Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Lemorzsolódás

(#2921) 2017. június 27., kedd

Első alkalommal ezen tanév első féléve után, azaz ezen naptári év elején kellett ilyet csinálni. Valami baromi hosszú neve van, mindegy is mi mert az egész úgy marhaság ahogyan van. Valaki, akinek van rá hatása és szereti a statisztikát, keresztülnyomta, valakik akik csak a szép szavakat értik de a mögöttes tartalmat nem, jóváhagyták, na ettől kezdve évente két alkalommal ezzel foglalkozni kell.

Kis statisztika. Olyan, mint az októberi és nagyjából pont annyi is az értelme. Nem általában a statisztikát tartom ostobaságnak, mert ha pontosan körülhatárolt adatokból pontosan megadott szempontok szerit végzünk feldolgozást, abból okosság is kisülhet. Csak hát sajnos nagyon egyszerű összeadni az almát a körtével, csábító a lehetőség, hogy értelmezzük és értékeljük azt hogy 42, de ez akkor is egy színtiszta marhaság, munka feleslegesen, értelem nélkül.

Mindegy, a nehezével megvagyok. Az iskolastatisztika alapján kellett mindenféle hülyeségeket felvinni. Nem a célt hanem a módszert tartom ostobának és feleslegesnek. (Persze csak akkor felesleges, ha nem az a cél, hogy a vizsgaidőszakban naplopással és unatkozással foglalkozó intézményvezető helyettesek kapjanak már valami munkát – na erre pont jó!) A lemorzsolódás, a korai intézmény elhagyás, a végzettség nélküli kilépés valós probléma. Nem vagyok elég képzett ahhoz, hogy kitaláljam, mi lenne a jó stratégia ennek csökkentésére (de meg nem is fizetnek meg hogy ezen agyaljak). Az biztos, hogy egy vagy több dolgot nekünk is másként kellene csinálnunk, mivel ha így megy tovább, el fog fogyni a gyerek! Valaha 800 fölött is volt a létszám, most lassan a félezret sem fogja elérni. Ez persze még így is soknak hangzik, de a tendencia nagyon aggasztó! Baromi jónak, baromi okosnak definiáljuk magunkat, közben olyan legénykék, akiket talán empátiával, talán egyéni bánásmóddal, talán korrepetálással, talán… Talán nem is tudom mivel itt tarthatnánk, elmennek olyan suliban ahol nem mondják, hogy ők baromi jók és kőkemények, de a gyerek akkor is ott van. Persze értem én, a színvonal engedése hosszabb távon visszaüt. De abból is baj lesz (nem lehet, lesz), hogy és ha a léc ilyen magas. Akkor – hogy ne kalandozzak el – félévről félévre lesz lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás. És akármi csicsás statisztikát is készítek, ettől semmi de abszolúte semmi sem változik!

Na ez a legbosszantóbb abban, hogy ilyennel kell foglalkozni!

GINOP, VEKOP

(#2924) 2017. június 9., péntek

Múlt héten, valamikor a hét közepén jött egy feladatelrendelő levél. Nem volt nagyon határozott, inkább kérést mint parancsot tartalmazott. Az „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása" projekt motiváció és attitűd kutatása címet viselte, már a cím is rémes. A konkrét azonosítója vagy mi méginkább, idemásolom elrettentésül: GINOP 3.1.1 –VEKOP-15-2016-00001. A levél a pünkösdi hosszú hétvége előtti pénteken jött azt hiszem, benne a határidő: pünkösd hétfő! Komolyan! Ez és a nem kimondottan parancs jellegű megfogalmazás azt sugallta, ez símán el lehet sunnyogni…

Sajnos nem. Tegnap már egy szigorúbb hangú levél kért konkrét beszámolást, hogy halad a dolog, sajnos még a határidőt is kitolták – mára. Nincs mese, ki kell töltetni a tizenegyedikesekkel (a tegnapi parancs levél ezt fogalmazta meg konkrétan).

Nagyon szeretem az ilyen online kérdőíveket. Szép okos kérdések, amikre ha elég sok a válasz, akkor szép okos statisztikát lehet ebből csinálni és levonni a következtetéseket. Mikor? Milyet? Hát mikor milyet! Most éppen – gondoltam mielőtt megszervezem, hogy százegynéhány diák kitöltse, egyszer én is végigmegyek a kérdéseken – arról szól a sok kérdés, melyik diák milyen eredményt ér el informatikából, heti hány órája van (na erre mindjárt visszatérek), mennyire motivált az informatikával kapcsolatban, mi a véleménye az informatikai állásokról, akar-e informatikus lenni.

