Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Érettségik

(#2881) 2016. május 23., hétfő

Csütörtökön érettségik miatt futkoztam. Előtte levő napon írták az (szakmai) alapismeretek tárgyakból az érettségiket. A korábbi jelentkezéseim alapján kaptam az OH által szervezett középszintű gépészeti és közlekedési alapismeretekből és ugyanebből emelt szinten is. Na most egy kettő mindegyikből jutott! (Mondjuk én a közlekedési alapismeretek közlekedéstechnika tárgyból jelentkeztem és persze hogy közlekedés-üzemvitelt kaptam, de hát ez apróság...)

Először a Pest megyei Kormányhivatal szervezte vizsgák javítását intéztem el. Ehhez a Pest megyei városházára kellett menni, erősen bent a belvárosban. Biciklivel persze nem probléma. Kocsival horror lett volna, de hát kerekezni mindenütt lehet! Hanem az épületben eltalálni oda, ahova kell, na az komoly kihívás volt! Egy ódon épület, valami Jókai regényt idéző városháza, magas fehérre meszelt falak (nem túl tiszták, de hát az idő vasfoga ami elrepült felette…), rendkívül tekervényes folyosók, átjárók…

Három vizsgázó jelentkezett, egy el sem jött, kettő emelt szintű gépészeti alapismeretek dolgozatot javíthattam. Az egyik még csak-csak, hanem a másik, aki a 100 pontból elért vagy 12-t… Miért kell annak, aki ennyire felkészületlen, emelt szinten ezt a tárgyat választania? Nem tudom jelent-e valamit: egy kolléga javított velem egy időben: társadalmi alapismeretek tárgyat. Amíg gépészeti alapismeretekből két vékonyka dolgozat volt, addig neki több tucat. Az a tárgy ennyivel fontosabb? Azzal a tárggyal ennyire többre lehet menni? Azt hiszem alapvetően nagy a baj, ha a humán dolgok ennyire előbbre valók a reáliáknál!

Délelőtt azután átkerekeztem a Schuleck-be. Ez a Keletinél van, bringával ez sem egy nagy távolság. Ott egy közép gépészet és egy közép közlekedési alapismeretek várt rám (persze üzemvitel, de mindegy), ezeket azonban el lehet hozni, mivel középszint, hát el is hoztam (amúgy sem lett volna lehetőség ott helyben kijavítani).

Hazafelé jövet pedig a Batthyány tér felé jövök, attól nem messze van a Hunfaly: ott is volt közlekedési vizsga, emelt szint, bár ezt nem a Pest megyei hanem a fővárosi ilyen-olyan hivatal szervezte (nagyon bonyolult a nevük). Az emelt szint, azt nem lehet elhozni… A suli a várhegy oldalában van, szép ódon épület. A Kacsa utcán mentem fel, bár pontosabb lenne az, hogy fellihegtem, baromi meredek utca, fel sem merült hogy kerekezzek felfelé. A portás kicsit értetlenkedett, kereste telefonon akit kell (kicsit késtem), én meg türelmesen elüldögéltem addig a bejáratnál, minden kifelé menő diák és diáklány megbámult. Pedig nem is a rongyos farmeromban voltam! Egy dolgozat volt, nem is sikerült rosszul – elég hamar végeztem vele.

Ezek voltak az írásbelik (nem egészen múlt idő, a két közép szintűt még le kell adjam), aztán a jövő héten jönnek a szóbelik…

Emelt infó

(#2374) 2013. május 22., szerda

Közeleg a javítás leadási határideje...

Egy tucat dolgozat messze nem reprezentatív minta, az alább leírtak tehát legfeljebb pillanatfelvétel, nincs bennük semmi általánosítható... Idén a fizikai sorrendben javítottam a feladatrészeket, ilyen sorrendben esik pár szó a tapasztalatokról lentebb. Személyes adat nincs benne, a feladatok meg már bőven nem titokvédettek, azaz a közzétételnek nincs azt hiszem semmi akadálya...

