Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Csoportforgás

(#2799) 2015. november 19., csütörtök

Nem nagyon tudom, ezzel mit is lehetne kezdeni. Ahogyan most kell kezeljem, az nem jó, de sajnos tippem sincs jobbra.

A probléma gyökere az, hogy tizediktől felfelé minden iskolai gyakorlat nem egy egész osztálynak, hanem csak annak harmadának van megtartva. Másként: egyszerre van gyakorlaton az osztály, de harmada ebben, harmada abban és a harmadik harmada meg amabban a műhelyben. (Egy-egy műhelyhez stabilan egy tanár tartozik, legalább ez nm bonyolítja az életet.) Az viszont bonyolítja, hogy ezek forgószínpad szerint hétről hétre cserélődnek. OK, teljesen igaz hogy ami a tanítás oktatás tartalmát illeti, ez az optimális. Ezt még követni is lehet az órarendben A, B meg C hetekkel. Az @Napló programba automatizálva (bár elég hosszadalmas a folyamat) át lehet tétetni mindazt, ami az órarendben van, ezzel sem lenne gond.

Hanem ha szünet van!

A gyakorlat az, hogy a forgás ilyenkor sem hagy ki periódust – az @Napló program azonban igen! Ha a szünet C hét volt, akkor az @Napló szerint a C heti foglalkozások egyszerűen kimaradtak. De nem a gyakorlatban, ott olyan mintha mi sem történt volna, a forgás úgy folytatódik, mintha a szünet nem is lett volna!

Egy rémálom!

Amit kitaláltam: az @Napló programban lehet az A, B meg C beosztást adott héttől módosítani, ezt megteszem és újra feltöltöm az aSc Órarend XML-jét. Elvileg ennek működnie kell, de még így is van kifogás! Nem egyszer jön kolléga, hogy nála a gyakorlaton nem az a csoport jelenik meg az @Napló programban, mint a valóságban. Ez tényleg gond, mert így hiányzókat nem tud beírni!

A baj az, hogy ha ezután visszakérdezek, akkor hogyan is legyen, szinte mindig az a válasz, hogy nála ez meg ez a csoport van. És a kollégáknál? Erre már határozatlanabb a válasz, bár van úgy, hogy megtudom, melyik csoport… (Csak bízhatom abban, hogy a válasz helyes.) És a következő kérdés, pontosabban a rá adott válasz mutatja, a probléma nem csak nekem bonyolult: amikor ismét visszakérdezek, hogy akkor a következő és az azt követő héten melyik csoport kinél lesz, na erre szinte soha sem kapok egyértelmű választ!

(Tavaly egyszerűbben kezeltem ezt: az egész osztályt a három gyakorlatot vezető tanárhoz és a három műhelyhez rendeltem, osszák el ők, könyveljék ők, hogy ki hova tartozik. Igen ám, de akkor meg előfordult olyan, hogy egy tényleg hiányzó diákot mind a három kolléga beírt hiányzónak, így egy öt órás foglalkozáson szerencsétlen legény mindjárt tizenöt óra mulasztást abszolvált...)

Szigorlat

(#2597) 2014. június 11., szerda

Hetedikén volt a főiskolai képzés másodévén a szigorlat. Nem bajai a képzés, mert a bajai főiskola szabadulni akar ettől: nem vettek már fel elsőéveseket ebben a tanévben, a másodéveseket pedig átadták a Pécsi Tudományegyetemnek. (Csak a harmadévesek képzése és államvizsgája maradt Baján) Megvolt tehát a szigorlat. A helyszín most már nem a Budavári Iskola volt, mint eddig évről évre mindig, hanem a Fáy. Olyan kevés a hallgató, hogy a Várban a bérleti díjra nem futja, ezért lett más a helyszín. Feltehetően, pontosabban: sajnos valószínűsíthetően most volt ilyen szigorlat utoljára: mivel elsőévesek nincsenek, egy év múlva ilyenkor másodévesek sem lesznek, szigorlat sem lesz. Kár, de hát ezen elmerengtem már korábban is, most nem ezt akarom ismételgetni, hanem a szigorlatról írni...

