(#2295) 2012. december 18., kedd reggel 6 óra 45 perc

60114

Ez az iskolai darab: az iskola névadója, a Fáy család címere csipkéből...

60108

A kiállításmegnyitó után bemutató is volt: hogyan készül a csipke?

Az igazgatói irodában nagyon régóta lóg a falon egy bekeretezett, olyan kisterítőnyi méretű csipke, ez ha közelről megnézzük a Fáy család címere. Nem tudom, miként került az iskolához – elhangzott de nem jegyeztem meg. Az Iparművészeti Múzeumban nyílt egy kiállítás december 13-án, annak napra pontosan 110 éves évfordulóján, hogy 1902-ben a kiskunhalasi csipke bemutatkozott itt. A kiállítást szervező restaurátor hölgy (megtaláltam az Iparművészeti Múzeum lapján, remélem nem tévedek és ő az: Erdei T. Lilla) valahogyan kiderítette, hogy az iskolánkban is van eredeti halasi csipke, ez, a Fáy címer: kölcsönkérték hát a kiállításra. Ennek kapcsán értesítettek, invitáltak minket a megnyitóra, kaptunk meghívókat is.

Csütörtökön ötre lett meghirdetve a kiállítás megnyitója. A suliból mentem, rohanás lett a délután, de sikerült időben öltönyt vennem, Anikónak beszóltam a kabinetjébe, aztán elkutyagoltunk a Bokréta sarokig, ott találkoztunk Edinával, onnan ki a Körútra. Egy villamosmegálló, és már ott is voltunk az Iparművészeti Múzeumban.

Szép nagy épület, hideg és huzatos, nem is kissé... De hát december van... A belső kialakítása is mutatós... A ruhatár az alagsorban volt, egyetlen hölgy dolgozott ott – nem erre vannak berendezkedve – Edina mondta is, mondta, hogy ez nagyon lassú... Mindegy, kivártuk, végül is pár perc volt csak, nekünk csak annyi, a hosszú-hosszú sor végén levőknek biztos több...

Középtájt kerített helyet Edina... Lassan gyülekeztek a meghívottak. A tér hatalmas, sok-sok széket készítettek be és azt hittem nem is fog megtelni – de tévedtem, az elején telt ház volt. Jövések menések, egy középkorú, kicsit fiatalabb magas nő volt a műsorvezető (a meghívón sajnos nem találom a nevét és az Iparművészeti Múzeum lapján levő cikk sem tesz említést róla) már a kiírt kezdés után nagy nagy tisztelettel és örömmel üdvözölt egy nagyon magas, vékony, teljesen ősz idős asszonyt aki talpig feketébe volt öltözve. Mint kiderült, ő volt a legmagasabb rangú vendég, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Mádl Dalma.

Őrá vártak ezután kezdődött ez a megnyitó. Előtt a múzeum főigazgatója beszélt (Dr. Takács Imre), nem hosszan, szépen artikulálva és értelmesen. Utána ha jól emlékszem Mádl asszony következett, ő keveset beszélt. Aztán a Halasi Csipke Közalapítvány vezetője, ő elég hosszan beszélt de sok utalás volt a beszédében olyasmire amit nem értettem (főleg ami a csipke történetét illeti). Aztán Matula Ágnes kapott szót ée meg is tartotta jó hosszan... Ő valami televíziós műsorvezető: elmondták, elmondta és a neten is megtaláltam. Úgy öltözködött, mint valamelyik Schwartzanegger filmben (talán az Ovizsaru?) a negatív öreg hölgy főszereplő, meg is találtam, Carroll Baker: sötétkék kosztüm fehér kézelőkkel és gallérral, szigorú és komoly. Biztos okos hölgy – nem Baker, hanem Matula Ágnes – de ha az is, nagyon tudja, hogy az: az a fajta televíziós asszem, aki értéket akar közvetíteni és nem szórakoztatni... Mindegy, elmondta a sok sok okosságát (nem hagyva ki egy apró oldalvágást a szocializmus kultúrsekélyére – vajon ő hol lett az ami, hol emelkedett fel?), de egyszer csak elfogyott az ő szava is.

A beszédek közben Farkas Mira és Nyári László, előbbi hárfán utóbbi hegedünk klasszikus darabokat adott elő, sajnos róluk még csak esélyem sem volt képet csinálni mert a közönség takarta őket, onnan ahol voltam nem látszott.

A megnyitó végén divatbemutató volt, érdekes hogy ilyen rendezvényen ilyen volt... Persze a csipke, életútja elején – ahogy olvastam – elsősorban öltözködési darab, díszes-tetszetős kiegészítő volt, csak a harmincas években vált inkább lakberendezési dologgá. A hölgyek nem profi manökenek, ezzel együtt igen mutatósak voltak, igyekeztem fotókat csinálni de kevés fények, kicsi gép és mérsékelt tudás ennyire ad lehetőséget. Elkaptam a hölgyeket és azt fazont is aki, a divatbemutató moderátoraként szerepelt, Miklya György (ős is Duna tévés mint Matula Ágnes , ha jól látom a neten) szóval a hölgyek és a pasi beálltak fotózkodni.

Ott is fotóztam kicsit, fent a galérián (inkább emeleten) megkerestem a mi darabunkat, azaz az iskola évadójának a címerét csipkébe álmodva.

Ezzel nekem nagyjából véget is ért a dolog, el is jöttem. Érdekes volt, olyan amilyet nem mindennap lát az ember, bár azt hiszem magamtól nem biztos, hogy ilyen kiállításra elmentem volna...

60093

A rendezvény végén a divatbemutató résztvevői, középen a háttérben Miklya György, előtte pedig Erdei T. Lilla