gépet, tápegységet, egeret a hátizsákba, aztán zsebre vágom az apróságokat (toll, szemüveg, pendrive), aztán pulóver, cipő, hátizsák fel és indulás.

Már jó ideje gyalog járok, a háztól át a lakótelepen ki az Ecseri útig. Ez még csendes, általában is de kora reggel mindig az. Napról napra sötétebb van most, így szeptember végén. Jön az ősz közepe-vége és rövidülnek a nappalok. Az Ecseri úti templomhoz nagyjából hat órakor érek ki, ekkor üti el a toronyóra a hatot.

Utána már az Üllői út mentén kell gyalogolni, előbb át a vasúti átjáró alatt, aztán a régi katonai főiskola telke mellett. Előbbi olyan zajos amilyennek csak el lehet képzelni, a felüljáró visszaveri a közúti forgalom robaját alulról, ha meg megy a vonat odafenn, akkor az visszhangzik lefelé,. ha lehet megkétszereződik ekkor a hangzavar...

A volt katonai főiskola mellett nyílegyenes a gyalogút, kicsit kevésbé zajos, egy sövény van az Üllői és a járda között, de hát az nem sokat hangszigetel semmit sem. Aztán a buszpályaudvar, a hangosbemondó jellegzetes szövege, hangszíne következik, a sok bőrönddel a járda szélen várakozó: egy taxiállomás van itt és van, hogy a taxik várnak utasra, van pedig hogy fordítva. Itt le kell menni az aluljáróba, felszínen csak kerülővel lehetne átmenni a Könyves Kálmán körúton.

Az aluljáró egyszerre változó és állandó. Változó a jövő-menő emberek: ilyenkor kora reggel inkább csak munkásemberek, kopottak, elhasználtak, álmosak és utazók nagy pakkokkal, meg a hajléktalanok akik a kartonpapíron, koszos pokróc alatt töltött éjszaka után most ébredeznek. Vannak nagyon állandó elemek is: egy kozépkorú pár ölelkezik, csókolózik minden reggel az egyik fordulóban, azaz van, hogy nagy ritkán nem, de többször vannak ott mint sem...

Aztán a feljárat a volt és leendő FTC stadion főbejáratánál, el kell menni a fapados busztársaság ott dekkoló buszai mellett, át az úttesten mert a stadionépítés miatt emezt az oldalt lezárták. Ez az átkelés visszafelé, délután hat, inkább fél hét tájt erősen bátorság-gyanús dolog, akkora a forgalom. De nem reggel... Akkor szerencsére nincs forgalom, nem életveszélyes átvágni az úttesten. Aztán végig a felüljáró „hónaljában” kialakított parkolóban, por, szanaszéjjel szemét, kutyaszar és pisiszag, parkoló kocsik, igazi külvárosi fíling. Aztán amikor már olyan alacsony lesz a felüljáró, hogy nem fér el az ember, akkor a bicikliúton kell gyalogolni.

Nyáron sok a suhanó gyilkos, a biciklisek, akik olyannyira sértettek, hogy az autósok gyalázzák, veszélyeztetik őket de akik ahol nincs járda és a gyalogos és biciklis ugyanazt kell hogy használja, akik ilyenkor veszett sebességgel tudnak elhúzni az ember mellett... Ahogy jönnek a hidegebbek, kevesebbekben van akkora kurázsim hogy biciklire üljenek, nem kell tőlük szerencsére annyira félni... Amióta párszor gyalog halálra rémítettek, már nincs bennem akkora együttérzés irántuk...

Aztán az épülő stadion mellett tovább, aztán valami egészségügyi intézmény mellett egészen a Nagyvárad térig... Jobbra, az Üllői út másik oldalán egy protestáns templom, szürke-rózsaszín vakolatát nem régen kaphatta, szépen néz ki és amikor jók a fények, tiszta az ég, szép fotótéma, sajna ahhoz hogy jól legyen a képben, bele kell gyalogolni az Üllői útba ami ha nagy a forgalom, megint csak nem veszélytelen.

