Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Kapkodós

(#2921) 2017. június 7., szerda

Ebben az évben is volt, van jutalomút: Edina szervezi (igen lelkesen!), a megfelelő tanulmányi eredményes diákoknak kínálja fel, a jutalom a felkínáláson kívül az hogy nem a teljes árat kell kifizetniük. Népszerű, bár az első lelkesedés – februárban kezdődik a szervezés – az idő előrehaladtával kissé megcsappan, az eredetileg azt hiszem négyes félévi átlag kissé lejjebb szokott szállni.

Mindig előre kijelölésre kerülnek a kísérőtanárok is. Most is. Ők három napig nincsenek a sulisban, ez vagy egyéni cseréket vagy helyettesítést igényel. Most úgy volt, csak az előbbit. Nem is tettem semmit, hiszen nincs ezzel tennivalóm. Nem is tévedhettem volna nagyobbat.

Az egyik kollegina aki kísérő lett volna, két hete vállát törte. Szerencsétlen eset, pár éve egyszer már megesett ez vele, most ugyanazon az oldalon ugyanott törött csontja. Ő tehát nem utazhat. Azt, hogy ki megy helyette, Edina dönti döntötte el. Még mindig semmit sem tettem, hiszen a kutya nem szólt nekem, tehát nincs ezzel teendőm. Akárki is a kijelölt, biztosan lerendezte az óráit, ha nem kért helyettesítést.

Az imént, a kérdéses óra előtt pár perccel jön az egyik osztály, nem rossz csapat de hát mint minden diák, ők is azt nézik hol lehetne rövidíteni könnyíteni az iskolai munkán (és nem csak a diák van ezzel így a tanév végére, sajnos), szóval jönnek a nagy lakli kamaszok, hogy mi lesz a tanárnő helyettesítésével. Nézek rájuk (felteszem, igen csak bután), hogy ugyan miért kellene helyettesíteni? Mondják: mivel elutazott a jutalomútra Németországba.

Puff neki! Akkor most kapkodva, szaladgálva fűhöz fához igyekezhetek, hogy megoldjam, ne legyen lyukas órája az osztálynak sőt ha lehet értelmes elfoglaltságot azaz megtartható tartalmas órát találjak nekik. OK, hogy ez a dolgom, teszem is; de az nem OK, hogy soha – na jó: olykor, sajnos hogy nem ritkán – nem tudom meg időben azt, hogy kit mikor kell helyettesíteni.

Nevem: Senki

(#2906) 2017. március 31., péntek

Egy kollegina – műszaki elméletet tanít, félállásos – majd« másfél hétig hiányzott, helyettesítettük. Ennek a kiírása az én dolgom, minél előbbre vagyok ezzel időben annál problémamentesebb. A kolleginának pénteken nulladik első és második órája van, a diákok ezekkel az órákkal kezdenek, tehát egészen egyszerűen nem jönnek be…

… ha időben tudom őket értesíteni!

Tegnap bejött a kollegina, de (állítólag) haza lett engedve mert igen nagyon nem jól volt, és (állítólag) a mai napról is el lett engedve. Ezt csak délután három felé tudtam meg, azaz a mai napra ez a „nem jön be” opció ugrott!

Az első és második órára van H betűs kolléga (ki is írtam), a nulladikra azonban nincs, ez rám maradt. Nem baj: igaz, korábban kell induljak, de indultam korábban. Tekertem ahoyg tudtam, kapkodva átöltöztem és percekkel a becsengetés előtt – de: előtt! – már a teremben voltam.

Tök egyedül!

Gyerek ugyanis egy szem sem volt. Egészen egyszerűen nem jöttek be.

Remek érzés, hogy azt, ami a munkámhoz kellene, én tudom meg utoljára vagy mint most is, egészen egyszerűen meg sem tudom és árnyékra vetődhetek. Fogalmam sincs, mi legyen a következő lépés… Az biztos, hogy a diákkal veszekedni nem csak felesleges de helytelen is lenne. De akkor kivel? És főleg minek? Úgysem változik semmi…

Nevem: Senki.