A WEB lap készítő feladat szerintem kimondottan egyszerű volt (Vetési varjú). Kis képkezelést tartalmazott, ezt kettő kivételével mindenki abszolválta, egy ezen kettő közül is csak alig maradt el attól hogy a megszerkesztendő képe teljes legyen. Ez tehát nem állította a vizsgázókat nehéz feladat elé. Az egy szem HTML állományt egy valaki nagy valószínűséggel forrásban készítette, itt volt elírás ami pontvesztést eredményezett – pedig a WEB lap forrásban való szerkesztése szerintem igen derék dolog, szívem szerint nagyon is preferálnám, még ha középiskolai szinten nem is lehet a HTML nyelv (sajnos!) tananyag, amint mindenekelőtt tanítunk. És éppen ez az egy viszgázó egy apró elírással nem formáz meg valamit amit feltehetően egyénként tud. A többiek szintén vétettek apró figyelmetlenségeket, a fájl kiterjesztésének duplázása például, vagy a keretcím elhagyása feltehetően nem az ismeret csak a kellő figyelem hiányát jelenti. Banális hiba, szerintem ezen a szinten már nem lenne szabad hogy felbukkanjon ilyemi, de mégis: a képbeillesztés nem mindenkinek sikerült! (Ez talán arra mutat, hogy az állománykezelés nem elég hangsúlyos a tananyagban?) Egy valaki nem csinált linket, csak olyan formára hozta, egy valaki nem állította be a linkek színét. Egészében azt hiszem ez kimondottan könnyű feladat volt ezen a szinten és ezt az eredmények is visszaigazolták, ebben a kicsiny mintában mindenképpen...

A táblázatkezelő (Sikerfilm) feladat ezen a szinten „vékonyka” alapból ami a mennyiséget és olykor rafinált, ami a minőséget illeti, most az utóbbi azért annyira nem volt... (Még a négy órás teljes időből sem jut elegendő egy összetettebb táblázatkezelő feladatra.) Egy konkatenálás jelentett talán érdekes nehézséget. Az enyéimek közül ha jól emlékszem, akkor csupán hárman oldották ezt meg rendesen, ketten vagy hárman literállal (ami nem elfogadható), a többiek kikerülték a problémát és segédoszloppal oldották meg – ez önmagában nem baj, megoldás tehát pontértékes, de a konkatenálás ismeretének hiányát azért jelzi. Az INDEX() és a HOL.VAN() páros alkalmazása érettségin rutin, még középszinten is, hát még itt... Egy valaki oldotta meg ezt kikerülve, kritérium mezővel és AB.MEZŐ() alkalmazásával. Viszont a KEREKÍTÉS() használata bajos, talán ha ketten csinálták meg úgy, ahogyan a feladat kérte. Úgy látszik egészen egyszerűen nem értik a megjelenítésben és a számításban való különbséget. Sok-sok formázásért járt egyetlen pont, ez nem jó, de hát ezen a szinten nem formázni kell tudni... Meg persze pont sem marad ami erre ki- és szétosztható lenne. Meglepően szórnak az eredmények a táblázatkezelésben, pedig alapvetően könnyű feladatról van szó, feltehetően a végére maradt és egészen egyszerűen nem jutott rá idejük. Erre utalnak a teljesen üres oszlopok, ahova egyébként egyszerű képlettel kellett volna ezt-azt beírni.

Az adatbázis-kezelés (Természetvédelmi területek) szerintem átlagos feladat, ezen a szinten ennek nem szabadna nehézséget okozni. Persze ilyen összetettségű feladat megoldásához a QBE rács nem ideális eszköz, SQL-ben viszont világosak a feladatok. Érdekes, hogy – feltehetően – senki sem közvetlenül SQL-ben dolgozott hanem a QBE rácson igazgatta a feladatokat. Ezt furcsállom. Az enyéimekkel csak SQL-ben toltuk, nekik ez a természetes. Pedig lehet, egyikük sem fog emeltszintezni. Egészében ez a feladatrész közepesen nehéz feladat volt, azonban a megoldások nem igazolják ezt vissza. Eléggé szórnak az eredmények, akadt egy 100%-os is, de nem egy olyan, akinek a nem alapszintű lekérdezések során nagyjából fogalma sem volt arról, mihez is kezdjen a részfeladattal. Ez az egy vagy két vizsgázó nem hibásan készítette azt el – egészen egyszerűen képtelen volt a táblakapcsolatot a megfelelőre csinálni! A segítőkés Access az azonos nevű mezőket simán összekapcsolta akárha közük egymáshoz nem is volt, a vizsgázó meg bízva, túlságosan is megbízva az eszközzel amivel dolgoznia kellett volna de amit nem lett volna szabad gondolkodni hagynia maga helyett, el is fogadta ezt – persze hogy az eredmény még csak beszélőviszonyban sincs a megoldással! Mindennek van tanulsága, ennek – számomra – az, hogy nincs az SQL-nek alternatívája, nem szabad időt és energiát pazarolni holmi QBE rácsra. Az adatbázis-kezelés nem népművészet! Azon, hogy a közismereti érettséginek része, persze lehet vitatkozni, de ha már része, akkor tanítsuk komolyan: a QBE rács meg szerintem nem komoly eszköz. A feladatról: szép feladat (bár lehet, a közismereti közép- és emeltszinten lassan a természetismerettel és -védelemmel kapcsolatos tárgyú feladatok túlsúlyba kerülnek :)) talán csak egy UPDATE vagy egy INTO hiányzott belőle (bár a teleülésnév keresése a terület nevében azért ott volt!), ami ha meg is haladta a vizsgázók átlagos képzettségét, erről nem a feladat tehet...