A bajai főiskola rendelte úgy, hogy a szigorlat előtt egy beugrót kell tartani, gyakorlatot, Word Office alkalmazásokkal Word, Excel, Acces és PowerPoint feladatok megoldásával abszolválják ezt a diákok. Soha sem tudtam meg, eredetileg ennek a kivitelezését a Főiskola miként gondolta ahogyan azt sem, miért kell egy elméleti vizsga előtt ilyen gyakorlatot tartani, miért kell egy felsőfokú képzésben alapvetően középfokon számonkért dolgot beilleszteni, ha csak nem azért, mivel a képzésben résztvevők eredetileg, középiskolás korukban informatikát nem tanultak vagy nem tanulhattak. (Persze, ahogyan módszeresen kerül a középiskolai informatika oktatás elsorvasztásra, a helyzet pár év múlva megint ilyen lesz). Mi úgy abszolváltuk, hogy a beugróra készítettem a vizsgázók létszámánál valamivel több feladatot, az érettségi feladatok után vagy azokat kicsit átalakítva: ahol kellett lerövidítve, ilyen például a szövegszerkesztés, ahol meg szükséges volt, kibővítve, ilyen volt az adatbázis-kezelés.

A feltehetően utolsó szigorlat így zajlott: szombaton nyolc körül értem be a suliba. Szerencsére vészesen kapkodni nem kellett. Előtte való nap, pénteken délután kikerestem a feladatokat, a hozzájuk való forrás állományokat a vizsgákra használt megosztott, a vizsgázók számára csak olvasásra elérhetővé tett mappába másoltam. A feladatlapokat lenyomtattam, beborítékoltam. Ellenőriztem, hogy az elkészített feladat szövegébe a megfelelő azonosító került-e beírásra, aztán hogy az egyik, találomra kiválasztott azonosítóval bejelentkezve tényleg csak olvasható-e a nyers állományok mappája és írható-e a saját mappa. Ezzel a beugró előkészítve, még megcsináltam a húzótételeket is.

Szombat reggelre nem maradt már tennivaló más, mint kiszellőztetni a termet. Aztán kilencre összegyűlt mindenki, azt hiszem mind a kilenc hallgató még soha sem volt így egyben – én legalább is nem emlékszem rá.. A hallgatók feladatot húztak, nem mindenki volt elégedett azzal, amit a véletlen neki juttatott. Érdekes, egy olyan kollegina adott ennek leginkább hangot aki táblázatkezelést (azaz nem adatbázis-kezelést) húzott. Mivel az értékelésre nagyon kevés idő marad – a beugrót azonnal követi a szóbeli – ezért nagyon figyeltem, körbejárva szemmel tartottam azt, ki miként halad a feladatával. Mit mondjak – ilyenkor kell rádöbbennem, hogy bizony van alapja annak, hogy felsőoktatásban ilyen, középiskolában elsajátítandó dolgot kell számonkérni. (A SzÁMALK képzéseiben, OK az nem felsőoktatás, úgy emlékszem korábban volt ilyen tantárgy, mindig másként hívták, volt hogy ECDL kompetenciák, volt hogy Office alkalmazások, de a lényege az volt hogy ilyemsit lehetett tanítani és kellett számonkérni. Azt hiszem semmi sem mutatja jobban annak a döntésnek az idiotizmusát, nem tudok visszafogottabban fogalmazni, amelyik elsorvasztja a középiskolai informatika oktatást, mivel annak ezt, ilyesmit kellene készség szintig elsajátíttatnia...) Nehezen ment a hallgatóknak nagyon... Az eredmény? Hát erről csak annyit hogy dolgozott mindenki, és hogy nem akartam volna senkit sem emiatt elvágni a vizsgázás lehetőségétől, azt hiszem ez jelzi mekkora a távolság aközött ami született, és aközött, amit szerintem egy informatikustól el kellene várni.

