Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Pendrájv

(#2861) 2016. március 13., vasárnap

Pénteken hazafelé vettem AAA telepeket (a bicikli hátsó lámpájába meg a vérnyomásmérőbe) és ha már ott voltam, egy pendrájvot is. A most használt 4 Gbyte-os és lassan betelik. Miért tartok rajta annyi vacakot? Egyszer futottam bele abba, hogy a használt gép egy kikapcsolás után már nm indult el azaz semmihez sem fértem hozzá amit annak előtte csináltam, mentettem. Na azóta akármennyi időbe is telik, akármit is csinálok, nem csak a gépre mentem le, hanem pedrájvra is, ugyanolyan mappa szerkezetbe mint a gépen. A most használt 4G-s pendrájvot nem mindig ismeri fel a gép, ezért is, meg mert lassan kicsinek bizonyul, itt volt az ideje beruházni. Egy újba és egy nagyobba ruházzak be. A MediaMarkt-ban (a Bécsi út Vörösvári út találkozásától nem messze) volt is válszték, 64G-s, 32 G-s, de az nekem roppant drága. 16 G-sen gondolkodtam de aztán maradt a 8-as… Egy sony lett a győztes. Amikor géphez kerültem, szépen megformáztam (FAT32-re, nem tudom ezt jól tettem-e, mondjuk senki más nem használja tehát a jogosultság kezelés nem hiányzik, titkos cuccok sincsenek rajta – nem hiszem, hogy az NSA-nak az én közlekedési alapismeretek órai prezentációra fájna a foga. 8G megformázása eltartott egy darabig, de meglett. Aztán szép sorjában átmásoltam rá amit fontosnak tartottam. A negyede ha megtelt. Eddig rendben is volt a dolog. Új cucc, finoman kezelem, szépen lecsatolom mielőtt kirántom a gépből. Aztán valamiért vissza, és itt következtek a meglepetések. Már az is fura volt, hogy két eszköznek látszik: Sony 8X az egyik (ez volt eredetileg, formázás előtt a kötet címke) és azon a kötetcímkén is amit én adtam neki. Persze hogy z utóbbin csatoltam le. Ám amikor ezután ismét visszatettem a gépbe akkor már csak a Sony 8X címke látszott, a méret rendben de – semmi, abszolút semmi sem volt rajta. Teljesen üres volt! Ez meg mi? Így bízzak meg a tárolóban? Elmentem a cuccot és semmit sem találok meg rajta? Ma reggel ismét tettem egy próbát – nem akartam tegnap hirtelenjébe leformázni ismét, majd csak meglátom mi lesz – és láss csodát, most megint látszik két kötetcímkén két eszköz, a Sony 8X most i teljesen üres, a másik az általam adott kötetcímkén rendben ott van minden. A csuda se érti ezt… (Update: csodák úgy látszik tényleg nincsenek: egy 8G-s memóriakártyát tettem korábban a kártyaolvasóba, na ezt tévesztettem össze a pendrájvval :))

LibreOffice, furcsa

(#2742) 2015. január 31., szombat

Tegnap pénteken Petránál órát voltam látogatni. Marikától kaptam Word DOC-ban a jegyzőkönyvet. Elég semmit mondó de mindegy, ezt kell kitölteni. Gondoltam, LibreOffice-val átteszem ODT-vé, simán ment (nem bonyolult anyag). Viszont „furcsán” formázott, tele volt egymás melletti tab-kkal és a bekezdés térközök is enter-ek. Ezeket jól kigyomláltam, már a nemnyomtatható karakterek megjelenítése mellett is jól fésültnek látszott. Elmentettem ODT-be. Aztán ezt, másolatokat készítve ezt írtam tele. A laptopról pen drive-n áttéve az asztalira, ahol hasonlóan van ugyanaz a verzió LibreOffice, azt vettem észre, hogy a Címsor1 stílusnak formázott szöveg, ami előtt után Enter-ekkel volt a térköz és ami elől után én azt kitörölve bekezdés előtte utána térközöket állítottam át, ugyanaz a program ugyanabban a dokumentumban az egyik gépen szabályosan mutatta (a laptopon amin csináltam), a másikon a beállított szabályos térközök helyett megint a csúf enterek mutatkoztak (az asztali gépen). Hát ha az érettségin valaki ODT-be dolgozik, és a tanár nem azona gépen javít (ami tipikus, ugyanazon az operációs rendszeren illik és ugyanazon a programon kell, de nem ugyanazon a gépen) és ilyen előfordul, akkor zt hiszem a diák semmiképpen meg nem magyarázza, hogy ő ezt meg azt jól beállított, csak a program űz vele csúfot. Remélem, az egész kavarcnak csupán az az oka, hogy Word DOC-ből lett az anyag ODT, remélem nem a LibreOffice olyan kófic, hogy a predefinit stílussal formázott bekezdéseknél a „kézi” formázást felülbírálja...