Helyettesítés

(#2337) 2013. február 22., péntek

Az agyam eldobom, ez már soha nem fog változni? Egy kollegina tartósan van távol, beteg – mivel amúgy is elég nagy elmaradásokban volt a tárgyával, a helyettesítése más, ugyanolyan szakos kolleginákkal történik. Az órák tehát meg vannak tartva, szakszerűen. (Remélhetően ebből kifolyólag eredményesen is...) Mivel tervezhető a dolog a tartós távollét miatt, egy hétre előre (!) ki is írom – ezt tettem az előző héten is. Most, másfél órával korábban szól az érintett, a helyettesítésre „befogott” kollegina, hogy bocs, nem tudja megtartani mert egyetemisták jönnek hozzá hospitálni. Akármi legyek ha ezt most tudta meg – de akkor meg miért nem szól? Időben... Előre...! (Azt hittem ez überelhetetlen – nem! Egy másik, hasonló szakos kollegina már a H betűsöket keresgéli – horribile dictu: az iskolatitkárral keresgélteti! – az órarendben, mert ő is ott akar lenni... Mintha bizony akkor, amikor hárman nincsenek és három kolléga helyettesítését kellett megoldani, az ennyi lenne csupán. Arról nem is beszélve, hogy ez nem kívánsághangverseny – ha akarja órára megy, ha akarja nem :(:()

Szerda

(#2262) 012. október 11., csütörtök, 04:32

A szerdai is (írásbeli) vizsganap volt, de egyszerűbb: egyetlen dolgozatot kellett megírniuk, egy feladatlapot kellett kiosztani reggel nyolckor az autószerelőknek (a technikusoknak csak a keddi napon volt írásbelijük). A teremcseréket is, a felügyeletet is megcsináltam előző nap, ezzel sem volt gond a vizsga simán elindult és lement délelőtt...

Kedden volt határidős annak leadása, hogy milyen új osztályokat akarunk indítani, pontosabban hogy milyen belépő osztályaink lesznek (nem újak hiszen évről évre indítjuk ezeket). Változott a OKJ, de elég későn tették közzé, SzVK-t pl. nem találtunk hozzá. A közismeretis osztályokkal nem volt gond, de a szakmaisokkal igen, mivel a leadott táblázatban én minden szakmai osztályt az új OKJ-vel adtam le. Hát, ezt viszont új szakmaként kellett volna megjelölni (a szakma nem új, „csak” a száma – mindegy, a parancs az parancs.) Szerdán délelőtt még nagy lóhalálában ezt módosítani kellett.

Egy órám volt a kicsikkel. A baj az, hogy a hétfői óra a Degemben van ahol már alig van működő gép, a fél osztálynak is csak a fele tud dolgozni – igyekszem, hogy mindig más, de ez azért nem jó megoldás – így a szerdai órára, amikor mindenki a kettesben gép előtt van, meg kell azzal is küzdeni a tanár oldalról, hogy a hétfői munkát hogyan folytassa az, aki érdemben nem is tudott a gépen dolgozni hétfőn... A dolgot nehezíti, hogy a gyerekek nem szokták meg a lényegre törő kommunikációt! Nagyon trendi, amikor kijelenti, hogy nem igazán akar nála működni a rendszer – de mi a füttyentős fenét is jelent ez? Bejelentkezéskor a sokszoros tiltás, szájbarágás ellenére ékezetet használt az azonosítójában? Elfelejtette a jelszavát? A gépén nincs hálózat? Vagy nem megy a gépén a WEB lap szerkesztő? Mind olyan hiba ami miatt érdemben nem tud dolgozni, de egyik része a hibának ott helyben orvosolható a másik nem. Sok-sok idő ment el ilyenre, alig valamit tudtunk az órán haladni. Nem tudom mi lesz, ilyen tempóban sehova sem jutunk el ez még akkor sem jó, ha – sajnos – az informatikát kihalásra kárhoztatta a mostani oktatásirányítás (hiszen a csángó gyerekek is... Nem tudom ez igaz-e, ha igen akkor nagy a baj!) szóval egészen súlytalan tárgy lett, de ha már csináljuk akkor kellene valami eredménye legyen, kellene, hogy valamit megismerjenek és begyakoroljanak a srácok ami tananyag is, más is mint amit ismernek (a Facebook kezelése az megy!). Majd meglátjuk...

Az óra után kicsit a statisztikával tudtam foglalkozni – nem eleget – aztán Mónikának kellett segítség, a vizsga dokumentálásához egy agyonmakrózott, sok helyütt lezárt Excel alkalmazást használ (4V talán a neve, a NIVE vagy hogy a csudába hívják most) készítette és nem rossz – csak éppen nem mindenütt jó! Pl. a vizsgázó sorszámát valami olyan cellából veszi ahol a szám karakteresen van, emiatt a szám helyett hibaüzenet jelenik meg, na ezt kellett átírni... Aztán gyorsan kaja, éppen visszaértem, amikorra véget ért a hatodik óra és indulhattam az osztályommal a Közlekedési múzeumba.