Isten bizony gyakorta úgy érzem, hogy csak berzenkedi tudok, de úgy látszik mostanában csak hülyeség jön szembe. Vegyük akkor sorba… Az informatika tantárgy kiherélésre került az elmúlt években. Az óraszám draszikusan lecsökkent, a tartalom megnövekedett – had legyen a tananyagot feldolgozni képtelen infó tanár is frusztrált, mielőtt pályaelhagyóként többszörös pénzért elmegy informatikusnak – szóval kasztrálták a tárgyat, most meg valakik GINOP-ilag, VEKOP-ilag úgy gondolják az mégis fontos? Hol volt ez a sok szép és okos, derék ember, amikor földbe döngölték a tárgyat? OK, a kérdés költői. A mostani felmérést ez annyiban érinti, hogy parancs szerint tizenegyedikesekkel kell az online kérdőívet kitöltetni, mert hogy ők a sulisban még bent levő legidősebb, pályaválasztás előtti korosztály – de nekik éppen ezért már nincs is ilyen tárgyuk. De facto már nem is érettségi tárgy (nem informatikai szakmacsoportos szakgimnáziumról és nem gimnáziumról beszélek), hiszen ezévtől kötelezően választandó (tündéri oxymoron!) az ágazati szakmai érettségi tárgy. Továbbá: a szakgimnazisták amikor ide beiratkoztak tulajdonképpen választottak – ezt a sajtó, sok írás erősen kritizálja is, miszrint tizennégy, tizenöt éves korban ez korai – választottak, hiszen az a szakma érdekli őket amit mi tanítunk. Hogy a viharba várható akkor el, hogy a lelkecskéjükben heveny vágy ébredjen informatikusi pályát választani amikor egyfelől ők (a mieink) az autók iránt érdeklődnek (persze ki jobban ki kevésbé), másfelől az informatikával kevesebbet találkoznak (tanórán biztosan) mint magyar irodalommal, történelemmel vagy testneveléssel?

OK, tudom a GINOP, a VEKOP meg az ilyesmik nem erről szólnak. Akkor miről? Hogy értelmetlen projektek kapcsán van aki pénzt kaphat? Mert az reális cél. Más nem tudom, van-e…

Na szóval ma ennek a hülyeségnek a kapcsán az öt tizenegyedikes osztályunkat felesben az elsőtől az ötödik óráig ezzel foglalkozik (mással már úgysem, szinte senki kolléga nem tanít már, ami baj – de ez egy másik bejegyzés), ezzel foglalkozunk majd: más és más osztályt más és más kollégával levisszük a két számítógépteremben és kitöltetjük ezt a hülye kérdőívet. A parancs tehát szabatosan és sarkosan alakilag is elfogadhatóan végrehajtva.

Update: ennyi munkával akár okosságot is lehetett volna csinálni… Két osztály már szépen kitöltötte a kérdőívet, most tölti a harmadik és még kettő van, az ötödik óra végére meg is lesznek. Az első és második órán én felügyeltem az egyik osztályfélre a harminchetesben, mit mondjak erősen nosztalgikus érzés volt (valaha minden órám ott volt, abban a teremben).

Update2: megnéztem net-en: a GINOP-ra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kifejezést találtam… A VEKOP-ra meg ezt: Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program. Nem is értem, hogy tudtam élni eddig ezen ismeretek nélkül…

Péntek, 13

(#2880) 2016. május 13., péntek

Péntek, D. Vagy 15. Vagy 1101

Nem enyém az ötlet, facebook-on láttam 8 bikinis csajt. A post-oló kérdése az volt, mi ez. Elég soká ugrott be, hogy a csajok fürdőruhája az UTP kábel ereinek színe… Elég pihent ötlet… Ahogy a 13 és a D kapcsolata is… (Utóbbi hexa…)