FKIAV

(#2563) 2014. április 25., péntek

Na végre... :( Késve (bár de törve nem :)), szóval megkésve mert rosszul emlékeztem egy dátumra, de kijavítottam a FKIAV feladatokat, pontosabban az I. és a II. kategória szövegszerkesztési, és a II. kategória adatbázis-kezelési feladatait. Jó ötletnek tűnt több hónapja, hogy vállaljak adatbázis feladat készítését, a SzÁMALK-osaimnak is tanítottam ilyet. Aztán felvetődött, csinálnék-e szövegszerkesztési feladatot is, én meg felelőtlenül igent mondtam rá. Persze, a feladat elkészítése is rohamtempóban történt (ami a feladaton ugyan nem, de a javítási útmutatón meglátszik, még szerencse, hogy csak én javítok ez alapján, nem többen), de akkor legalább nem késtem el a határidőt.

Most igen...

A levélben amiben szó esett erről (is), szerepelt több dátum is, én erre a maira emlékeztem, hát nem... Mindegy, sajnálkoztam, mást tenni.

A javítás szolgál tanulságokkal. Az első és talán legfontosabb hogy igazán „áramvonalas” feladat csak úgy készülhet ahogyan az érettségi feladatok is, idő kell neki és az is jó, ha többen kell átnézik. Ez persze nem egyszerű, egy ilyen versenynél ahol már finanszírozás sincs, azt hiszem ez megoldhatatlan. A másik az, hogy idő kell rá, nem szabad az utolsó pillanatban kapkodva nekikezdeni – bár a határidő igen jó múzsa...

A szövegszerkesztés feladattal kapcsolatos első tapasztalat az, hogy könyvjelzőt és linket használni még a versenyzők sem nagyon tudnak. (És én még mezőutasításokkal szerettem volna feldobni, érdekesebbé tenni a feladatot...) Általában feltehetően a tanítás során a nagy dokumentumok kezelésére vagy idő vagy figyelem vagy egyik sem jut... Persze a szövegszerkesztő az nem kiadványszerkesztő... Vagy csak nagyon közel áll hozzá... Tanulság az is, hogy gond a verziók közötti eltérés, pedig itt csak Word volt, de a 2003 (amit én használok) és a 2007 (amit a versenyzők) azért eltér valamelyest... Persze én vagyok elmaradva...