Jó volt, bár a csapattal nem könnyű – erről egy külön cikkben bővebben...

Visszafelé már magam jöttem, a srácok egy része is a villamoson volt de persze nem kerestek... :) R.D. viszont feltűnt: egyfelől azért mert a lükéje egy szál pólóban jött el (a hatodik óráról elkértem, hazament a koleszbe hogy meg tudjon ebédelni: várni is kellett rá amikor indultunk) másfelől meg a saját szavai szerint fél hatig tanulószobán kell legyen és nagyon nem akart visszamenni. De hát mi a csudát kezdene itt egy siófoki ha van pár órája, de senki sem megy lógni vele? Ráadásul az ütődött el sem kérezkedett a koleszból... Az 51-es megállójáig vele mentem, el ne tekeregjen másfelé, ott írtam neki egy cetlit, nehogy most meg ezért fenyítsék meg (volt baja a koleszben, igaz nem ilyennel: engedély nélkül felkolbászolt a lányok emeletére :):):)) remélem minden rendben lesz. (Csütörtökön reggel kiderül.)

Visszamentem a sulisba, két helyettesítést még ki kellett írni – az egyikkel még lesz gond, mivel a kolléga fizetett szabit kért ami tanárként absztrakció [matektanár :)], de ezt majd csütörtökön kell rendezni. Az osztályommal is akadnak gondok, erre az a megoldás született, hogy tartsunk csak az itt dolgozó kollégáknak értekezletet. Ehhez kerestem időpontot, sajnos hetedik óra nincs, csak nyolcadik, ahhoz azonban van, akinek három tanórát is kell várnia. Mindegy, jobb megoldás nincs, cserébe nem most hanem egy hát múlva csütörtökön lesz. A legnehezebb azt lesz keresztülvinni, hogy: kötelező!

A hatos busszal jöttem haza, itthon még kicsit statisztika de kevesebb mint kéne – és a határidő erősen szorongat. Aztán leszedtem a gépről a képeket, aztán napzárta... :)

Megint hosszú nap

(#2241) 2012 szeptember 20.

Ma nem kocsival jöttem, kicsit később is értem be. Szép az idő, kellemes vénasszonyok nyara, reggel sem kell pulóver és napközben kimondottan meleg van. Lehet persze, hogy este fázni fogok, ma szülői van és ez azt jelenti hogy ma nem tudok egyhamar elszabadulni...

Reggel vezetőségi megbeszélés van. A régi igazgató idején nagyon ritkán volt vezetőségi, Edina gyakran tart ilyet: nem formális vezetőségi mert a közalkalmazotti tanács vezetője, a szakszervezeti vezető nincs jelen, de érdemlegesen megfogalmazódnak olykor fontos, nagy horderejű dolgok.

Szó esett arról is, hogy ne menjünk pontosan órára, na erre nekem most sajna nem volt éppen emiatt lehetőségem, belenyúlt a megbeszélés az órámba. Az eheti – mint kiderült, egyetlen hétre használatos – órarendünkben ma nulladikon látom a németeseimet. Kisebb és nehezebb csapat mint az angolosok. Kényszerből is (ilyen csonka órán ez van) de meg mert illeszkedik is a korábban vett WYSWYG WEB lap készítéshez, a HTML nyelv alapjait vesszük át, majd csinálunk lapot és mert nekik már csak hatodik tárgy lehet az érettségin azaz a nagyon nagy többsége érdeklődését ez elvette a tárgytól mitn érettségi tárgytól, megengedhető, hogy direktben ott nem szereplő témakőrrel is foglalkozzunk (főleg mert velük átvettünk mindent a kilencedikes 185 (!) óra alatt), szumma szummárum a CSS-sel majd ajt követően a JS-sel szeretnék velük megismerkedni. Remélem, hagyják...

Délelőtt megint íróasztali meló... Ki kell írni a holnapi helyettesítéseket, a ma esti szülői értekezletek helyét, ráadásul az őszi szakmai vizsga tételigénylésével is van valami gond azt a gubancot is ki kell bogozni...

