Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Felvételi

(#2859) 2016. március 8., kedd

Akadnak furcsaságok – bár lehet, a csalás jobb szó erre és még az iskolák élethalál küzdelme sem elegendő mentség erre. A diák jelentkezik az általános iskolájában, több helyre is, sorrendet is megjelölve. Minden érintett iskola, mi is, elvégzi a korábban meghirdetett felvételi eljárást, azután kialakítja és közzéteszi az ideiglenes felvételi rangsorát amit elektronikusan a győri központ is megkap. Egy kétnapos időablak ennek utána a diák, szülő rendelkezésére áll a saját rangsora módosítására (csak arra). Azután Győr az összesített rangsorok alapján elkészíti a végleges rangsort, ekkor derül ki az, hogy kiket vettünk fel, kiket vett fel más. Ez a szabály. Hanem sajna úgy látszik, Magyarországon a szabály arra való hogy legyen mitől eltérni: nem egy olyan szülővel beszélt a titkárság, akiket telefonon megkerestünk mivel a diák a kiértesítés ellenére nem jött felvételi beszélgetni, szóval nem egy diák szülője azzal hárít, hogy nem is akar, mert emez vagy amaz iskola azt mondta neki(k), hogy a diákot oda már fel is vették. Ezt meg hogy? Akkor az egész felvételi procedúra felesleges? Vagy vannak akik ezt kikerülhetik, a hozzájuk (is) jelentkező – természetesen jó eredményű – diáknak az eljárás egész eredményét átlépve kijelenthetik: őket már fel is vették? Értem én hogy több a férőhely mint a diák és az iskolának kell a diákért harcolnia (ritkán fordítva), de ez nem harc, ez egészen egyszerűen szemét eljárás!

Felvételi

(#2856) 2016. március 4., péntek

Hétfőn, kedden és tegnapelőtt, szerdán voltak a felvételi beszélgetések. Lesz még egy alkalom, a jövő hétfőn, a pótnap – de pénteken már csinálni kell a(z ideiglenes) felvételi rangsort, mert kilencedikén már publikálni kell azt is. Sok éve az a gyakorlat, hogy nem felvételit, csupán felvételi beszélgetést tartunk a hozzánk (is) jelentkező nyolcadikosoknak. Többször felmerült ugyan, hogy kérnénk a központi felvételit, de ezt eddig még nem tettük meg. A nyolcadikosoktól azt kérjük, akiket kiértesítünk és eljönnek az a feladatuk, hogy egy rövid fogalmazás keretében mutassák be családjukat, iskolájukat és írják le, miért akarnak autószerelők lenni, valamint azt is, hogy ezt miért éppen a mi iskolánkban. Ezt egy-egy csoport (ez idén olyan egy tucat nyolcadikos volt) egyszerre teszi ezt, majd a felvételiztető tanár egyenként elbeszélget velük, lejegyzi a tapasztalatát és nem utolsósorban a véleményét. A(z ideiglenes) felvételi rangsor összeállítása során ez fontos támpont, természetesen a hozott pontok mellett, ezek pedig a diák egyes általános iskolai tantárgyainak jegyeiből adódik össze. Csupán az utóbbi sajnos nem elég, mivel az egyes általános iskolák osztályozási gyakorlata nagyon is eltérő lehet. Az ez alapján képezett mérőszám legalább annyira az általános iskolát, az osztályzatot adó tanár kollégát (meg a csillagok állását meg a légköri viszonyokat meg még a csuda tudja mit), semmmint a diákot jellemzi. Nekünk pedig csak az utóbbi kellene. De az nagyon! Nem tudom, miként lehetne ezen javítani. Mert kellene, a lemorzsolódási arány nagyon azt mutatja hgy nagyon kellene. Lehet, valami úton-módon vissza kellene a régesrég volt felvételik egyes elemeit csempészni. (Annak idején kellett vetületi rajzot csinálni és egy nem komplikált valami szétszerelni és összeszerelni. Ez régen volt: több, mint negyven éve!) Lehet, hogy érdemes lenne most az A4-es lap hátoldalára teszt kérdéseket tenni. Közismereti humán és reál kérdéseket egyaránt (ki volt Kossuth Lajos, mikor volt a mohácsi vész, vagy, inkább „és” reál okosságokat, például hogy mi a víz képlete, ki volt Newton, mennyi -4 [!] négyzetgyöke), valamint és nem utolsósorban rajzos kérdést, valami ravaszul csonkolt kocka, gúla képét és nézeti képeket, aztán jelölje meg a legény, melyik tényleg a nézeti kép és mi ami fals (ezzel a térszemlélet lenne tesztelhető). Ami most van, az szerintem nem azt méri ami egy (gépészeti, ipari) szakközépiskolában szükséges őőő izé… Szükséges valami, majd' leírtam, hogy kompetencia, de ki nem állhatom ezt a szót mert egészen egyszerűen nem elegendően világosan meghatározott a jelentése. A hatodikosok és nyolcadikosok részt vesznek kompetencia mérésen. A felvételi időpontjára sajnos a nyolcadikos mérést még nem, nem mindig publikálják de lehet, érdemes lenne meggondolni, hogy a felvételi papírok mellé kérnénk a kompetenciamérés eredményeit – ehhez a szülők a gyerek oktatási azonosítójával hozzáférnek. A fentebb említett központi felvételi a szövegértés és a matematika képességek és tudás mérésével talán jobb, mint az a felvételi amit most csinálunk, mert nagyon objektív, de biztosan szigorúbb és egészen biztosan semmit de semmit sem mondana arról, kiből is lesz jó műszaki szakember… Habár tizennégy évesen lehet, ennek mérése még korai és lehetetlen...

Miért felesleges az informatika?

(#2652) 2014. szeptember 10., szerda

2652–miert-felesleges-az-informatika

 

A középiskolai informatika oktatást az utóbbi évben erősen visszanyesték. Persze, a duplagondol alkalmazásával ezt lehet fejlesztésnek, ezt lehet előremutató progresszív dolognak tekinteni de legalábbis annak mondani, ettől még a tény tény marad: kevesebb óraszám, megtaníthatatlanul sok tartalom. Ez jutott eszembe a mellékelt képernyőképet látva. Egy tanfolyami jelentkezési lap kitöltése kapcsán vettem észre, hogy aki ezt csinálta – pedig a Word dokumentum meglehetősen összetett táblázatos (miért nem táblázatkezelő? OK, ez is megteszi), szóval aki megszerkesztette, dolgozott vele. És a végén: szóközzel pozícionál. Tabuláció nem lett volna jobb, elegánsabb, megfelelőbb...? A kérdés persze felesleges (mint ez az írás is), a kérdés csupán költői, mivel azok, akik most középiskolások, ilyet már nem fognak tudni. Mert ezek szerint nem kel. Így jó – bár ez valaha durva hibának: nem hibának, hanem durva hibának számított volna. (Hamarosan megjelennek majd a dokumentumok, amikben a sor végén a szekeszttő Enter-t nyom, és arról sem lehet, nem érdemes majd semmit szólni.) Így van ez jól...