(#2215) 2012. július 28., szombat, 05:51

2215--orarend-1

Az alapadatok bevitele után: a háló még üres...

A szokott nyári feladat: a következő évi órarend megcsinálása.

Az előző évekhez képest kisebb változások vannak csupán, lényeges eltérés nincs. Más lesz a következő tanévben az osztályszerkezet (a szakmai képzésben; most értek a szakmai képzésbe azok, akiknek egy év beszámíthatóság miatt csak egy éves az OKJ-s képzésük). Hat osztály fog szakmai vizsgát tenni, ez markáns eltérés – de ez csak erre az évre igaz. A tantestület kissé változott, de ez szinte minden évben igaz.

Akkor lássunk hozzá...

Az aSc Órarend program 2009-es változatával csinálom régóta. Mondjuk 2009 óta :) mert előtte az éppen aktuális friss változatokkal tettem. Aztán akkor valamikor a frissítés eredménye az lett, hogy licence vásárlására szólított fel a program! Még szerencse, hogy eltettem a régebbi telepítőket. Nem vetném ezt az aSc készítői szemére, hiszen addig is ajándék volt a frissíthetőség... A program tehát amivel csinálni kell, adott...

A hozzávalók... Nagyon fontos a tantárgyfelosztás, ez az alapja. Ezt hagyományosan nálunk két részben készítik, készítjük: egy közismeretis és egy szakmai készül. Mindkettő lényege az, hogy rögzíteni kell: ki azaz melyik tanár kinek azaz melyik osztálynak, osztályrésznek azaz csoportnak, esetleg mely osztályokból nagy osztályrészekből összeálló csoportoknak és hogy mit, milyen tantárgyat tanít. Ez utóbbi rögzítése nem is történik mindig meg, és sajnos az sem, hogy mik az egyes foglalkozások terem- és műhelyigényei. Ez az elején nagyon sok gondot okozott nekem. Ma sincs ez a belső felhasználásra készülő tantárgyfelosztásban rögzítve, ehhez kommunikálnom kell az órarend készítésekor, avagy a korábbi órarendekre hagyatkozni. (A két részben készített tantárgyfelosztás szerintem nem jó dolog, de nem tudom elérni hogy, egységként kezeljük pedig annak több értelme lenne. Igaz, akkor nehezebb lenne két vagy több kollégával készíttetni, de ez csak olyan technikai dolog amit inkább kéne a tartalom, az egységes tantárgyfelosztás érdekében megoldani mint sem kettévágjuk azt. Fontos forrás még az előző évi órarend is: sok olyan dolog kiderül abból ami magától értetődő – mindenkinek aki benne van, de egyáltalán nem volt az amikor első vagy második alkalommal csináltam...

Az első lépések... Egy új ROZ állomány készítése, ezzel nyitunk. A program erre elindít egy varázslót, itt kell megadni az alapadatokat. Ilyenek pl. az iskola neve, a napi óraszám. Nálunk nulladik órától tizenkettedikig vannak órák, hétfőtől péntekig. Azt hiszem, hogy a program lehetővé tenné A meg B hét kezelését, ilyen nálunk azonban soha sem volt. Ezután a csengetési rend beállítása következik. Ez évente kicsit mindig változik, tehát most is. Ez nem magától értetődő, mivel a kései órák nem 45 hanem csak 40 percesek és nem 10 hanem csak 5 percesek a szünetek. Az pedig vezetői döntés, hogy hanyadik órától 40 percesek az órák és 5 percesek a szünetek. Változik ebben az évben a nagyszünet is: korábban egy 20 perces volt délelőtt, tavaly kettő 15 perces, ebben az évben pedig megint egy 20 perces de később, hogy akik a szomszéd iskolában ebédelnek, azok átérjenek, meg tudjanak kajálni és vissza is érjenek.