A tételigényléssel szerencsére végül is semmi gubanc nem volt: az elektronikus bejelentés a papír alapút kiváltotta, elektronikusan jelentettük, mehetek két hét múlva a tételekért. Hanem a tantárgyfelosztás erősen megdolgoztatott pedig alig volt már benne hiba. Tételesen egy: három kollégának csak nem akarta a a ledolgozandó órakeretét mutatni, egy nulla szerepelt a rendes érték helyén. Előbb a tantárgyra, aztán a foglalkozásra gyanakodtam, aztán megnéztem a kollégák adatrekordját, de ott szerepelt minden érték szépen. Aztán nem maradt más, a FOK helpdesk... A kollegina ott végtelen aranyos, udvarias, segítőkész: pár perc alatt megtalálta a hibát. Az idézőjel persze nem helyénvaló, nem „hiba” hanem hiba – habár nem az enyém... Szerintem... Azt történt ugyanis, hogy azoknak, akiknek be volt állítva nem csak a munkaviszony kezdete, de a vége is (a határozott idő esetén ez teljesen értelmes beállítás), ott a program úgy vette, már nincs a kérdéses kolléga alkalmazásban! A program ugyanis nem értékelte az alkalmazás vége mező tartalmát, csupán azt, hogy az ki van töltve, tehát az alkalmazás lezárt! Ennek mi az értelme... Ez szerintem egészen egyszerűen programhiba! :( És egy fél délelőttöt elszuttyogtam vele :(:( Ez már a régi FŐKIR-es időkre, program bütykölésekre (barokkos túlzással: fejlesztésre) emlékeztető baki! Viszont hogy ez meglett, nem sokkal utána megkaptam a várva várt üzenetet a referenstől: a tantárgyfelosztást elfogadták! (A következő ilyen léptékű meló szerencsére személytelen, ez a KIR statisztika: ott „csak” a programmal kell megküzdeni cserébe nagyon észnél kell lenni mert számtalan, pénzkifizetéshez kapcsolható adatszolgáltatás alapja és éppen mert pénzzel függ össze, többször is ellenőrzik azt követően... Aztán majd még később a normatíva, az lesz megint F2-s... De az még odébb van...)

Kaja – már alig győztem kivárni, a reggeli ugyanis ma kimaradt :( Ezután a szülőire készültem: a tavalyi statisztika ismertetése – csak nagy vonalakban – nem lesz haszontalan. A srácok rettentően sokat hiányoztak és rettentően gyenge eredményt értek el, ha a tendencia folytatódik, ez az osztály így, osztály alakban nem jut el az érettségiig! Ezt nagyon fontos lenne elkerülni! Vázlatot csináltam az osztályfőnöki órára, az új tárgyakról esik majd szó meg az aktualitásokról – ez az amit én akarok elmondani és körülbelül sejtem, mi az amit a szülők. A jelenlevő szülők – feltehetően mint minden szülőin eddig, panaszolják majd egyes diákok viselkedését, de hát azoktól meg általában nem jön el senki :( Na majd meglátjuk.

Hetedik óra, osztályfőnöki. Nagyon nem szeretem dolog, mert érdemi munka nincs, csak fecsegés – ez persze lehet hosszútávon hasznos de rövidtávon olyan értelmetlennek tűnik. Egyik diáknak megitták az üdítőjét, a másik nem találja a telefonját, a harmadik alatt almacsutka, fel kell vele vetetni de visszabeszél hogy nem ő dobta oda – hja, akkor nyugodtan elüldögél a szemét felett... A munkaruhákra kell, kellene a pénzt beszedni, a szakrajzkönyvre úgyszintén... Az óra vége azzal telik el, hogy rendet tétessek velük, egészen egyszerűen összeszedessem a szanaszéjjel dobált szemetet – soha meg nem fogom érteni, hogy ha odahaza rendet tart maga körül (és felteszem így van), miért kell itt erre annyit de annyit kapacitálni...

Beírtam a naplót, aztán következik a helyettesítés kiírása. És kellene, hogy következzen a helyettesítőkönyv kitöltése – idén ez is az én dolgom – de azt hiszem az várhat, az órarend fontosabb... Belekukkantottam a (készülő) órarendbe, aztán a helyettesítéssel nem lett semmi, a szülői értekezletig a azt csináltam. Sok a hijja még, de meglesz. Az már előre zavar, hogy mennyi munka van vele, mennyi igyekezet, hogy legalább rossz nagyon ne legyen senkinek – és mégis mennyien fogják panaszolni, hogy rosszabb lett nekik. Mindegy – meg kell csinálni, hát meg kell csinálni, remélem nem fogjuk már idén átalakítani...