Azt hittem a nehezén túl vagyunk, pedig nem. Következett a szóbeli. Pont egy tucat tétel van ezeket nem én szerkesztettem és sajnos a képzés ideje alatt átszerkesztetni sem volt módom. Pedig nagyon kellett volna! Addig rendben, hogy a tételek között a könyvtárgépesítés is szerepel, ez OK. Az is rendben van, hogy elég nagy súllyal szerepel az adatbázis kezelés, ez a képzést tekintve fontos. Az már megkérdőjelezhető, miért kell egy gyártó egy termékét (Microsoft Access) tételesen néven nevezve szerepeltetni az egyik tételben, ami csakis erről szól! Az is rendben, hogy jelölőnyelvvel kapcsolatos tétel is van (HTML), bár az már annyira nem, hogy egyetlen tanított informatika tárgyban sem szerepel tematika szinten ez (egy felvetett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy oldjuk meg egyik tárgyban – ami OK, de akkor miért nem lehet a tematikába is belevenni?) Az is szép dolog, hogy szerepel tételben a programozás, bár ennek még a bemutatására sem elegendő a képzés ideje nem hogy valami fogások megtanítására. Nagyon hiányoltam mind a képzésből, mind a tételek közül az XML-t, pedig ennek kapcsán elméletben is sok szépet meg lehetett volna tanítani és ami szerintem alig túlbecsülhetően fontos, ehhez nagyon is lehetett volna kapcsolni gyakorlatot, magát az XML-t és/vagy egy XML interpretációt, mondjuk az SVG-t (az elég látványos ahhoz, hogy akinek tanítják, szeresse csinálni.) Szerepel durva hiba is a tételekben, a WEB lap készítés kapcsán a Dreamwaver, hát ezt finoman szólva ignoreáltuk, mi a csudának egy, ráadásul fizetős alkalmazás fogásait számonkérni (amikor persze tanítani nem tudjuk?) Szóval a tételek olyanok, amilyenek, eleget beszéltünk róla a foglalkozásokon, a legutolsón konkrétan végigmentünk mindegyiken, végigvettem melyik mit tartalmazzon kifejtés szinten.

Azt hiszem, soha még ilyen rossz hatásfokkal nem dolgoztam...

Alapvetően nem fecsegtem túl sokat, de ezt meg is mondtam a felkészítés során, a vizsga nem tanítás, itt a vizsgázó beszél, a vizsgáztató meg értékel, csendben, belebeszélés és főleg: kiigazítás nélkül. (Nemsoká' érettségi, végigszenvedhetem majd, hogy a kollégák, a legpozitívabb pedagógiai indíttatásból, nem tudván elviselni, hogy rossz dolog hangozzon el vagy a jó nem, ha a felelő nem mondja, hát mondják ők a jó feleletet, pedig vizsgán ezt nagyon nem kéne...) Szóval én csak hallgattam, ha a felelő a végére ért, akkor kérdeztem párat...