Ezután az osztályok, a termek, a tanárok és a tantárgyak rögzítése történik meg, azt ezek összekapcsolása követi amikor is létrejönnek az úgynevezett kártyák, és az órarendcsinálás legheurisztikusabb része csak ezután jöhet: melyik óra időben hova is kerüljön (és térben egyáltalán hova kerülhet). A négy alapadatcsoport megadásának többféle sorrendje lehet, idén valami ilyesmi mentén készült:

Első volt az osztályok felvétele. 25 osztályunk van, ezt még a grafikus felületen meg lehet csinálni elfogadható munkával, de idén kipróbáltam valami mást. Egy osztályt megcsinálva (név, rövid név, szín, osztályfőnök) XML-be kiexportáltam és szövegesen szerkesztve csináltam meg a többit. Így is, úgy is munka, de mégis csak érdekesebb szerintem így... Nem emlékszem, hogy lesz-e haszna (hogy valami megjelenítésen dominálna-e az osztályhoz rendelt szín), de a színeket RGB táblát használva évfolyamonként hasonló színeket beállítva, esetleg később vizuálisan élménydúsabb órarend jeleníthető meg... Nagyon fontos az osztályhoz (csoport, diáktársaság) a terem, az osztályterem hozzárendelése. Na ezt ezen a ponton még nem lehet megtenni, ahhoz előbb a termeket kellene meghatározni. Persze célszerű lehetne előbb a termeket felvenni és utána az osztályokat de ha XML-ben akarok szerkeszteni mindegy, mivel egyenként az osztályok-termek összerendelése XML-ben semmivel sem kisebb munka mint a grafikus felületen, egérrel, kattintgatva.

A termek meghatározása évről évre szerencsére alig változik – momentán ebben az esztendőben semmit sem. A tavalyi órarendből simán átettem mindenféle változtatás nélkül. (Az „áttettem” ezesetben annyit jelent, amit már érintettem és amit még emlegetek itt, hogy a tavali ROZ-ból XML-be kiexportálva, a megfelelő kódrészt copy/paste-tal illesztem be az idei ROZ-ból kiexportált XML-be majd ez utóbbit visszaimportálom az idei ROZ-ba. Elmondva szörnyen nyakatekertnek tűnik, megcsinálni szerintem nem az!) Szóval a második lépés a termek meghatározása volt.

Osztályok, csoportok: a harmadik adatcsoport ezt követően a tanárok. Itt volt a legtöbb változás ebben az évben, mentek kollégák és jöttek... Egyetlen tanárt hoztam létre (magamat), a ROZ-t a programmal XML-lé exportálva szövegesen szerkesztettem. Ezzel megvolt ahova bekerülnek az adatok, de mik is? A két XLS táblát, a közismereti és a szakmai tantárgyfelosztást kell ilyenkor elővenni: kiemelni a tanárokat tartalmazó két oszlopot, egy harmadik munkalapon összefésülni. (Ez már LibreOffice ODS: előbb-utóbb csak megszűnik az Excl használhatósága, fontos hogy az ember ne szokjon el az alternatív lehetőségtől, de ennek most ebben az ügyben nincs sok jelentősége.) Kiszedni az ismétléseket és korrigálni a rövidítéseket (ezeket minek írták bele a kollégák?), ez a következő lépés a tanári névsor készítése során, majd ABC-be rendezni. Még ODS-ben: mellé kerül a monogram (egészen pontosan a tanár rövid jele – ez gyakorta monogram, és csak ott van ettől eltérés ahol két kolléga monogramja egyezne) és a sorszám. Ezzel kész is, mehet szövegbe, lehet az XML által megkívánt szövegek beillesztése, és ha készen van (és nem rontottam el semmi) akkor beültetve ezt a ROZ-ból kiexportált XML-be, lehet az XML-t beimportálni ROZ-zá. És ha úgy tűnik, hogy kattintgatással begépeléssel sem lenne kevesebb munka – hát biztosan. De így mennyivel érdeksebb!

Ezután elég szöszmötölős dolog következik. Be kell állítani azt, hogy melyik osztálynak ki az osztályfőnöke. EZ OK, ez megvan a tantárgyfelosztásban, nem úgy mint a következő: melyik osztály melyik teremhez legyen hozzárendelve, azaz melyik osztálynak melyik legyen a saját terme. Ez fontos, mivel az aSc program egyebek hijján a foglalkozást az osztály saját termébe teszi, és fontos azért is mert a terem rendben tartása így az osztály feladatául rendelhető. (25 osztályunk van de ennyi terem nincs, ami pár ritka alkalmat kivéve – ilyen az évnyitó – nem gond mivel több osztály is van kinn gyakorlaton. Viszont nem lesz minden osztálynak saját terme, fontos és nem közvetlen döntés, hogy melyik legyen az...) Szóvak az osztályok termei meghatározása során alap a tavalyi, de ez csak a továbblépő osztályokra igaz: a belépők esetében döntés kérdése, melyik csoport hova kerül. Alapvetően oda, ahol közel vannak az osztályfőnökükhöz! :)

A következő adatcsoport a tantárgyak. Ez az a pont, ahol nem változott a tavalyihoz képest az órarend – első közelítésben legalábbis így tekintettem, azaz a tavalyi ROZ-t XML-lé kiexportálva, a megfelelő szekciót egyszerűen átmásoltam az idei ROZ-ból exportált idei XML-lé alakított szövegbe majd utóbbit visszaimportálva ez is megvolt. (Van apró változás, erről lentebb.)