Az adatbáziskezeléssel kapcsolatosan még érdekesebbek a tapasztalatok. Ez csak a II. kategóriában volt. Van annak értelme, hogy az I. kategóriában (9. és 10. évfolyam) ilyen nincs, bár az is fontos kérdés (lehetne), hogy az alkalmazói versenyen kell-e adatbázis-kezelés... Akár kell akár nem, itt volt. Érdekes, hogy aki összecsapta a Word-öt, az az Access-el többet foglalkozott, nem tudom ez tendencia-e vagy véletlen. Az UTF-8 kódolás szinte senkinek nem okozott gondot, a megfelelő mezőnévre nem figyelt mindenki. Általános viszont (egyetlen kivétel sem volt!), hogy csakis QBE rácson dolgoztak a versenyzők (ez az SQL forrás szószátyárságából jól látszik!) Senki sem használt SQL-t! OK, hogy középiskolában ilyen okosságot nem szabad – na jó ez gonoszkodás: a szűk keret miatt nem lehet – tanítani, de a versenyfelkészítés során miért nem ezt szoktatják a versenyezni kész tanulókkal? Az a grafikus istenátka semmi értelmesre nem jó, elrejti a lányeget, hosszabb távon haszontalan ismeretet ad, az SQL meg használható lenne később is... Persze megint ott az ellenvetés (megalapozottan!), hogy alkalmazói szinten az SQL ismeretet számonkérni – hangsúlyozom, itt senki sem kérte, QBE rácson szépen megoldható volt a feladat) –, kicsit olyan, mint a WEB lap készítés során nem csak HTML de CSS ismereteket is kérni. A dolog másik oldala pedig az, hogy kell-e, érdemes-e elavult technológiát kérni, vagy (a WEB szerkesztésnél maradva) olyasmit, amit valódi WEB lap készítéséhez nem nagyon használnak...? (WEB-es feladataim nem voltak.)

Angolosok és németesek: CSS

(#2257) 2012. október 7., vasárnap, 05:58

css1.jpg

Csak HTML – ebben még nincs semmi ami stílus

css2.jpg

Ebben viszont csak CSS-sel formázunk...

Csütörtökön egymás után van órám a sajátjaimakkal. A harminchetesben lehettünk, ahol van elég gép is és a projektor is használható. Nem úgy mint a nyelvlaborban ahol jók ugyan a gépek (a legutóbbi beszerzéskor ide telepítettük az újakat), de sajnos nincs projektor vagy a kettesben ahol nincs már projektor (az izzó majdnem teljesen tönkrement és nem lehet pótolni) bár elegendő a működőképes gép, vagy a degemben ahol se projektor se elegendő üzemképes gép nincs.

A CSS fogalmát használatát akarom nekik megtanítani. Őknekik nem lehet már ez a tantárgy ötödik tárgy, tehát csak a legelszántabbak választják majd érettségi tárgynak (egyelőre öten vagy hatan vannak ilyenek ami nagyon szép szám!). A HTML ismétlése után egy kisebb mintafeladat – értelme nincs csak bemutatja miként formázunk szöveget – az, amit megcsináltunk csak HTML-lel formázva és csak CSS-sel. (A feladat a kettő évvel ezelőtti SzÁMALK-os kurzus anyagaiból való, legutóbb akkor lehetett egyetlen csoportom öt foglalkozásra ilyesmikkel készülni. Sajnos azóta semmi, bár idén most igen aminek kimondhatatanul örülök még ha problémás is lesz az ő és a főiskolások foglalkozásait egyeztetni. De pl. erre is jó az ilyen meló, nem csak hakni és pénzkeresés, erre is jó hogy ilyesmit, mint a CSS is kellett, lehetett tanítani, van tehát most honnan venni mintafeladatot.

A németesek szerintem semmit nem értettek az egészből csak csinálták amit mondtam, már amikor sikerült a hülyéskedésről a feladatra terelni a figyelmüket., Ez még első órán sem egyszerű pedig az elsők a legjobbak az órákból, még és már lehet a gyerek figyelmére építeni. A következő a második óra az angolosokkal volt (szerencsére ugyanott, lehetett a projektorra építeni), az ő kérdéseik, a feladat megoldása során feltett érdeklődő kérdéseik arra mutattak, hogy többen értik is azt hogy miről van szó, értik a kétféle formázás összevetését, ha azt nem is, hogy mi szükség a egyáltalán a CSS-re. Ez persze ennyi mintából és felvezetésből nem is hiszem, hogy érthető (hogy átérezhető az, miért is kell a dolgot bonyolítani).

Félreértés elkerülése végett: mind az angolos, mind a németes csapat, minden tagja szimpatikus és olykor rendes kis fickó, de egészen mást lehet elérni egyik és másik csoporttal. Ez van! Ettől még mindkettőnél küzdeni kell – bár nem ugyanazokkal az eszközökkel és reálisan nézve nem ugyanazokkal a célkitűzésekkel...