Gyűlnek öt óra előtt a szülők szülőire, egy szakképzős kollégát kellett égre-földre keresnem, mert ellentétben az öt és kettő (szakképző és technikus) osztályban tanító többi kollégával, ő tart értekezletet. Állítólag ezt közölte is az iskolatitkárokkal, de hát ők tudnak titkot tartani :):) nekem nem mondták el, így vagy negyedórát hajkurásztam a kollégát amikor a szülők már itt voltak hogy ugyan tart-e és ha igen hol. Mindegy, ez is megvolt, aztán én is elkezdtem a sajátomat.

Nagyon szertelen az osztály – azt hiszem ez egy hullámvölgy, már mögöttünk az iskola kezdés megszeppenése (nem a 10. hanem a 9. elejére gondolok!) és messze még az a komolyság ami a tanulmányok végéhez tartozik. Ez, az hogy a munkát félvállról veszik és az hogy együtt, csapatban a korcsoportnak való megfelelési kényszer eléggé neveletlenné teszi őket, adja összességében hogy egy nem könnyen kezelhető osztály... Egy két tanuló viselkedése ezen túlmenően is katasztrofális – de hát ezt felesleges lett volna elmondani névvel, mert egyrészt bántó de ami még fontosabb: minek, hiszen éppen ezek a szülők nincsenek jelen. Akik jelen vannak azok érdeklődőek voltak. Érdekes felvetések: bár nekik már csak hatodik tárgy lehet, egy-két szülő jelezte hogy szeretné, ha a diákja informatikából is tenne le érettségit. Meglátjuk, ezt az érdeklődést a legények, az érintettek is osztják-e. Aztán: kérdezték, nem lehet-e második nyelvet tanulni. Hát – a nyelvtanárok gyakorta panaszkodnak érdeklődés- és szorgalomhiányra, ehhez képest ez igen előremutató, persze kérdés: reális törekvés-e? De, miért ne, egyik diák anyuja pedig, mert a kérdéses tanuló korábban nyolc évet tanult németet, szeretné ha a diák az angol mellett tanulná azt is. Majd utánanézek, nincs-e az órarendjében megfelelő helyen egy másik osztály másik német csoportja, akiknél résztvehetne a saját angoltanulása mellett németórákon is. Majd' hetven perc lett az, amit én mondtam végig, utána voltak általános kérdések. Szerencsére olyan felvetések, amik a kilencedikes második szülőin, nevezetesen hogy ezt meg azt a tanulót el kell távolítani, nem voltak (sajnos azok akkor sem voltak megalapozatlanok; azóta van aki elment magától és hát végül is nem lehet kitenni mindenkit akit nehezebb nevelni, mert – egyszerűen nem maradna gyerek). Szóval nem volt rossz hangulatú bár rövid sem, a szülői értekezlet.

Mire végeztem, mások is végeztek, így eléggé kihalt lett az épület. Persze este nyolc tájban egy iskolában ez egészen rendjén levő... Kicsit még maszíroztam az órarendet, a helyettesítések kiírásába azonban nem kezdtem bele, hazaindultam. A meteorológia hidegfrontot ígért, viharos széllel és némi esővel meg is jött délután. Nem vittem magammal pulóvert, mielőtt elindultam volna aggódtam, hogy cidrizni fogok – a kocsi ugyan a sulisban, de nem akartam azzal jönni, inkább villamossal, metróval. Azt már persze lekéstem, ez nyolc után volt nagyon, hogy hazafelé a csekkeket befizessem az Ecseri úti postán, ez van – majd talán holnap csütörtökön napközben (egy órám lesz csak).

Idehaza nem volt kaja. Nem nagyon tudtam mit kitalálni: tojásrántotta előtte levő nap volt, hát csak úgy megfőztem négy tojást. Három percre, rendesen lágy tojás lett – nagyon régen nem ettem ilyet, jólesett. Az már kevésbé. pontosabban az majd következő nap kora reggel lesz nyűg, hogy a helyettesítés kiírása is elmaradt, hát ez van.

Hosszú nap volt, ennyi volt...

Amikor nincs órám...

(#2238) 2012. szeptember 18., kedd, 09:29

A harmadik hétre érvényes, 1.1-es (az első volt az 1.0, de már kell készítsem az 1.2-est) heti órarendben, úgy alakult, kedden azaz ma nincs órám...

