Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Érettségi

(#2582) 2014. május 20., kedd

64640

A Lenhossék utcai iskolaépület, ennek keleti szárnya földszintjén van a kerületi kormányhivatal, itt vettem át már tavaly is és ebben az esztendőben is az érettségi írásbeli vizsgák napján az aznapi feladatlapokat...

Ma van a fizika érettségi írásbeli része – nálunk ez az utolsó nap, amikor írásbeli vizsga van. A fizika választható tárgy – nem biztos, hogy annak kellene lennie, bár egy humán beállítottságú diáktól talán nem lehet elvárni, hogy ebből kötelezően vizsgát tegyen. Nálunk ahol műszakiakat képzünk, sokkal több vizsgázónak kellene lennie! Amióta én csinálom a vizsga szervezést, egyetlen év volt, amikor elég sokan voltak, egy teljes osztály, több is talán: amikor Szalai Laci osztály érettségizett. Pontosabban akkor, amikor előrehozott érettségi vizsga formájában majdnem az egész osztálya letette, nem is rossz eredménnyel (Laci remekül fel tudta készíteni őket). Most nem ez a helyzet: alig egy tucatnyian választottál a több mint száz rendes érettségit tevő közül, előrehozott is alig... Ez van... Egyetlen teremben elférnek. Mondjuk a feladat kitűzőinek is érdekes a koncepciója – biztosan így kell ennek lenni bár az én időmben a fizika nem egészen így volt elővezetve –, szóval az is érdekes hogy magyarból négy, matematika, történekem, idegen nyelv az három-három órás vizsga, fizikából azonban csupán kettő... Így vagy úgy, kora reggel elhoztam a feladatlapokat, megvolt minden ami előkészület ekkor kell, most már csak a fél nyolcat várom, jönnek a kollégák az eligazításra azután kezdődik ennek a tanévnek (nálunk) utolsó írásbeli érettségi vizsgája...

Elektrotechnika

(#2445) 2013. szeptember 14., szombat

008--az-ellenallas-hofuggese

A legutóbbi óravázlat madártávlatból...

Az egész héten végigvonuló feladat az új, és ebben az évben egyetlen tantárgyam, az elektrotechnika...

Ez nekem új tárgy, ám meglepően sok minden jön vissza abból, amit diák koromban Éva tanított nekünk, egyfelől a fizika ezen ágában másfelől nekünk már akkor is volt szakmai elméleti tárgyként ilyen. Talán az is számít, hogy annak idején autóvillamosságot tanultam, így elég sok esetben tudok olyan példával szolgálni ami talán leköti a diákot. Ami, persze jól tudom, erősen elavult hiszen régen foglalkoztam ilyennel, de az elektrotechnika tárgy „csak” szakmai alapozás, általános elektrotechnika és nem autóvillamosság...

Szóval az egész héten végigvonult az, hogy ezen tárgy órájára készüljek. Ebben az évben az óravázlat kötelező, de ha nem lenne az, a (számomra) új tárgy hatékony tanítása a pontos, óráról órára való tervezés nélkül lehetetlen lenne. Egy oldalnyi vázlat, ennyit tudok feldolgozni, ennyi tervezése realitás. Segítség, hogy Sz.I.-tól kaptam tanmenetet, segítség az is, hogy szereztem egy elektrotechnika tankönyvet... D.T. tartja az osztálynak a laborgyakorlatokat, ez gyakorlati oldala annak amit én elméleti oldalról közelítek meg velük. Egyszerűbben: én a táblára felrajzolom a kapcsolást, ők pedig Tibivel oktatópaneleken meg is csinálják. Én kiszámíttatom velük, mekkora feszültséghez mekkora áramerősség tartozik, Tibi leméreti velük és szabályosan mérési jegyzőkönyvben dokumentáltatja. Tibitől remek óravázlatokat kaptam, cserébe elküldtem neki a sajátomat – nem mintha számára lenne benne valami ami neki érték vagy újdonság, hanem sokkal inkább azért, hogy pontosan tudhassa azt, hogy elméletben mi is hangzott el, mi az amire építhet és elvileg mi az, amit elmondania neki már nem kell. Az más kérdés, hogy a tanuló gyorsan felejt, legalábbis felidézni érdemes azt az elméletet amire a gyakorlat per azonnal építeni is szeretne...

Szóval óráról órára el kell készítsem az óravázlatokat: messzebb tervezni nem érdemes, mert úgyis módosul annak megfelelően, mi az amit a jelenidejű órán elvégezni nem sikerült. Mindig van ilyen, mindig több kerül a tervezetbe mint ami feldolgozható, csak az a fontos hogy ne legyen ez sokkal több... A tantermi órán van elmélet is azaz leíró rész is és számpélda is. Az utóbbiból szeretnék többet. Ha lesz tankönyvük, az elmélet, ez pontosan: a tárgy leíró része java onnan feladható, a számpéldákat viszont gyúrni kell! Az nagyon nehezükre esik. Azt hiszem fontos mindig tárgyiasítani, elvont dolgok nem fogják meg őket. Nem vezető van és feszültség, hanem indítókábel vagy fényszóró ízzó és akkumulátor kapocsfeszültség. A számpéldának persze teljesen mindegy, de a diák azt hiszi, már szakmai tárgyat tanul, nagyobb kedvel számolgat – és ez fontos. Az osztály létszáma nem nagy, ezért, meg mert a könyv hiánya miatt kell meghatározásokat diktálnom, néha sikerül az, hogy elüljön zsibongás. Nem mindig...

Két hét telt el, eddig sikerült tartani azt a menetrendet, miszerint egy héten egyszer számonkérünk, eddig két pénteki órán tettük ezt. Az eredmény egyelőre sajnos siralmas... A második dolgozatot még nem javítottam ki, az első majd' a felének lett elégtelen... Pedig abban még inkább volt meghatározás, szöveges választ igénylő kérdés semmint számpélda. Az már most látszik előre, hogy nehéz lesz, és az is, hogy csak az órán, még ha az osztályfőnöki órákat is beáldozom az elektró számára, csak a tanórákon nem fogjuk tudni mindenkinek elérni a kettest, ehhez korrepetálni, kisebb csoportokban vagy még inkább egyénileg tanulni velük, ehhez erre is szükség lesz...

Egészében tetszik: szépen, korrektül kidolgozható számítási példák, világos, logikus gondolkodás... Igaz, csak tábla és kréta, semmi, de abszolute semmi technika – ez nagyon elüt attól ami az informatika tanításban volt, ahol is PPT-t készíthettem (azt itt most felesleges mivel kivetítő nincs), ahol a gépen dolgoztathattam a diákot (most a füzetét szedhetem legfeljebb be) és ahol fél csoporttal lehetett dolgozni, most itt az egész osztály.

Mindegy, ez adódott, ebből kell kihozni a legtöbbet...