Végül a feladatsor legszebb, legérdekesebb eleme, talán a vizsga gyöngyszeme, az amiért – azt hiszem – valaki emelt szintet választ informatikából: a program készítése. (Választás) Szabatosan: algoritmusok és adatszerkezetek, pedig a kapott feladatok jelentős részében semmi törekvés összetett adatszerkezet alkalmazására sajnos nem volt... Érdekes a nyelvek megoszlása: hat C, három Pascal, egy Java (NetBeans-szel) valamint egy VisualBasic, egy pedig egyáltalán semmi... (Nem értem, hogy aki ennyire nem konyít program készítéséhez – ezt azért programozásnak nem nevezném – az miért ezt a tárgyat és azt is miért ezen a szinten választja...) A feladat szerintem nem volt nehéz: fiktív választás fiktív eredményeinek feldolgozása. Jellemző az is, ez korábban is így volt, hogy amíg az első három feladatrész esetén igyekeztek megoldani, a programozáshoz van aki nem vagy alig nyúlt. Öt kivételével mindenki felépítette a program vázát. Fél tucatból azért elég sok ez az öt, aki érdemben semmit sem csinált ezen feladattípussal... Ők olykor érdekes módon kísérelték meg a lehetetlen és tettek próbát arra, hogy a semmire is szerezzenek akár csak egy vagy kettő pontot is. Egyikük elég mókásan három (!) sort mellékelt Pascal-ra emlékeztető nyelven két másik meg C jellegű pár soros forrásában az első feladat mondatszerű leírását adta) és az első egy-két, egyszerűbb részfeladatot meg is csinálta jól. Taktikának mondjuk helyes... Egy érdekes apróság: a Java-ban programozó vizsgázó kommentben üzenetet hagy a javító tanárnak... :) A programozás lett tehát ebben a kimintában legalábbis a legkevésbé megoldott feladat, ez várható volt, bár emelt szinten úgy gondolom, természetes hogy ezt meg tudja a diák csinálni. Hát nem az. A minta egyik fele (az az öt fő) azt hiszem csak plusz pontokat akart az emelt szinttel, se nem szerette se nem tudta azt, amit programcsinálás formájában kellett volna. A másik fele viszont szépen abszolválta a feladatot. Ami a programszerkezetet illeti, ott azért voltak hátborzongató megoldások, olyanok amikor valaki az észt erővel helyettesíti, amikor valaki a nyolc esetet sokszorosan összekapcsolt IF...ELSE szerkezetekkel oldja meg; nemtudom, ha nyolcvan párt indult volna a képzeletbeli választáson akkro azzal miként boldogult volna ezzel a stratégiával, de mindegy. A kód tisztasága, egyszerűsége és célratörő kivitelezése nem volt (talán nem is lehet) értékelési szempont... Egy kivételével mindenki konzolos módban oldotta meg (ebben a mintában), szerencsére a grafikus vacakokat is használó környezet csak egy volt és szerencsére olyan egzotikus nyelv sem akadt mint kettő éve (amikor még nem is volt listás!), nevezetesen a Python...

Összefoglalva: jó feladatsor volt, szépen kidolgozott; kár, hogy a közismereti informatikát az oktatásirányítás hosszas agóniával de gyakorlatilag halálra ítélte. Kár, mivel ennek a tantárgynak sok munkát, odafigyelést tartalmazóak a feladatsorai, javítási útmutatói... A konkrét vizsgaeseményről: érdekesek a végletek lehetnek. Egy dolgozat majdnem 100%-os lett, ha figyel arra hogy a WEB lap készítésnél a képnek legyen buboréksúgója és arra, hogy ne eggyel többnek számítsa a leghosszabb vetítési szünetet a sikerfilmeknél, az is lett volna. A másik az, aki bele sem fogott a programozásba – emelt szintre miért jön, akinek az egyáltalán nem megy? Taktika, amivel persze baj nincs, csak hát ez a tárgyra is rossz fényt vet, vethet (gyengék lesznek a vizsgaeredmények) amennyiben az, aki értékeli, ezeket a nem lényegtelen mellékkörülményeket nem veszi figyelembe... Az idei javítás nem indult jól (a megbízólevél még mindig sehol), és csak remélem, hogy lesz még majd máskor is ilyen (mármint javítás, mármint ilyen tantárgy), mert lassan semmi mód lehetőség ilyesmivel foglalkozni nem lesz. OK, tudom, változik a világ de van, hogy olyasmi vész el aminek nem lenne szabad...