(#2439) 2013. augusztus 24., szombat

Az Arcanum lapján találtam (pontosabban a Híradó lapjáról mutatott ide egy link) azt a helyet, ahonnan a lentebbi két képernyőkép való. Egy XIX. századi katonai térképészeti felmérés képei párhuzamba állítva a Google térkép alkalmazásával, a célkereszt alá vonszolva egérrel a jobb oldalon a mai térkép adott részét, a másik a jobb oldali ablakban létszik, hogy a majd' másfél évszázaddal ezelőtti térképész az adott területen mit rögzített. Több mint érdekes: izgalmas...

2439--regiseg-pottyos

A ferencvárosi Pöttyös utca és környéke régen és ma

Ilyen volt és ilyen ma térképészetileg a Pöttyös utca és környéke, Budapesten a Ferencvárosban. A bal oldalon egészen jól látszik, hogy másfél évszázada is megvolt az Üllői út. A Pöttyös utca helyéről sokat nem lehet elmondani, a korabeli térképész szerint semmi sincs ezen a helyen. Talán valami út északkelet-délnyugat irányában, de összevetve a jobb oldallal ma már ennek semmi sem feleltethető meg.

2439--regiseg-urom

Üröm régen és ma

Ilyen volt térképészetileg Üröm a XIX. században és ilyen ma. Részletgazdagabb sokkal, mint a fenti két térképrészlet, hiszen Üröm régi település, a Ferencváros fentebb vizsgált része nem. Üröm régi térképét nézve pár dolog szembeötlik. Mindenekelőtt az – ezen sok meglepő nincs –, hogy az a terület, ahol az Ady utca most van, akkor teljesen üres volt, feltehetően még mezőgazdasági művelésbe sem vonták be (bár ez a térképből nem derül számomra egyértelműen ki). Aztán: a ma Budapestről, Óbudáról Ürömre vezető Dózsa György út nyomvonala látszik a régi térképen is, amint a Cigányárkot végigkövető ma Gábor Áron sétánynak nevezett út is. (Fölfelé, balra kanyarodik a bal oldali térképrészleten, a célkeresztet éppen elkerüli) Érdekes, hogy a régi térképen ez mennyire hangsúlyos: tudva, hogy a térképész katona volt és katonai szempontok szerint rangsorolt, nem tudni, hogy az út volt forgalmasabb, szélesebb vagy a Cigányárok mint katonai szempontból nehezebben leküzdhető tereptárgy teszi ezt a nyomvonalat a térképen markánsabbá. Továbbá: a Fő utca nyomvonala egészen világos és határozott a régi térképen is, gyakorlatilag ez a Falu, északra és délre erre néznek a porták (felteszem azt jelölte a térképész). Aztán: a Fő utcán ma levő park, az tca dupla nyomvonala ezen a térképen is látható, ez ezek szerint ennyire régi (mivel a ma már nem látható, lefedett, gyerekkoromban még meglevő árok szelte ketté, efelett van ma a park meg a szökőkút). Aztán: Keletre, délkeletre az út inkább a mai Köbánya, semmint a Rókahegyi út nyomvonalát követi. Aztán: majdnem északra a falu központjától majdnem pontosan megegyezik az utcák nyomvonala, vonalvezetése: ez ma a Budakalászi út, a régi térképen úgy tűnik, hogy a ma Rákóczi utcának nevezett, északnak futó út volt a hangsúlyosabb, keletre majd északra fordult – egészen jl megfeleltethetőek egymásnak a nyomvonalak, bár a hangsúlyok változtak. A végére hagytam: a baloldali térkép közepén, majdnem pontosan a célkereszt közepén épület sejlik fel. Ez a korszerű térképen nincs feltüntetve. Talán nem tévedek nagyot, ha ezt az Alexandra Pavlovna ortodox sírkápolnájával azonosítom, a mai térképen nem tudok ezen a környéken más olyan objektumot ami másfél évszázada is ott lehetett. Feltehetően szakrális jellege és nem mérete miatt lett a régi térképész szerint annyira fontos – bár az is lehet, hogy a mérettel a ma is látható ortodox temetőt is feltüntette a kápolna mellett.