Nagyjából ez az a pont, ameddig lehet trükközni. Ezután nincs mese, kézi munka, kattintgatás következik. A legfontosabb az órarend időbeli elosztása mellett talán az, hogy kinek ki mit tanít. Ezt tartalmazza a két tantárgyfelosztás. Ez pedig évről évre változik, hiszen ha lehet, a tanár viszi évről évre tovább a tárgyát az osztályával... Végig kell menni két Excel táblán, és sorra meghatározni ezeket. A program ebben ad támogatást, a többes kijelölésekkel, de ezek inkább csak hangulatjavítók.

Ez már az a pont, ahol „fél szemmel” a korábban bekért igényekre is figyelni kel. Igények bekérése: ez nem miden iskolában szokás, nálunk szoktuk. Majd' minden évben... Tavaly nem, de úgy tűnik, jobb ezt nyitottá tenni, jobb bekérni az igényeket. Olyat nem lehet – talán nem is kell –, hogy semmi igény legyen bekalkulálva az órarendbe; a baj csak az hogy sokféle az igény és ezek olykor még egymást is „ütik”. Egyetlen példa: mindenki szeretne pénteken korán végezni, ezt pedig nem lehet. Az igények többsége természetes, egyszerű, kalkulálható is, például az, amit már itt a kártyák megalkotásakor figyelembe lehet, kell venni. Például a magyarosok kérték, hogy a hét egyik irodalom óráját a nyelvtan kövesse, ami az esetek többségében a kétféle tárgy órája lesz, de esetenként emiatt legyen lehetőség a dupla órán hosszabb dolgozat íratására (ami nem a tanári vérszomj :) hanem ellenkezőleg, az érettségi jellegű megmérettetésre való felkészítés). Erre az aSc-ben van lehetőség, adott tárgyak óráinak sorrendjét megadni, én azonban más módon csináltam meg: kaptak a „magyar irodalom” tantárgy mellé azok akik ilyet tanítanak egy „magyar” nevű tárgyat ami mindig dupla óra, a ezt fogják majd a naplóban a megfelelő módon adminisztrálni.

Egészében a közismereti tárgyak meghatározása nem nagy kaland. Annál inkább az a szakmai tárgyak és nem az elmélet! Az alapvetően nem tér el a közismereti tárgyaktól hanem a gyakorlat! A tantermi órákkal ellentétben, ahol legfeljebb a terem befogadóképessége, illetve az, hogy van-e a kérdéses teremben projektor, csak ez határozza meg azt hogy melyik foglalkozás számára melyik termet lehet kijelölni (itt az osztály saját terme fontos szerepet játszik, erről fentebb esett már szó), a szakmai gyakorlati foglalkozások egyetlen helyen, csakis a kérdéses műhelyben tarthatóak meg. Ha ehhez még hozzáveszem azt is, hogy a gyakorlati csoportok 8 és 12 fő között vannak azaz az átlagos osztálylétszám mellett három csoportra történik a bontás, hogy egy heti ötórás gyakorlat nem lehet öt óra egy héten hanem egyetlen ötórás blokk kell legyen, akkor sejthető, hogy ez a szűk keresztmetszet. Egy diagnosztika műhelynek, egy Diesel-befecskendező műhelynek ki kell szolgálnia úgy a képzési igényeket, hogy emberi időben legyenek a foglalkozások (a délután még belefér, de az este necces). Ha pedig ennyi nem elég, akkor jönnek a kollégák igényei – fentebb erről is esett szó már – ami egyes esetekben többszörösen túlhatározottá teszi a feladványt. És ekkor jön a legrosszabb kérdés (a rossz az hogy mindenképpen válasz kell rá): melyik legyen az a megkötés, kinek legyen az az igénye kérése, amire azt kell mondani: nem, ez nem teljesíthető...?