Kockás ing

(#2865) 2016. március 27., vasárnap

Szembe jött velem a facebook-on valami hirdetés. factcool.hu vagy mi a csuda, egy volt diákom osztotta meg, azért látom. Azt hiszem… (Nem mindent értek, ami a facebook-on van, de most nem erről akarok írni.) Ingeket hirdetnek, 74% árleszállítás (nem tudom, ez a szám hogyan jött ki). A vételár így 4000 forint körül van, 5000-t egyik sem éri el (gondolom az a lélektani határ). Az egyik, ami erről eszembe jutott, hogy kivétel nélkül mind kockás ing. (Persze, erről tudjuk, hogy nem kockás mert a kocka térbeli idom, síkban ez négyzet, de hát így egyszerűbb mondani még ha nem is pontos). Amióta az a szerencsétlen, sértett és haragos mogorva Klinghammer kockás ingről beszélt (utóbb még bornírtabb hülyeségbe is keveredett a pí kapcsán egy újság címlapfotóján – nincs szerencséje az öregúrnak pedig biztosan okos ember), szóval amióta erről beszélt ez a mogorva öregúr, azóta a kockás ingnek magasabb szellemi tartalma is lett. Ami persze szintén egy hülyeség! De egy kereskedelmi web hely miért ne lovagoljon meg hülyeséget, a haszon az haszon. Azt írtam két dolog jutott eszembe, ez az egyik. A másik az, hogy pár hete hétfőn reggel elfelejtettem „szolgálati” inget odatenni a hátzsákba, csak a biciklizős volt velem. Na abban mégsem lehetek egész nap – mentő ötletként kimentem a Hallerra, ott van egy angolt használt ruhát áruló (angolnak mondja magát, aztán vagy az vagy nem) bolt és egészen egyszerűen vettem egy inget. Az elsőt ami tetszett: hosszú ujjú, nem vékony, van zsebe. A hirdetésben látottnak a negyedéért! Persze hogy kockás lett de hát a fene gondol arra hogy ilyen semmi dolgok állásfoglalást jelentenek. Nem kellene ennek így lennie...

eLEMÉR

(#2748) 2015. február 20., péntek

2748--elemer

Az eLEMÉR nyitólapja

A betűkép ilyen, nem én írtam el… Évente megkeres az OFI minket, gondolom sok vagy talán minden iskolát, hogy vegyünk részt – na ezt ki kellett a honlapról másolnom, hogy szabatos legyen – szóval hogy vegyünk részt abban a felmérésben, amely az információs kommunikációs technológia, az IKT iskolafejlesztésben való alkalmazásának állapotát hivatott felmérni.

Hirtelen felindulásból csak nagyon erős, nem szalonképes szavakkal tudnám leírni azt, ami erről eszembe jut. A gépeink folyamatosan öregednek el. Új gép beszerzése tilos. Pénz erre nincs (kisebb dolgokra, fontosabb dolgokra sincs). Amink van, folyamatosan amortizálódik – ez természetes – és még a szinten tartás sem lehetséges, nem hogy fejlesztés, nem hogy lépéstartás azzal ami korszerű, nem hogy a mai átlagos és a nálunk meglevő közötti már nem is rés de szakadás méretének csökkentésére sincs semmi forrás. Ez egy közoktatási intézmény esetében finoman szólva is, nem természetes.

Abnormális!

Azt nem tudom, természetes-e, hogy ilyen körülmények között hosszas vizsgálatok tárgya legyen, hogy az elöregedő, lassan a használhatóság határára kerülő eszközparkot miként mire mikor és kik használják… Nem tudok nem arra gondolni erre fel, hogy biztosan jó az ilyen felmérés, monitoring, a csuda tudja mi a trendi kifejezés erre, biztosan jó mert lehet erre projektet szervezni, lehet ezt mint egy résztevékenységet, valami intézmény portfliójában szerepeltetni (és akkor az intézmény ezzel is fontosabb lehet), és ami talán a leglényegesebb, pénzeket lehet lehívni, megszerezni ennek a „feladatnak” az elvégzésére…

(Eddig sikeresen elsumákoltam a feladatot és minden erőmmel azon leszek, hogy ez így is maradjon, már csak egy hetet kell kibekkelnem...)

Egészségház, választások

(#2649) 2014. szeptember 6., szombat

Facebook-on láttam először a hírt arról, hogy a Mészégetőnél egy üres telken, valaha búza- és kukoricaföld volt, egészségházat építenek. A kommentek persze erősen pozitívak voltak – mindig azok, kicsit mosolyogtató hogy kétsége, kritikai észrevétele senkinek sincs? –, biztosan kell az és biztosan oda kell.

