Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Biztonság

(#2464) 2013. november 21., csütörtök

2464--biztonsag.jpg

Az elérhető hálózatok SSID-i... A legfelső a saját, alatta a két nyitott. A fentről második nem közeli, a fentről harmadik azonban egészen itt lehet a környéken... (Az SSID-ket kitakartam, bajt nem akarok nekik...)

Nóra az új telefonját állítgatta valamelyik nap este, ekkor kérte hogy a router jelszavát mondjam meg mert a wifi-t és nem a mobil net-et akarja használni a telón. Ez teljesen logikus...

A jelszó megvolt, de Nóra mégsem kérte – hasít rajta a net és nem mobil, wifi-n keresztül. Na ez megijesztett – nem jelszós a router hozzáférése? Ez nem jelent jót, ez nem csak azt jelenti, hogy akár használhatja (akárki mehet ezzel az IP-vel), hanem azt is hogy a router admin felületére is bejutott valaki mert én nem csak jelszót állítottam be de MAC address szintű szűrést is, azaz ha Nórának semmi állítgatással sikerült IP-t kapnia akkor minden biztonság ki van rajta kapcsolva...

Ez kishijján ijesztő...

Megnéztem én is, a gépemmel... És tényleg... A sajátomon kívül még kettő olyan hálózat volt (és a post készítésekor még meg is van!), melyek szórják az SSID-t és nincs is rajtuk semmi biztonság. Az egyik ráadásul közel is, ha lehet a Windows saját eszköze jelerősség detektorának hinni.

Ha már itt vagyok kipróbáltam még valamit. A gép saját hálózati interface default gateway címét a böngészőb beírva tényleg feladja a jelszókérő ablakot!

Hopp! Akkor ez a router admin felülete lesz. Ne má', ilyen nincs – egészen biztos a router típus alapértelmezett azonosító és jelszó párosával (ez elérhető minden gyártó honlapján!) nem fog beengedni...

És de! Mind a két helyre símán be lehetett jutni, minden konfig paraméter szépen látható és akár állítható is. Akár a router jelszava is. Akár ki is lehetne a router saját gazdáját onnan zárni, akár be is lehetne biztonsági jellemzőket állítani, akár MAC address szűréssel a saját eszközeimen kívül mindent ki lehetne onnan zárni. (OK, hogy ezeket a beállításokat az, aki a router-hez fizikailag is hozzáfér, egy reset-tel ignoreálhatja, ám ha valaki ennyire nem figyel a biztonságra, vajon azt tudja-e?) Vagy – és ez sokkal ijesztőbb még ha elsőre nem is tűnik annak – akár ezen a hálózaton keresztül kalózkodva ennek a hálózatnak a nyomát hagyná ott aki megtenné, aki megteszi, és ellentétben az előbb vázolt beállításokkal és kizárásokkal, erről a hely gazdája még csak nem is értesül... Amikor meg igen, akkor régen késő...

Nem piszkáltam el semmit és nem is akarom ezeket a hálózatokat használni (az egyik majd! Háromszor olyan gyors mint az enyém), de azért ez elgondolkodtató. Hja, a végére eszembe jutott a duplacsavar... Hátha ez csak olyan csali, hátha a hely gazdája éppen azt akarja, hogy óvatlanok ezt a hálózatot használva érzékeny információkat továbbítsanak melyet trükkösen maga is olvashat – és aztán másutt másra felhasználhat? Vagy ez már túlzott ravaszság lenne?

Csütörtök

(#2242) 2012. szeptember 20., csütörtök, 04:41

Nem keltem elég korán – az óra ébresztett, de valamit elnyomtam rajta, amikor felébredtem és már értettem is amit a világító számok mutattak, hát majd' egy órával később volt mint akartam. Az órarendre lesz időm napközben, a helyettesítéseket azonban fejvesztve ki kell írni, kapkodósan, ha már ellustálkodtam a kora hajnalt...