Az első felelő egy ezen a szinten nem könnyű tételt kapott, hálózati elemek. Dícséretére legyen mondva, szépen megtanulta, bár voltak benne hibák (ami nem katasztrófa), és kérdésekre nem tudott mindig válaszolni (ami viszont kár). Egészében derekas teljesítmény volt. A második felelő egy nagyon elméleti tételt fejtett ki, az információról beszélt, bár inkább felolvasta amit a felkészülés alatt leírt – ezzel sincs semmi baj. Azzal már inkább, hogy emlegette az adatvédelmet, és azt írta körül, hogy ez védelem – az adatnak :( Pedig erről beszéltünk...! A harmadik felelő azt az ominózus Access-es tételt fejtette ki amit emlegettem fentebb. Végül is szépen feldolgozta, bár azt nem értettem (szerintem ő sem), miért negyedik generációs fejlesztőnyelv ez, de hát végül is nem feszegettük, a felelet szintén derekas teljesítmény volt. A következő felelő egy fiatal kollegina, a WEB hely tervezéssel, CSS-sel PHP-val foglalkozó tételt fejtett ki. Na ez az amihez em votl tantárgy, feldolgoztuk a lehetőségekhez képest de hát kevés volt az. A felelet ott volt rendesen, bár kicsit kapkodós volt, kicsit kevesebb szóval több infó talán jobb lett volna, de végül is a tételt kifejtette, ebben is ott volt a felkészülés, a munka... A következő felelő a TCP/IP és ehhez kapcsolódó témaköröket kellett elmondja. Kellett volna... A kolleginát foglalkozáson nem sokat láttam, ami persze még nem ok arra, hogy ennyire semmit se tudjon a tételről. Pedig ez megtanulható, erről volt elég idő beszélni – beszéltünk is – ez informatikusnak akkor is fontos, ha humán informatikus. Ez volt aznap az első eset amikor komolyan gondoltam arra, az eddigi szigorlatok történetében először ennyi, elégtelen, jöjjön még egyszer! A következő felelő talán a legjobb tételt húzta, adatbázis modellek.... Ezt is kidolgoztuk, volt hozzá elméleti foglalkozás, gyakorlat is (ha csak Access-szel is). Ha az előbbi felelet mellbevágóan kevés volt, ez még annál is kevesebb, ez volt az amikor maga a felelő ismerte el, hogy ebből bizony semmit sem tud. Ha eddig mérges voltam, ez volt a tanácstalanság pillanata. Kivágjam? Vagy húz még egyet? Az utóbbi, bármennyire is más a véleményem, azt gondolom mindenkinek jár még lehetőség, lehet, hogy peches és csak pont ezt az egyet nem tudja... A másodjára húzott tétel pedig legalább olyan jó tétel volt, kézzelfogható, olyan, amit csináltunk a gyakorlatban is – igaz, sajnos régen. A HTML nyelvről kellett beszélni. Kellett volna... Erről sem mondott a kollegina sajnos sokat... És akkor igen finoman fogalmaztam! Ahogy előző, úgy ennek a felelőnek a kérdését is félretettem... A következő felelő – megfelelő felelőszám után egy-egy tételt visszatettem – ismét az információról beszélt, ez rendben is volt, korrektül elmondta amit kell, bár a lottószámok információtartalmára vonatkozó kérdésnél nem votl elég ravasz a képlet értelmezésével kapcsolatban, sebaj... A következő tétel valóban nem könnyű – bár az adatbázisos feladatok során ezt erőltettem, az SQL-ről kellett: inkább azt mondom: lehetett volna beszélnie, nekem ez nagyon tetsző tétel. Neki nem, sajnos... Ez is gyenge – ha nem igyekeznék kerülni, hogy sértő legyen, azt mondhatnám: pocsék! - felelet volt... A következő felelő a másik Access-es tételt fejtette ki. Az indítás ijesztő volt, az Access-t táblázatkezelőnek nevezte, de ezt tekinthetjük véletlen bakinak, a többi amit elmondott rendesen ott volt.

Ennyi volt – kis csapat, ám nekem mellbevágóan negatív élmény volt, hogy kilenc főből három, a csapat harmada olyan feleletet adott, hogy... Na mindegy, maradjunk abba hogy a minimumot el nem érő szinten abszolválták. Mivel azonban a másik két tárgyból elfogadható volt a feleletük, végül is a szigorlatuk elégségessel megvan (egy különmegállapodással kettejük kapcsán), viszont semmi sem haszon nélkül való. Bár ez a haszon most semmire se jó, hiszen jövőre egészen biztosan nem lesz ilyen vizsga, azután meg a csuda tudja. A tételeket mindenképpen frissíteni kellene. Mindenképpen összhangba hoznia tárgyakkal, azzal amiről el is hangzik valami a foglalkozások során. Azt pedig valahogyan tudatosítani a hallgatókban, hogy felkészületlenül menni vizsgázni sem nem bűn, sem nem udvariatlanság, csak hát akkor megeshet, hogy kivágják az embert...

HTML5, CSS3

(#2305) 2013. januér 01., kedd

odusszeia

A nagyobbik feladat, a DIV-ek pár jellemzőjének a bemutatására és használtatására. Visszafelé a táblázatokkal, előre pedig a CSS3 többhasábos szolgáltatásával lehetne ugyanezt megcsinálni, nem tudom sor kerül-e rá...

Újév napján nagyjából megcsináltam a szombati HTML, XML foglalkozásra, a következőre a SzÁMALK-os kézésben az anyagot. Alapvetően a CSS-sel akarok foglalkozni és a HTML5-tel, talán érdemes már azzal mivel feltehetően ennek az irányelvei, szabályai lesznek mérvadóak. A tananyagban sajnos elavult dolgok is szerepelnek (leginkább ilyen a frameset, hogy azt mi a csudának kell tanítani nem tudom) de hát ha szerepel akkor szerepel, akkor majd az is sorra kerül.