Az építkezés el is kezdődött. Egy szép nagy tábla is ki volt téve: hirdetve azt, hogy itten most akkor mi épül. Nincs ezzel semmi baj, nem elég okosságot csinálni, tudatosítani is kell azt.

Főleg akkor, ha közeleg az önkormányzati választás.

A tábla, amiben tudtára adták mindenkinek mi és mikorra készül itten el, augusztus 31-ét mutatott. Elég sokszor láttam: nem csak a táblát, hanem azt is ahogyan az építkezés halad. Ilyet ilyen rövid időre elkészíteni nagyon komoly kihívás, hát: az építők (inkább az építtetők) ennek nem feleltek meg. Most szeptember van, a képet amit ott csináltam, szeptember elején fotóztam és mókás, hogy rajta az átadás augusztus 31. Messze még az átadás...

Egészében nem tudom, mi a csudának futott bele a falu vezetése ebbe. (Augusztusban átkerekeztem a szomszéd faluba, Pilisborosjenőre, ott nagyon szép egészségház van – lehet, hogy azt irigyelték meg?) Emlékszem a falura amikor gyerek voltam (itt éltem), és látom milyen most, ég és föld. Ez már nem falu, ez egy tiszta rendes, tip-top kisváros. Nem értem, ezt az egészségház dolgot miért erőlteti a polgármester (hiszen eddig is tett eleget), de biztosan van értelme. Az viszont mókás malőr, olyan ziccer amit a tudomisénki kormánypárti csinibaba aki polgármester akar lenni, hülye lesz nem kihasználni, hogy belevágott ilyesmibe aztán a vállalt határidőt sem tudta tartani. Tele a falu az „új vezetés biztos jövő” szlogenű plakátokkal, sőt – ez nagyon meglepett! – a Bécsi úton egy óriásplakáton is hirdeti magát ez a nő és pártja. Ennyit ér egy ürömi polgármesterség?

65598

 

Viselkedéskutató

(#2600) 2014. június 13., péntek

Nem voltam benne biztos, hogy írnom kell-e erről, mert nem jó a véleményem arról amit le akarok írni és a csuda tudja ki olvassa, a csuda tudja kit sért meg. De másfelől meg ha ami hülyeség, ha az helyesen vagy helytelenül értelmezett óvatosságból soha sem lesz hülyeségnek nevezve, akkor nincs mit csodálkozni ha a világot elönti az intellektuális szemét, hulladék...

Mert ez az!

Ott kezdődött a dolog, hogy legalább egy hónapja egy levélben keresett meg az Oktatási Hivatal, miszerint valami hosszú, bonyolult és nehezen megjegyezhető TÁMOP-os projekt részeként felmérést végeznek a pedagógusok és pedagógusjelöltek körében, olyan elégedettségi, életlehetőségekkel és -kilátásokkal kapcsolatos dolgokra kíváncsiak. Ennek az alprojektje – szép ősmagyar szó, szeretjük; rovásírással le lehet vajh írni? - szóval ennek az alprojektje a gyakorló pedagógusok körében végzett felmérés. A levél persze erősködik, hogy milyen fontos megismerni a pedagógusok véleményét.

Na ez az első kupac szar!

Amikor érdemi döntés formálódik, a kutya nem kíváncsi a pedagógusok véleményére. Még olyan ballibesnek nehezen nevezhető potentátok, mint Pokorni is kétségeit fogalmazta meg például a KIK létrehozásával kapcsolatban, még azt sem hallgatta meg a döntés-előkészítés, nem hogy a pedagógusok véleményét! De nem érdekelt senkit, hogy a béka segge alatt ezer kilométerre itt a mélyben ki mit gondol mondjuk a Pedagóguskamaráról (vagy mi a fene is a neve), senkit sem érdekelt, jó lesz-e a TISzK, kell-e így, ebben a formában köznevelési törvény, szakképzési törvény, kell-e, szabd-e olyan brutálisan elbánni tárgyakkal mint ahogyan például az informatikával tették vagy jó lesz-e úgy tankönyvelosztást csinálni (imitálni), ahogyan azt most teszik.