Aztán tovább menve előbb egy park marad el balkézről majd az már, ahol ilyenkor vagyok, az már a Nagyvárad tér. Ott kiszélesedik a járda, egy egész nagy sétáló placc van, aztán balra el a Haller útra kell fordulni. Reggelente ott várakozik egy kis-közepes busz. Akkor kezdtem el sejteni mi a csuda is az, amikor egy huszon-harmic éves forma fiatal lányt láttam mellette kávés pohárral, cigarettával várakozni. Őt korábban a metrón szoktam látni, akkor is most is egyenruhában, büntetés-végrehajtás őrmestere. A busz feltehetően smasszerokat visz valahova – volt két nap, egy csütörtök meg egy péntek amikor nem busz, hanem egy rabszállító állt ott! Egy zárt felépítményű teherautó, a hátsó felépítményben, amennyire a nyitott ajtón be tudtam kukkantani, agy folyosó a jobb szélen és ketrec szerű részek a bal oldalon, a nagyobbik helyet ezek foglalják el. Mint a fülkés vasúti kocsi, persze itt azt hiszem kisebb a hely és minden dróthálós, rácsos. Na, nagyon nem kíváncsiskodtam csak kicsit, nem ez az az enteriőr amit nagyon meg akarna ismerni az ember.

Itt átellenben a Haller másik oldalán egy hatalmas régi építésű sarokház van, ha jól emlékszem bordó téglákkal, ez sem mutat a felkelő nap fényében rosszul, erről is csináltam képeket bér erre nem innen, hanem a 24-es villamosnak a Vágóhíd felé menő iránya megállójából nyílik igazán jó kilátás. Ennek a nagy háztömbnek a Haller felőli alagsorában egy Közterület-fenntartó munkahely van, a szemetesek szoktak hajnalonta itt gyülekezni. Nem lehet véletlen, hogy mellette egy kocsma van, egy lépcsőn kell lemenni, többet nem tudok róla mert nem jártam még ott de ami látszik róla-belőle, lehet nem is fogok, az az igazi alsó kategóriás talponálló kocsma lehet. A háztömb mellett valami kisebb méretű bevásárló, bolt, Coop talán.

Azon az oldalon tovább – reggel amikor megyek, a másikon szoktam – panelházak sorakoznak. Amikor elkezdtem a középiskolába járni, ezek még nem voltak itt: alacsony, földszintes nagyon hosszú házacskák húzódtak nagyon közel egymáshoz itt sorban, valószínűleg ez lehetett a Mária-Valéria telep utolsó maradványa. Ha jól emlékszem, akkor már lakatlanok voltak, nem sok mozgásra emlékszem, de a házikók még ott szorongtak, jobb időkre, vagy a saját végzetükre várva.

Amikor itt tartok már nincs messze a suli, a Halleren gyalogolok a szívkorház mellett, aztán valahol átmegyek mert nekem a másik oldal kell. Elmegyek a benzinkút mellett – valaha itt egy háromszögletű földdarabon bár koszlott viharvert pad látszott csak ki a nyáron, kora ősszel derékig álló gazból, aztán a terület egyik fele benzinkút lett és a maradék darabka kis területet is rendbe tették; hogy de hogy ágáltak ellene akkor a kerületi lapban...

Aztán egy hatalmas nagy, saroképületben levő földszinti helyiség ami szinte mindig redőnyök, lehúzott vasredőnyök mögött van, de szerda esténként benépesül, ami a Feléledési Közösség közösségi terme lehet, aztán már majdnem ott is vagyok.

Elmegyek egy kicsi kínai kajálda előtt ahova valaha sokat jártam, de amióta az iskolával éppen szemben nyílt egy sokkal jobb, és főleg hogy emez meg – bezárt, azóta csak kívülről látom.

Aztán egy bezárt bolt, aztán kapualjak ahol potyog a vakolat, ahol belátva az utcáról, kosz van és elhanyagoltság, hiába: ez nem a Rózsadomb. Aztán egy szolárium vagy valami hasonló szépészkedős hely, aztán ráfordulva a Mester utcára, mindjárt a Márton utca eleje jön, itt már rálátni a suli nagy, sárga, valaha sárga azóta beporosodott épületére, a balszárny kétszintes, a földszinti előadóban mindig ilyenkor takarít a takarítónő. A hátsó kapu, a kocsibejáró is szokott nyílni, ilyenkor állnak be azok a kollégák, akiknek van nulladik órájuk és elég korán vannak (hiszen ekkor még csak fél hét van). Még veszek szemlét a szemben levő élelmiszer boltban (ehhez lámpánál kell átmenni és várni kell,ezt nem nagyon szeretem), innen már rálátni az irodára ami szinte mindig világos...

A portán beírom magam – egy ideje kell –, aztán az enyéimek termében ablakokat nyitok, az ajtót kitámasztom had szellőzzön aztán megyek fel az irodába.

Kezdődik a nap...

Épületek...

(#2451) 2013. szeptember 23., hétfő

Itt találtam egy kiírást (valamit kerestem a szombati könyvtáros foglalkozásra és úgy bukkantam rá), ezen felbuzdulva – persze nem olvastam el alaposan csak a címet – szóval ezen felbuzdulva tegnap menet és jövet csináltam pár képet olyan épületekről amik mellett elmegyek (vagy mehetek arra hogy mellette menjek el) és amik szerintem mutatósak.