Helyettesítés... Máris beleszaladtam: az egyik kilencedikes csoportnak Petra első órát tart, ha ezt tegnap délelőtt időben írom ki, lehetett volna „Nem jön be” opció... Most erre fel nem küldhetek be ingyen senkit, marad, hogy én helyettesítem... Ez a helyettesítéskiírás dolog olyan találós kérdéses, olyan egyezés keresős dolog... MI lenne a legoptimálisabb megoldás? Ma akadt egy ilyen, a diákoknak van nyelvóra, angol és német és véletlenül a helyettesítendő órában mint a két kollegina szabad... Volt eddig: máris nem telik sem az ő sem a diákok ideje haszontalanul...

Elvacakoltam az időt, később indultam, később érkeztem. A nap a szokásos megbeszéléssel, inkább kötetlen csevegéssel kezdődik, sulis dolgokról: most például arról, hogy a(z állítólag) nemrégen megjelent rendelet szerint december egy munkanap. Ez azért baj számunkra, mert az előtte levő nap – egyébként az a nap egy pénteki nap, tehát ilyesmire ideális – a szalagavató napja, szombat meg üres. Ha elrendelt munkanap akkor viszont baj van. Lehet persze erőlködnünk, hogy jöjjenek a diákok – úgysem fognak jönni, valamelyik ledolgozós szombatra tett szabadnapunkat kell azon az áron ide tenni, hogy ahonnan elvesszük (november közepe?), ott dolgozós szombat lesz. Szerintem tiszta sor, semmi hezitálni való ezen nincs – így legyen és kész, de Edina szerint ezt majd meg kell beszélni... Úgy legyen...

Reggel kiszórtam a helyettesítő papírokat. A kettes előtt már gyülekszik a csapat akiknek be sem kellett volna jönni, de akik itt vannak és akiknek ezért én celebrálok nekik, sajnos grátisz, nem szakszerűt. Valami élvezet azért legyen benne: az azonosítókat megkapták, nosza: állítunk velük, nekik jelszót!

Megvolt... Szép nagy csoport, tele a gépterem. Kicsit értetlenek, valahogy őket is a fecsegésre szocializálta az általános iskola, főleg egy srácot. Megmondom mi a teendő, világosan, minden sallang nélkül: erre 18-an megcsinálják, a tizenkilencedik megkérdi, tényleg azt kell csinálni? Ez is elég bosszantó sokadjára, az meg még inkább amikor elront valamit, látom mi a hiba de szeretném ha tanulna és maga jönne rá, utasítom arra hogy ezt meg azt tegye, és erre nekiáll vitatkozni, hogy azt már megtette, meg emezt is és mégis rossz... Soha sem fogom megérteni, a kapott utasítás mentén miért nem próbálkozik kicsit másként, hátha ráakad a hibára, miért kell vitatkoznia... És ez nem csak erre a csoportra de az egész korosztályra jellemző. Mindegy, végül is kellemes jó hangulatú és feszes tempójú volt az óra, végigvettem velük a Novell bejelentkezési azonosítójukhoz tartozó jelszó beállítását és magát a gépindulást, bejelentkezést is megcsinálták egyszer – azaz hiába volt szakszerűtlen a helyettesítés, a gyereknek nem volt haszontalan...

Délelőtt órarend... Az előrehozott érettségik áldásos hatása... Egy 12-es csoport 21 fős lett... Ennyien nem tettek érettségi informatikából az osztályban. Egy csoportnak ez sok, kettőnek kevés... Kerestem egy hasonló tanmenet szerint képzett azonos évfolyambeli osztályt, ahol 14..16 fő mindkét csoport, erről a 21 fősről leválasztunk három négy főt és ahhoz csapjuk. Ezek szerint ebben az évben kettő olyan csoport is van, akik vegyesek, több osztályból kerülnek ki. Mivel mind az informatika érettségin való megjelenése visszaszorulóban mint maga az előrehozott érettségit is korlátozza a a jogszabályalkotó, ilyesmire feltehetően a jövőben nagyobb mennyiségben nem kell felkészülni. Most azonban bonyolítja a dolgot, igaz: ha meg másfelől nézem, érdekes megoldandó feladat :)