Minderről, nem tehetek róla, az „érett” (túlérett, rothadó félben volt?) emberarcú szocializmus szocialista demokráciája jut eszembe. Vitassuk meg, aztán majd úgy lesz ahogyan valahol valaki azt jól kigondolta...

Visszatérve a konkrétumokhoz: a nevezett felmérés például a pedagógus életpálya modellről is kérdezett... És ez a második kupac szar: egyfelől miért nem akkor, amikor még csak tervezet volt, az előkészítés fázisában kérdeztek (persze csak akkor ha a választ használnák is valamire), és miért most a bevezetés fázisában kérdeznek róla, amikor még az sem tud sok fontos dolgot biztosan akinek vezényelnie kellene?

A levelet akkor átfutottam – annyit nem ért, hogy alaposan végigolvassam – aztán elhajítottam a kukába, gondoltam jó esetben soha többet ezekről nem hallok. Tévedtem... Két napja megjelent egy idős hölgy, inkább néztem kézbesítőnek, semmint valami magos todományos felmérés kérdezőbiztosának... A hölgy előadta amit előadott, én meg szentségeltem (magamban), na most akkor ezzel macera lesz, munka lesz.

Lett is...

Első gondolatom az volt, hogy kiteszem az öreglányt, hagyjon engem, minket ezzel a hülyeséggel békén, van elég dolog a tanév legvégén, ez neki lehet, hogy hasznos, nekünk azonban úgy kell, mint üvegestótnak a hanyattesés... Azonban amióta az OFI egy hasonló felmérésére vagy mijére, ugyan csak hatszemközt, kijelentettem azt, hogy vágjuk ki a fenébe, de mint kiderült, más okoknál fogva kell velük a jó viszony ezért nem lehetett, hát azóta óvatosabb vagyok így ezt sem mertem. A Viselkedéskutató Kft.-től jött az öreglány (persze hogy a portán az Oktatási Hivatalt emlegette, amire persze hogy megszeppenve engedték fel és tessékelték be hozzám, egyezkedjek én vele). A céginfóban a tulajdonosok nem publikusok, hát gondoltam ha kirúgom a kérdezőbiztost, lehet olyat haragítok magamra akit nem kéne...

A felméréshez vagy egy tucat kolléga kellett. Igyekeztem úgy összekeresni, hogy lyukasórája legyen a kollégának vagy kolleginának (mondjuk jellemző, hogy volt aki azt mondta, nem baj, jöhet órára is), egy kivételével, aki elhajtott mondván feleltet, egy kivételével szerencsére mindenki kötélnek állt, bár tudom, pont annyira rajongtak a dologért mint én. Én is végigfelelgettem az öreglány kérdéseit és kitöltöttem az önkitöltős kérdőívet.

Ekkora egy marhaságot!

Technikailag korrekt kérdőív, ugyanazt megkérdi többször is, más alakban de összevethetően, a kivitelezés profi. Hanem a tartalom... Mi a véleménye a pedagógus megbecsültségről, presztizsről, anyagi elismerésről, a munkahely biztonságról, és persze: a pedagógus életpályamodellről...

A kollégknak sem tetszett. Volt aki ezt világosan megmondta (műszakisok, férfiak), és volt aki utóbb bepanaszolt a főnökömnél, hogy miért kellett ilyesmivel foglalkozni... Hát... Erre inkább semmit sem mondok... Nekem sem hiányzott, hogy kapkodva riportalanyokat szervezzek az öreglánynak, hogy a kollégák (megalapozott!) rosszallásával nézzek szembe és főleg hogy a saját időmet is a riportra majd utána a kérdőívre pazaroljam.

Az öreglánnyal persze lehetett volna pörölni, csak éppen minek... Valami szervezetnek és valami ostoba akaratnak a végpontja ő (is), feltehetően bagóért teszi a dolgát és feltehetően még ezek a fillérek is fontosak neki, feltehetően a nagy pénzt mások, magasabban nyúlják le. A nagy semmiért... (Persze erre azt szokás mondani EU-s pénz, pedig a kutya fülét, az EU nem termel pénzt, a tagi befizetéseket osztja vissza, azaz igenis saját pénzünk lesz elszórva, magánzsebekbe tuszkolva ilyen ostoba üres hülyeségek címén pazarlunk el pénz, amikor feltehetően jobb helye is lenne.)