(#2405) 2013. július 21., vasárnap

Pénteken reggel esett, ez sem gyakori, mostanában. Reggel teljesen borult volt Ürömön és kicsit esett is az eső. Ahhoz képest, hogy a meteorológia szerint fényes napos meleg kánikulai idő lesz – hát nem így lett. A reggel borult, meleg sincs, bár igazából nem bántam, erről a következőkben...

Reggel locsoltam Ürömön, elsőre a gyepet: borzasztóan néz ki a Pöttyösben a házak közötti füves terület, teljesen kiégett a fű a forróság és a víz hiánya miatt. Semmi zöld, csak a homoksárga szín, teljesen elszáradt a fű. Nem szeretném, ha a gyep Ürömön is erre a sorsra jutna. Majd' egy óra ment rá, amíg a füves területet alaposan meglocsoltam. Mivel pénteken reggel nem tűzött a nap (borult volt az idő, szél sem volt és meleg se nagyon), a kilocsolt víz nem párolgott talán el feleslegesen. Remélem, hogy hasznára válik a fűnek, a gyepnek ez a gondozás és üde zöld lesz. Eredetileg füvet is akartam nyírni, de azt lehet akkor is amikor a forróság miatt locsolni nem, ma a locsolás kapott elsőbbséget.

62492

Az első termések egyike...

A paradicsom szépen fejlődött, de sok ága földet ért, ezért a következő ennek felkötözése volt. Az eredeti karók messze alulbecsülték a paradicsomtövek magasságát, ezért jóval sudárabb, magasabb rudakat kellett leverjek és ehhez kötöztem a bokor ágait. Most nagyon jól jött, hogy tavaly ősszel, a kertben levő bokor kivágásakor, valami sövény bokor (puszpáng) kivágásakor, az egyenes ágakat legallyazva, éppen ilyen célra, karónak eltettem, „Csak” az aljukat kellett baltával rézsút levágni, ezzel „kihegyezni”, hogy a balta fokával a puha talajba (erre is jó a folyamatos kapálás és öntözés!) jól lehajthatóak legyenek, aztán már lehetett is kötözni. Remélem, meghálálják a paradicsombokrok ezt azzal, hogy a most zöld formában nagyon is dúsnak ígérkező termést szépen be fogja érlelni... Sűrűn vannak, ezt a következő év elején kell majd megint eszembe kell idéznem, akár mennyire is kicsi a hely és sokat szeretnék ezen a kis darab földecskén termeszteni, a ritkábbnál is ritkásabbra – a mostaninál mindenképpen – kell majd palántázni, hogy a közét rendesen lehessen kapálni, gyomlálni és locsolni. Most ez elég macerás a kis tőtávolság miatt.

Mostam, de miután kiteregettem – eleredt az első. Ilyen sem volt még. Uccu, erre beszedtem a ruhákat, persze hogy mire végeztem ezzel, elállt az eső. Ekkor meg teregethettem ismét ki! Mondjuk esőnek talán nem is nevezném azt, ami volt; éppen csak eleredt, a csapadék ígérete csak ígéret maradt, a földet alig nedvesítette meg. A délelőtt első fele ilyen volt, aztán a felhők szétoszlottak és onnan kezdve már ahogyan ígérte a meteorológia, forróság lett.

Sok idő elment a paradicsom felkötésével... Aprólékos vacakolós munka és sajnos egy-egy hajtás le is törött közben. Imádom a paradicsomtövek illatát, nyers, erős, semmi mással össze nem téveszthető illat, maga a kerti termesztés, a nyár illata... Szóval sokat bíbelődtem a felkötözéssel. Ezt követte a talán még macerásabb munka, kapával meglazítani a tövek között a földet, a felkötözés, karózás miatt ez most kicsit egyszerűbb volt mint enélkül mert egészen egyszerűen volt erre hely (bár ha nem kötözöm fel valószínűleg egyszerűen nem férek közéjük a kapával). Utána locsolóval, rátéve a locsolórózsát azért, hogy a vízsugár ne mossa ki a földet, a tövek alját, közét, azaz csakis a földet alaposan meglocsoltam, ahogy olvastam a paradicsom hetente vagy két-három naponta kedveli a locsolást bár a vízigénye nem tartozik a legnagyobbak közzé. Mondjuk ez a mostani paradicsomágyáson látszik, igyekszem, hogy kapjon elég vizet, gyom ne legyen benne, a talajt kapálgatással lazítsam. Talán csak a tőtávolság kicsi, mást azt hiszem jól csináltam. Majd meglátjuk, a termés mennyiségében ezt visszaigazolja-e. A minőséggel talán nincs is baj, az első pár szem amit leszedtem – igaz: ezeket még nem a saját magról nevelt paradicsomjaimról hanem a piacon, már palénta formájában vett tövekről – finom, ízletes, ezzel tehát nincs baj!

Egy tekercs nem vastag spárga volt az, amivel kötöztem, teljesen el is fogyott. Többre is lett volna szükség, a kisboltban érdeklődtem de nekik sajnos nincs. Nem tudom, miért nem tartanak, mert bár igaz, hogy mostanra nem az a falusi vegyesbolt hanem élelmiszerbolt, de akad azért háztartási cucc is, szerintem ilyen is lehetne... Persze akik ott laknak, a többsége már nem vacakol a kertjével vagy ha igen, inkább kertcsinosítás, vagy testmozgás csupán (mint például mindkét szembeszomszéd számára az előkertje és az utca frontja), nem termesztés... Na mindegy, madzag, spárga tehát a kisboltban nincs. Az idősebb eladónő még vicceskedett is, hogy ha elmegyek a Mészégető alatt levő barkácsboltba és hozok onnan, hozzak már neki is mert ezt meg azt összekötni neki is kellene. Na köszönöm!

Kerestem itt-ott Ürömön, hátha – persze madzagot nem találtam, de a kisházban megtaláltam olyan fényképeket, falra tehető keretben, amikre emlékszem gyerekkoromban. Ezek a hajdúdorogi házban voltak, feltehetően nagyszüleim halála után, a ház romlása előtt onnan mentették szüleim ide. Az fura, hogy a kisházban, egy kiöregedett szekrény fiókjában találtam meg, na mindegy – de legalább meglett. Az egyiken egy bajszos, igen mord férfiú néz szembe a fényképezőgéppel – anyai nagyapám! A másikon ugyanő lovon, katonakori képe... Ezeket előrehoztam, majd körülnézek még, mi minden van ottan egyszerűen letéve, eltéve, félretéve ami kincs lehet!

Elég sokáig, majdnem háromig elvacakoltam a kerttel, más ágyásokat kapálni is kellett, a kapálás után locsolni. Mivel közvetlen kútvízzel locsoltam ami hideg, ezzel óvatosan, csak a földet igyekeztem vízzel ellátni, a növények fentebbi részét nem. Ehhez nem is lehet emiatt a slagot használni, a nagyobbik, felfelé bővülő szájú, az ereszcsatorna kifolyó alá tett hordót töltöttem meg slagról és onnan kannával locsoltam. Utóbb olvastam kertészkedős lapokon, hogy ez a legkorrektebb eljárás, ha ilyen napszakban akar/tud az ember locsolni. Remek! :)