Karácsony előtt a 22-ei foglalkozáson szerettem volna már a CSS-sel foglalkozni de nem került rá sor. Nem is baj mert ami most elkészült, azt hiszem az átgondoltabb, az elmélet és a gyakorlat párhuzama, egyszerűbben: PPT-t használva elmondom az alapelveket amiket egy konkrét példán be is mutatunk majd megint a PPT és a konkrét példában szereplő bővítéseket, az előtte levő elméletben nem szereplő konkrétumokat is feldolgozzuk.

Egy egészen kicsit még gyengének érzem az anyagot azaz kevésnek a 3x45 perchez, de így voltam vele 22-én is és végül alig valamivel többet mint a tervezett felét tudtuk megcsinálni. Majd meglátom... Most van egy egészen kicsi példa, csak szöveges, ami a HTML5 pár újdonságát és a CSS alapjait mutatja be, valószínűleg ebben még csak a fejrészben elhelyezett CSS-sel mutatom be, aztán a másik, a nagyobb meg külön file-ba tett formázással és a ma annyira divatos DIV-ekkel operáló feladat, na azzal elmolyolgatunk majd.

Gondolkodom rajta, hogy azt táblázatokkal is meg kéne csinálni de talán nem ér annyit a két módszer, a táblázat és a DIV-es megoldás párhuzamba állítása, fontosabb a CSS elemek használtatása, gyakorlása.

Tűzriadó

(#2275) 2012. november 07., szerda délelőtt 11 óra 25 perc

Tűzriadó gyakorlat...

59876

 

Órarend, még mindig

(#2240) Órarend, még mindig

2240--orarend-meg-mindig

Az aSc üresen, illetve oldalt sorjáznak a munkaváltozatok. Több is van már, mint kéne...

Sok észrevétel volt az előzővel, az 1.1-essel kapcsolatban, apróságokat azonnal bedolgoztam, sajnos azonban adódott pár olyasmi is, amit ha megcsinálok, akkor fenekestül kell a meglevőt felforgatni. Egy darabig próbáltam kedden a meglevőt alakítani, de amikor odáig fajult a dolog, hogy hatvan (!) elhelyezetlen kártya lett, akkor feladtam... Akkor már inkább elölről...

Szétszedtem ami megvolt, és egymás után helyére tetem ami fix. Ilyen mindenekelőtt a külső gyakorlat, azt ha egyszer elindult az év, nem lehet mozgatni. Ilyen azon külsős kollégák órája, akik csak bizonyos óraszámban és más elfoglaltságaik miatt csak adott napokon és napszakokban tanítanak nálunk. Aztán ilyen amikor a hely korlátoz, ilyenek a 3..6 (!) órás foglalkozások egyes műhelyekben egyes oktatókkal, ráadásul a három műhelyre és oktatóra egyazon időben van szükség, ez roppant mód lecsökkenti az alakítgatás során a szerkesztő szabadságát. Ez a legnehezebb, mert itt szinte minden mindennel összefügg.

Ha ezek megvannak, ha a tornaórákat elhelyeztem (100%-os már most is a tornaterem kihasználtsága és olyasféle sumákot nem akarunk bevinni, amit más iskola is megtesz: egy tornaterembe két osztályt allokál), nos akkor rá lehet szabadítani a gépet az automata berendezésre – miután a kézzel elhelyezett foglalkozásokat leszögeltem, fixnek és mozdíthatatlannak jelöltem. A gépi berendezés jó, ha húsz alatt van az elhelyezendő kártya, itt elsőre négy lett! Ez remek – lenne, ha ez a hülye program lyukakat nem hagyna a diák órarendjében, de biza hagy. Ez, ennek a kifoltozásra és az optimális elrendezés: ez a véget nem érő utómunka, amikor eljut olyan szintre, hogy publikálható, akkor teszem ki a linkkel nem, de címmel elérhető helyre a WEB szerveren, Jó lenne, ha a kollégák már akkor észrevetételeznék, de sajnos ezt nem teszik!

Sajnos csak akkor nézik meg amikor már ennek mentén tanítunk, hiába teszek akármit, addig egyszerűen nem érdekli őket (utána bezzeg de mennyire).

Mindegy, ez van....