A műszakis foglalkozások sokkal bonyolultabbak. A tantermi órák kicsit: itt nagyon gyakori hogy projektoros termet kér a kolléga, sőt van aki az elméleti órát is csak egyazon teremben tartja, ez a kérése. Igazán a gyakorlati foglalkozások a problémások. Ezek nagyobb tömbök az órarendben, háromtól akár hat órás blokkig, ezek természetesen egyben tartandók. A dolgot tovább bonyolítja, hogy egy-egy ilyen foglalkozás tulajdonképpen több: kettő vagy három részt-tantárgy, más műhelyben más kolléga tart az osztály felének vagy harmadának foglalkozást. Egy osztályhoz több tanár és több munkahely hozzárendelésével megoldható, hogy egyben lehessen tartani: másként alig kezelhető a dolog. Leginkább meg azért kell ez, mivel a csoportok hetente forognak a munkahelyek és a kollégák között. Ezeknek a bevitele majdnem kétszer olyan hosszas részfeladat, mint akár a közismeretis órák de még akár a szakmai elméleti órák meghatározása is.

2215--orarend-2

Azt hiszem készen van... Vagy legalábbis készen arra, hogy közzétéve innen onnan véleméynekkel észrevételekkel alakítsuk, most már soka.n..

Ez a statikus rész, ez az amíg csákánnyal a kézben lehet a tárnát hajtani, mélyíteni. Ezt azonban nincs mese, az aranyásás követi, az amikor nem lehet tudni mennyi még a tennivaló vele, amikor szerencse – vagy összetett előregondolkodás – kérdése az, hogy milyen hamar van elfogadható órarend. Biztosan másként is lehetne, nekem ez ettől kezdve két fázisú meló. Az elsőben az órarendkészítő program generál órarendet. Persze nem mindegy milyen előkészítéssel, a fentieken kívül megadva azt, mikor nem lehet óra akár osztálynak (kicsiknek például nem szoktunk nulladik órát betenni) akár kollégáknak (itt jönnek képbe a korábban bekért igények) akár termeknek... A generálás elég hosszadalmas, órákig is eltarthat... Teljesen azonban soha sem tuja megcsinálni a program, a feltételek, még ha az irreálisakat egyszerűen be sem rögzítem, olyan sokfélék, hogy képtelenség automatikusan végleges kiosztást csinálni. Ezután jön az el nem helyezett kártyák elhelyezése, tili-toli, rakosgatás a kombinálás – na ez az igazi aranyásás. Lehet, hogy karnyújtásnyira a megoldás és lehet hogy egészen apró módosítással órákat, napokat kell szöszölni.

Nem esett szó még az „deus ex machina”-ról... Sajnos akad ilyen is: az egyik fajta az, hogy ilyenkor derül ki a korábbi adatrögzítés során vétett hiba. Az egyszerűbb, ha valaki a sajátja helyett egy más néven kapott tárgyat, ha a tárgynak nincs speciális teremigénye, simán csak a kártya átnevezése. Már bonyolultabb, ha több órát kapott a kelleténél és még nehezebb ügy ha kevesebbet. Az meg egészen komolyan tudja borítani a dolgokat, ha kiderül, cserélni kell osztályokat, csoportokat tanárik között, vagy ami majdnem ugyanaz, átadni egyes csoportok, osztályok foglalkozásait egyik kollégától a másiknak.

Az utolsó símitások akkor kezdődnek, ha már sem lyukas órája nincs egyetlen osztálynak sem, sem elhelyezetlen kártya nincs Ekkor jön a teremtelen foglalkozások keresése, ha az alapadatok megadásánál nem lett egy terem vagy a termek egy köre a foglalkozás számára kijelölve, akkor a program hajlamos símán terem nélkülinek titulálni. Ha már ilyen nincs, akkor a terem kérdés finomhangolása jön habár ez egész évre elhúzódik, napi szintű az ilyen kérés.

Valamikor ekkor tekinthető: ha nem is késznek, de elkészítettnek, közreadhatónak, „gurulósnak” az órarend. Ekkor szoktam HTML exporttal lementeni majd WEB-en publikálni és „lepedő”, nagy A2-es vagy A1-es alakban (ehhez ragasztgatni kell, ekkora nyomtató nincs) papírra tenni az osztályok és a tanárok órarendját.

Ezután éves szinten már „csak” két dolog marad ezzel. Folyamatosan a karbantartás: az esetleg felbukkanó hibák javítása és az apróbb kérések miatti módosítgatás (és a publikált formák apdételése :)) illetve különleges esetben (kolléga elmegy, változó külső körülmények) alaposabb átírás...