62821

Templom a Nagyvárad-tértől nem messze, az Üllői úton, a Delej utca éa a Gaál Mózes utca között. Nem tudom konkrétabban megnevezni, a neten nem találtam rá, majd legközelepp pontosan megnézem, melyik plébánia...

62823

A Nagyvárad téren a Haller utca és az Üllői út sarkán álló hatalmas háztömb – lehet, nem műemlék de markáns jelenség és jól mutat a felkelő nap fényében..

62826

A Páli Szent Vince Plébániatemplom a Haller utca és a Mester utca sarkán, ezt nap mint nap látom, reggel és este, fényben és árnyékban, télen és nyáron...

62828

Pest Megyei Levéltár épülete a Vágóhíd utca és a Mester utca sarkán

62831

Szent Ciril és Metod Plébániatemplom, bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában...

Aztán ma reggel, ahogy nézem a pályázati kiírást, látom, hogy nem általában műemléki épületek képei a pályázat tárgya hanem megadott konkrét épületeké... Hja, hát akkor ez tárgytalan, amiket én lefényképeztem és fentebb kiraktam azok „csak” nemek tetszenek, azok egyike sem része a pályázati kiírásnak... Nem baj, nekem tetszik és a többi nem számít...

Kapu

(#2529) 2013. augusztus 16., péntek

62375

 

Budapest, IX. kerület, József Attiala lakótelep. A Napfény utcában, átellenben szemben a régi Pest-Buda mozival a járdán állt ez -- a Spar postájában voltam, akkor láttam ezt a furcsaságot, akkor még fogalmam sem volt, mi a csudára is való. Amikor visszafelé jöttem, alig negyed óra múlva, akkor már a vizet is rákapcsolták. Fentről finom vízpermettel hűsíti azt, aki keresztül megy rajta. Ez 2013 augusztus ötödikén volt, akkoriban még tartott az a trópusi kánikula, amikor a napközbeni csúcshőmérséklet több alkalommal is egészen közel került a negyven fokhoz! (A kép a Napfény utcai Spar felé nézve készült)

Ördög veri feleségét...

(#2400) 2013. július 6., szombat

Egyszerre esett és sütött a nap...

62416

 

div>

GyIÖK

(#2287) 2012. december 05., szerda reggel 4 óra 09 perc

59995

A nézőtér az Úttörőházban a GyIÖK ünnepélyes megalakulására hirdetett összejövetelen

59997

Dr. Bácskai János, Budapest IX kerülete, Ferencváros polgármestere, országgyűlési képviselő megnyitja az ünnepséget

60011

Németh Imre Dávid, Iskolánk 13.E tanulója, a Ferencvárosi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat Polgármestere beköszöntő beszédét tartja

A Ferencvárosi Önkormányzat hetekkel ezelőtt meghirdette, hogy Gyerek és Ifjúsági Önkormányzatot (GyIÖK) hoz létre, komolyan vették magukat és aprólékosan végig is vitték a feladatot. Minden kerületi iskolában volt képviselőjelölt, voltak választások.

Attila, aki pár éve Zsil helyett a diákönkormányzatos segítő tanár, baromira be is rágott, hogy dolgoznia kellett vele! Utóbb láttam, Edinának CC-zte vagy FW-olta? a levelet amit írt ennek kapcsán a kerületi önkormányzat ügyintézőjének. Na ezt nagyon nem kellett volna! Ebben elpanaszolja, hogy az órái meg nem tartása miatt még anyagi veszteség is érte ami egészen egyszerűen nem igaz mert beírta azokat! Szóval megfeküdte a gyomrát rendesen – OK, volt vele dolga de hát ez a dolga...

Volt tehát választás, volt a megválasztott képviselőknek – iskolánként egy-egy, ahol általános- és középiskola is működik ott kettő – és azok saját körükből megválasztottak egy polgármestert és egy általános iskolai meg egy középiskolai alpolgármestert... A mi iskolánkból lett a polgármester, Németh Imre Dávid.

Tegnap ennek a folyamatnak a zárása volt az Úttörőházban, még maga Bácskai János polgármester (és országgyűlési képviselő is?) is ott volt, beszédet is mondott. Erre invitáltak minket levélben, mentem én és Edina azaz Edina csak később mert akkor szedte ráncba Robi valamelyik, sok tíz órát hiányzó diákját.

Én egy után öt perccel értem oda (villamossal egy perc), szerencsére mert késve kezdték nem késtem el. Elől a szélen ültem le: elől hogy fotózhassak és szélen, hogy eljöhessek hamarabb mint a kultúrműsor vége. Az ünnepély olyan volt amilyen: szabályos, meglepetésektől ment, kissé unalma és magasröptű...