Meglett az órarend, átnéztem, úgy ítéltem hogy ahhoz elég „érett”, hogy az átmeneti munkaterületen közzétegyem. Aztán lenyomtattam egy cetlit is, azt a hirdetőre, egy E-maiét meg a közös levelezőlistára. Nagyon hamar jöttek az első reakciók. Ilyenek is, olyanok is. A baj az, hogy ha egyetlen órarend van egy évben, akár jó akár kevésbé az, azt megszokják, ha érdemben kell módosítani akkor másvalamit kellene megszokni és ez óhatatlan nosztalgiával jár... Valószínűleg itt is sok észrevétel mögött az van. Az észrevételek egy része azonnal bedolgozható, meg is tettem, a harmadik verziószám folyamatosan emelkedik. A javaslatok kérések másik fele meg majd... Eltettem, a következő héten menjen csak ez, majd a rákövetkezőn alakítunk, de remélem most már csak aprókat...

(Eddig készült el folyamatosan, aznap a feljegyzés, aztán félretettem és most már ha agyoncsapnak sem tudom, mi a fenével is ment el a nap. Elment, az tuti...)

Nulladik óra

(#2234) 2012. szeptember 6., csütörtök, 04:30

(Végre esik... Nagyon régen nem esett eső, azt hiszem még az előzőekhez képest is száraz, aszályos nyár volt... Tegnap egész nap fülledt meleg volt, estére beborult, dörgött is villámlott is de nem esett... Most, kora hajnalban rákezdett, erősen, kitartóan – esik...)

A tegnapi nap korán kezdődött, nem csak a szokásos miatt, hanem mert nulladikom volt a kicsikkel, az idén egyetlen kilencedikes csoportommal. Informatika, a nyelvlaborban. (Eta nagyon nem szereti, ha ott nem nyelvóra van, de nem tudok egyelőre mit tenni, egyszerűen nincs a megfelelő időben szabad hely sem a 37-esben sem a 2-esben). A terem egyébként a legerősebb gépekkel felszerelt, egy hiányossága van csupán: nincs projektor.

A kilencedikesekkel ez volt az évi második óra. Az előző napi, első órán addig jutottunk, hogy: bejelentkeztünk... Belátom, ez nem sok, de ezt legalább megcsináltuk... A csütörtöki kora reggeli órán ezzel kezdtünk, a saját azonosítóikkal bejelentkeztünk. Ez nem ment mindenkinek, egyszerűen mert elég sokan nem tudták, mi az azonosítójuk. Az előző órán ugyan leírattam mindenkivel, Gábortól kapott mail csatlatban megvolt – de a nyelvlabor másik fogyatékossága hogy gyakorlatilag nincs tanári gép, azaz nem fértem hozzá a listához. És mert az egész osztály németes és mert a csoportra osztás úgy látszik nem elég markánsan történt meg, az előző órán páran a másik csoporttal voltak :(

Ez van – nem tudok mit tenni, aki be tudott jelentkezni azzal dolgozunk, a többiekkel meg a következő héten szerdán... Az óra feladata a jelszó beállítása volt. Ezt egy elég körülményes, de bombabiztos módon tesszük meg, DOS task kell hozzá. Ilyet nem láttak a gyerekek eddig, valószínűleg maguktól nem is fognak de akarom, hogy az informatika órán ezt is ismerjék meg, tudják mire való és használják is, ha kell. Egészében az óra kellemes meglepetés volt: az előző napi rendetlenkedésük, fecsegésük, idétlenkedésük és hülyeségük után egészen összefogottak és fegyelmezettek voltak.

Ennyit tesz a nulladik óra!