Reggel korán értem be: egy szemvillanás és nem voltam egyedül... Sok mindenről szó esett, a hat óra túlmunka túllépéséről, a 22 vagy 25 óra kötelezőről (elméletigényes gyakorlat-e vagy csak gyakorlat, ez a kollégák kötelező óraszámát, azon keresztül a túlóra számát és persze azon keresztül meg pénzügyeket érint) és a pénteki ASHA konferenciáról, mivel délután lesz én megyek. Jó hogy délután, legalább az enyéimeknek nem kell a rajzot elmulasztani, nagyon húzós résznél tartunk, a szabványírásnál...

A hajnalban megcsinált sok helyettesítést tettem ki, a levlistára PDF-ben már szétküldtem, idén le is nyomtatom és mindenkinek az asztalára teszem, így három helyen érhető el, senki sem mondhatja, hogy nem vette észre. (Volt már aki mondta :()

Egy kolléga jött utána teremcseréket kérni, elég sokat. Mivel változik az órarend és elkezdtem már az ujat, most két állományban kell minden ilyen változást átvezetni. Nem is lett kész nyolcra, akkor jött valami piackutató cégtől egy hölgy (mindig ő jön) távközlési, telekommunikációs felmérést végezni, ez jó egy órát eltartott.

Egy igen hülye kérdőívet kellett kitölteni ezután a Tisztaszoftver kapcsán. Akkora marhaság, hogy megér egy külön cikket... :)

Délelőtt megkeresett egy osztályból két legény: péntek délután van foglalkozásuk, nagyon zúgolódtak, hogy háromnegyed ötig itt kell lenniük... Most erre mit lehet mondani: nem hőbörögni jöttek fel, hanem rendesen illedelmesen, határozottan elmondták, ki tudnák cserélni a másik osztállyal a foglalkozást akikkel előtte dolgoznak ugyanazon gyakorlati tanárok ugyanazon műhelyekben. OK, mehet a jöhet, de azt kértem, a másik osztályból is jöjjenek fel és ha ők is beleegyeznek, miért ne. A bevezetőben említettem, másmiatt úgyis át kell dolgozni...

Órám nincs, tennivaló van: az órarend kellene új változatban hátfőre, a tantárgyfelosztáson lehet, kell még javítgatni – a feletteseknek szólón – az eNapló konfigolását kellene csinálni és helyettesítést kiírni, valamit javítani dolgozatot és a pénteki órára javítani is, készülni is. Melyik halasztható? Melyik kel hamarabb...? Azt hiszem az órarend...

Azt hiszem – de aztán másként alakul... Délben kapom mail-ban a tantárgyfelosztás újabb hibalistáját. Szerencsére egyre kevesebb... Van amit a program bogarászása után meg lehet szépen oldani, ilyen az hogy a gyakorlati csoportoknak ne állítsak be 17 órát, ha a tanműhelyeinkben csak nyolcat, kilencet töltenek (a többit külső gyakorlóhelyen), mert akkor az összesítésben brutálisan mutat az alig kétharmados gyakorlati idő alap kihasználtság. Ilyen az, hogy mit lehet a nulla kötelező óra oka egy kolleginánál, és főleg az, hogy hogyan kell átírni (bár ezt Erzsike csinálja). Nem technikai jellegű kérdés viszont az, hogy az engedélyezett (?) hat tólórát a tantestület nagy része túllépi, ezen csak úgy lehetne segíteni ha többen lennénk, de egy-egy meghirdetett állásra sincs jelentkező, a gyerek létszám (szerencsére!) annyi amennyi, órákat kell tartani és sokaknak több az a heti plusz hat, mint hat. (Hogy ha az évi 225-öt órát a túlórájuk túllépi, nem tudom mi lesz de ez nem most megoldandó feladat.) A tantárgyfelosztással végül is kedden nem volt annyi macera mint gondoltam, meglett. A referens, ez ügyben most első alkalommal, telefonon egyeztetett – eddig mindig mail útján tette ezt meg. A referens személye változott ezévben, tavaly – és sok évig azelőtt – aki volt, ő mindig telefonon egyeztetett... Ez van...

Fél egyre jöttek volna a srácok, akikkel az elmúlt évben emelt szintű érettségire készültünk (és akik jelesre abszolválták azt!) informatikából: C++ nyelven szeretnének rpogramozni. A feladat tetszik, a code::blocks programot már le is szedtem, tetszik – de nagyon régen foglalkoztam C++-szal, kapásból egy ilyen foglalkozás nem megy, készülni meg nem tudtam rá, így amikor a srácok jöttek érdeklődni, kimentettem magam...