A Polgármester úr tartotta az első beszédet. Nem olvasta a beszédét, bár a papír a kezében volt: szépen tisztán és érthetően beszél, az már persze más kérdés, hogy amit mond, mennyire helyénvaló... Elmondta, hogy másutt is van ilyen hát itt is, elmondta, hogy mennyire fontos hogy a fiatalok tanulják a demokráciát – ez disszonáns volt egy olyan párt színeiben regnáló politikustól amely erővel kormányoz, amely a többsége birtokában esélyt sem hagy semmi más elképzelésnek ami nem az övé de hát talán éppen ez a duplagondol: ezt tesszük és amazt hirdetjük – szóval elmondta, milyen fontos hogy egy szabad és demokratikus, csak a törvények és a jogelvek által irányított ország fiataljai egészen fiatal kortól ezt a politikai környezetet szokták majd minden jót kívánt a megválasztottaknak.

Ezután az aljegyző asszony (annyira nem volt az esemény fontos, hogy a jegyző legyen itt?) sorra felszólította a színpadra a 10 általános iskolai és a 16 középiskolai képviselőt, a két alpolgármestert és a polgármestert (az ifjúságit), majd az eskütétel következett. Ez mókásan komoly lett, Magyarország Alaptörvényre tettek esküt (arra amibe a sajtó és a média szerint állítólag folyamatosan hegeszt bele mindenféléket a legfelsőbb törvényhozás nyilván, mert ennek ez a rendje módja, lassan a BKV jegyek ára is Alaptörvényben szabályozott lesz [a csudának kellett ezt másként nevezni mint alkotmány]).

Aztán az alpolgármesterekkel és a polgármesterrel majd' ugyanezt az esküszöveget elmondatták, ez fokozott sutaság volt a rendezvény szervezői részéről. Azután a Polgármester úr átadta a képviselőknek és az alpolgármestereknek a megbízólevelüket, ez volt a második fokozott sutaság, hiszen egyszer a színpadra szólításkor elsorolták a nevüket aztán megint itt, még egyszer. A polgármester az esti, az Iparművészeti Múzeumbeli ünnepélyen kapja meg, hangzott el, ez volt a következő sutaság.

Ezt Németh Imre Dávid beszéde követte. Ő remek srác, azonban a beszéd felolvasása nem ment egyszerűen: szerintem egy sokkal egyszerűbb, életszerűbb beszéd helyénvalóbb lett volna, de végül is mindegy! A posztot, akármi is jár vele, a lehető legjobb személy kapta!

Ezt a kultúrműsor követte, egy hegedűszámot meg egy rap mutatványt még megvártam aztán a sötét nézőtéren kiodalogtam,. Kifelé a hátsó sor egy szélső székén megláttam Edinát, megegyeztünk, hogy ő még marad. Visszafelé gyalog mentem, ennyi mozgás kell, meg a BKV ellenőröket sem kell folyton megkísérteni :)

Advent első...

(#2282) 2012. december 03., hétfő reggel 3 óra 40 perc

59985

 

Már szombaton kora reggel láttam a fát feldíszítve: későn világosodik, szépen mutatott a még sűrű reggeli homályban, de akkor nem volt nálam a fényképezőgép (pedig mindig nálam van), csak kenyérért ugrottam le...

Vasárnap este hazafelé jövet viszont le is fotóztam. A kép nem annyira éles mint szerettem vona, de ennyi sikerült a kis géppel. Majd meglátom, hátha akad még alkalom és sikerül szebbet csinálni, addig is kiteszem ide ezt a képet...

Korábban a park út felőli részén díszíttetett fel egy fát a kerületi önkormányzat. Most a volt Pest-Buda mozi előtti tér egyik fáját. (A mozi a Görög Önkormányzaté lett, nem tudom milyen konstrukcióban, az biztos hogy azonnal nyílászárókat cseréltek, egy szép darab területet elkerítettek körötte – ami szerintem piszokság, már nem az elkerítés hanem a mértéke – és két lomha behemót kutyát is telepítettek oda – semmi de egyáltalán semmi változás azzal a romhalmazzal azóta sem történt.)

Most a sarkon álló szép méretes formás fenyőfa kapta a díszeket, a kivilágítást – szerintem szép is lett, mutatós is lett és a hely kiváalsztása is jobb, ezt minden irányból észre lehet venni... Tegnap, vasárnap este valami sokadalom is volt körötte, feltehetően az advent első vasárnapi gyertyagyújtás kapcsán...