A legtöbb munkát az órarend adta... Ez megint elég hosszadalmas, írni is róla, ezt egy külön írásban... Kedden a foltozásig jutottam, majd meglátjuk mikor lesz ebből olyan kotta, hogy ennek alapján tudunk muzsikálni.

A hatos busszal eljöttem, pénzt vettem ki és csekket fizettem be aztán hazaballagtam. Senki sem volt idehaza, csináltam egy szalonnás hagymás (!) tojásrántottát, egészen ott volt. Sajna ennyi kaja (meg meló) után nem egyszerű ébren maradni, az órarend szerkesztése, a hiányzások és a szerdai szülői értekezlet termeinek kiírása így elmaradt. Majd... Lesz még nap...

Második nap

(#2233) 2012. szeptember 5., szerda, 04:09

Szokás szerint korán kezdődött, fél hát tájt. Petra helyettesítésével bíbelődtem el: kitettem az aznapit és utánanéztem, beírták-e a naplóba a kollégák az előző napit (nem :().

Ha ez marad, az órarend változtatása után is ilyen marad, akkor a keddi napokon a páratlan sorszámúak lesznek az óráim: egy, három és öt... Az első és a harmadik a sajátjaimakkal, a régi gépteremben azaz semmi fergeteges újdonság nincs. Az is megszokott, ismert (sajnos), hogy az angolosok markánsan jobbak. Első feladatnak WEB lap készítést választottam, ez az előző tanév végi közismereti érettségi ilyen jellegű feladata. Az angolosok közül sokan egészen jól haladtak vele. Hanem a németesek... Egészen jelentős energiákat fordítanak arra hogy hangot adjanak annak, hogy erre ők nem emlékeznek, ezt ők nem tudják megcsinálni és ami talán a legbosszantóbb: számtalan olyan dolgot kérdeznek meg, ami a feladatlapon világosan le van írva...

Az órák között a legfontosabb feladat az órarend finomítása. Van pár markáns kérés, ezek bedolgozása komolyabb fejtörés: két műszakis kolléga nem délután hanem reggel akarja megtartani a gyakorlatát. Ez mondjuk OK, bár egy másik kolléganő óráját át kell rendezzem és a lyukas órái száma megnövekszik (nem lehet az esetek többségében javítani anélkül, hogy másén ne rontson az ember). Egy másik műszakis kolléga hamarabb akar végezni, hogy más munkát is tudjon délutánonként végezni, mutatta is hova tegyem át az órát – a saját órarendjén, ám az osztály számára azok az órák foglaltak! Nagyon kemény dió, hogy most derült ki, egy kollegina szabad hétfőt akar – hát ez eléggé megijesztett, ezt ne tudom hogyan fogom abszolválni, tudom-e teljesíteni. Egy másik kolléga a kettő (!) egyetemi tanulmányai miatt akar egészen konkrét és sajnos szűk idősávban bentlenni csupán a suliban... Ezekhez képest egészen akceptálható, hogy más kolleginák szóvá tették a heti négy-öt órájuk eloszlása nem egyenletes, na ez legalább olyan észrevétel ami a gyerek érdekét szolgálja habár baromi nehéz lesz a cserebere... Ezekhez képest semmi apróság, hogy termek cseréjét kérték és folyamatosan kérik, ezek az órarend finomhangolásai...

Megvolt az első óra a kicsikkel is, egy kilencedikes osztály egyik felét kaptam meg. Az első benyomásom az hogy nagyhangúak, szertelenek és nem egyszerűen fegyelmezhetőek. Ez a második napon kissé aggasztó, mi lesz később...? (Remélem, amikor feladattal tudom lefoglalni őket, az sokat javít majd ezen) Az első alkalommal komoly munka sajnos még nem volt: a bejelentkezéssel foglalkoztunk de már a jelszó beállításáig sem jutottunk el. Ma, szerdán lesz velük megint órám (nulladik, messze nem ideális!), és sajna nem a számtech teremben hanem a nyelvlaborban, hát majd meglátom miként boldogulok velük...

Délután elkezdtem írni a helyettesítési naplót, ezévben ez is a dolgom. Fogalmam sincs mi az értelme, miért kell egy klasszikus, árgus táblázatba átvezetni a helyettesítéseket, egy sor egy tétel (óra), ráadásul kevesebb infó kerül oda mint kerülhetne (nincs meg hogy melyik csoportnak, nincs meg hogy milyen módon helyettesített a kolléga, nincs meg hogy ha szakszerű volt akkor milyen tárgy) de végül is mindegy: ha feladat akkor feladat.

A nap végén derült ki ami a következő napok legnagyobb fejfájása lesz: alig kezdődött el a tanév, egy kolléga máris távozik. Most nem részletezem ki vagy mi, mert erősen kérte, ne híreszteljük – gyávaságnak tartom ezt tőle, ha itthagyni minket ilyenkor elég bátor volt, ugyan már miért ragaszkodik ehhez a hülye konspiráláshoz – de hát azt (sem) én döntöm el, hogy a kérését miszerint ne híreszteljük, megtartjuk. Megtartjuk, a részletek egyelőre nem publikusak... Komoly feladat lesz megoldani, hogy az óráit megtartsa valaki: esetleg a mieink, bár az sok szempontból nem jó megoldás és inkább valaki, akit felveszünk. Ez viszont nagyon-nagyon bajos :(

Hazafelé jövet hívtam Orsit telefonon, aranyos volt, és ahogyan a szavaiból kivettem, egészen jól elvan! Nem tudom, mi alakul majd ebből, nagyon messze van most ahol van és ez nem jó. Viszont azt hiszem egészen jó helyen, Attila az egyik legszimpatikusabb eddig – bár egy-két esetet leszámítva (amik szerencsére nem bizonyultak komolynak), igazán szavam nem lehet ami a választását illeti. Majd meglátjuk... Orsit mondjuk azt hiszem egyhamar nem habár most (megint! :)) a hétvégét ígérte hogy jön. Majd meglátjuk – mondtam neki, hogy ez eléd-megyek, elhozlak-a-pályaudvarról opció él, ő meg éljen vele! :):)

Már este, idehaza a leveleimet olvasva szembesültem, hogy a „szörnyecskék” – Eta illette ezzel a szerintem aranyos jelzővel az előző osztályombélieket – sajnos maradtak a formájuknál: egyik diáktársukra erősen rászálltak, vegzálják meglehetősen visszatetsző módon. Azaz szerdán (ma) kutakodással nyomozással kikérdezéssel és az osztályfőnökin (az is ma lesz az utolsó órában) kemény fegyelmezéssel kell töltsem az időt. Igen nagyon nem szeretem dolog ez, de sajnos ezesetben nem kikerülhető!

Start

(#2231) 2012. szeptember 03., hétfő, 04 óra 32. perc

Nincs mese, itt az ősz. A nyári időszak véget ért, akármilyen meleg is van, akármennyire is nyári az időjárás.

Ma lesz az évnyitó... Még van addig pár óra és pár apróbb teendő (meg még amiről nem tudok), a fontosabbja megvan. Készen az órarend – egy hosszabb litánia itt és itt van róla – és amikor tegnap este közzétettem egyrészt a suli WEB lapon másrészt a róla szóló levelet a tanári levelező listánkon, három kolléga már reagált is, voltak is észrevételek. Ezeket beépítettem, a következő napok, hetek ezzel az evolúciós folyamattal telnek majd ami az órarendet illeti. (Remélem, mert alapjaiban átalakítani nem lenne már jó). Nem tudom, mennyire marad ilyen, mennyire kell átalakítanom, de eddig minden évben olyan két-három hét után kellett rajta alakítani. Ez természetes. Viszont van, olyan, ami akár hosszabb távra is alkalmas a napi munka elvégzéséhez. Nem minden suliban van ilyenkorra publikus órarend...

Már megvolt az első helyettesítés is, Petra iskolája pont hogy az első hétre ad neki elfoglaltságot. Kérték a tantestületin, hát a levlezőlistán a PDF alakú kiírást közzétettem, majd meglátjuk ez beválik-e illetve hogy egyáltalán kell-e, a MaYoR lehet, ezt feleslegessé teszi...

És akkor a legfontosabb, ami még nincs meg: a MaYoR, azaz az e-Napló (vagy eNapló, nem tudom mi a helyes írás. A napi rutin illetve az évszaknak megfelelő tennivalók – nyolcadikáig a tantárgyfelosztás illetve a saját csapatom kommendálása – mellett, ha nem is felett de ezzel egy időben ezzel párhuzamosan kell ezt csinálni, ez egy nagy falat lesz, ez egy nehéz feladat lesz és nem elsősorban technikai értelemben. Viszont új feladat, sokrétű feladat tehát mindenekfelett: érdekes feladat...

Szóval: indul a 2012-2013-as tanév...