Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Mazochista #1

(#2862) 2016. március 19., szombat

Négy osztálynak heti egy órában taníthatok egy „Közlekedési alapismeretek” c. tárgyat. Mondjuk a név semmit nem mond a tárgy tartalmáról: ebben minden van, amiről egyszer valaki valahol azt hitte, hogy egyformán kell majd autószerelőknek, vasúti gépészeknek, hajógépszerelőknek és repülőműszerészeknek csakúgy, mint vasúti forgalomirányítónak, fedélzetmesternek vagy szállítási menedzsernek. De most nem ezt akarom kritizálni…

A tárgy utolsó szakasza – szerencsére – számolós. Az egyik diák nem kis elkeseredéssel bökte ki amikor ideértünk hogy „... de hisz ez tisztára fizika!” Komoly dicséret ez! Okosságokat meg kevésbé okosságokat számolunk, nem baj: a lényeg, hogy a fiatal szokjon dolgokat. Például hogy a mérőszám mértékegység nélkül csak akkor nem hülyeség, ha annak a dolognak ab ovo nincs is mértékegysége, különben meg pongyolaságból soha de soha nem szabad a mértékegységet lehagyni. Szokja továbbá azt is, hogy egy számolás során előbb a képletet írjuk le betűkkel azután behelyettesítünk, számokkal (és ugye mértékegységekkel). Szokja, hogy értelmesen kerekítünk… Szóval sok okosságot lehet elmondani, tanítani és a sok gyakoroltatással reméljük rögzíteni.

Nem egyformán haladok velük és nem azért, mert egyik csoport erősebb a máik meg gyengébb (habár ebben is lehet valami), hanem mert ha ez vagy az a kolléga nincs, akkor adódik az, hogy a saját órámat tartsam meg. Így aztán van osztály ahol már a június elejei óraszámot írjuk fel és van ahol márciusban még „csak” a márciusit. Ez sem baj, lemaradás nincs, akikkel meg jól előrehaladtunk hát azok sokat kapnak a jóból. Ők persze ezt másként mondják…

Hétfőn az egyik csoporttal elérkezettnek látom az időt, hogy számpélda legyen a dolgozat. Síma ügy: a tanerő felírja a táblára a számokat a bemenő adatokat a legény meg számol… Aham, meg egyeztet a szomszéddal, annak mi jött ki! Nem nem! Emlékszem a nyolcvanas évek legelején, az ezerszer áldott emlékű Műegyetem Közlek karán amikor fogaskerék, tengely vagy hajtómű méretezés volt a feladat – előbb számolás, sok azután megrajzolás – mindenki egyedi bemenő számsort kapott, annak alapján kellett a maga kütyüjét megterveznie! Kicsibe miért ne lenne jó ez itt is? Minden legényem egyedi számsort kap, számoljon azzal. A feladat mindenkinek azonos, tehát nem érheti szó a ház elejét miszerint ennek vagy annak könnyebb vagy nehezebb a feladata, ám senki sem tud kibújni a feladat megoldása alól azzal, hogy egyszerűen lemásolja a másikét, mivel a számadatok nem egyeznek senkiével.

Ez a terv. Szépen hangzik, jó is. Igen ám, de nem pár diákról van szó, hanem első kőrben is harmincvalahányról, de ha a módszer működik akkor még háromszor ennyiről (és ha a dolgok úgy alakulnak ahogyan most alakulni látszanak, akkor jövőre öt osztállyal lehet ugyanezt a mókát megcsinálni). Ki is kell tehát vitelezni lehetőleg a legkevesebb munkával és a legtöbb automatizálással.

Ami nem gond, amióta a szovjet tudomány feltalálta – Forest Gump szavaival – a nagyon számító gépet.

Az első menet nem komoly kihívás. Táblázatkezelőben egy olyan táblázat készítése, ahol egy sor egy diák, annyi az oszlop ahány adatra egy számpélda elkészítése során szükség van. Egy-egy adatnak van egy bázis értéke: pl. a kocsi össztömege olyan tonna körüli, a sebesség olyan 60...70 km/h. A véletlen függvény viszonylag hamar megkerült (LibreOffice Calc-ban a vél(), Microsoft Office nem játszik), az sem nagy szellemi mutatvány, hogy az így kapott 0...1 intervallumba eső számot 0,5 levonásával olyanra toljam el ami szimmetrikus a nullára, valamint hogy a bázisérték mibenléte és nagysága szerint valami mozgástartományt adjak meg, a példánál maradva a kocsi tömege maximum plusz mínusz 100 kg-ot, a sebesség 15...20 km/h-t módosuljon. Egyhamar előállt a táblázat, ahogy egy diák nevéhez egy olyan számsor tartozott ami ha kis mértékben is de eltért akármi másiktól azaz egyedi. Ezzel a dolog legkönnyebb része megvolt.

A második menet is inkább csak ujjgyakorlat. A feladatlap megalkotása ODT-ben. Sok papír nincs, nem is kell, egy álló A5 elegendő lesz. Begépelem, megformázom, kipróbálom milyen lenyomtatva, ez is rendben. A dokumentum ekkor még egy diák nevét és egy konkrét számsort tartalmaz. Ez az amit módosítani akarok.

És itt jön a probléma… Azaz nem probléma kihívás. Körlevéllel a dolog símán megoldható. Microsoft Word-del és Excel-lel ilyen sokat csináltam. Mondanám, hogy nem bonyolult de hát ami megy az nem bonyolult akár ha pilótavizsga is kell hozzá, mondjuk a Word, Excel pároshoz még az sem kell. De LibreOffice-szal ilyet még nem csináltam! Bízzunk a szovjet tudományban, nem csak a nagyon számító géppel de a zInternettel is megajándékoztak minket amúgy pedig gugli a barátunk, nosza keressünk.

Az első találat természetesen maga LibreOffice leírása. Rövid leírás – utálom a szószátyár leírásokat – és sima szöveg (erről mindjárt bővebben), sajnos azonban nem megyek semmire vele, mert egészen egyszerűen nem értem. Számomra fontos részletekre nem tér ki, nem tudok végigmenve rajta eredményre jutni. A második harmadik és talán még a negyedik találat is – videó! Na ezt nem szeretem! OK: korszerű, jó meg mittudomén mi, akinek jó az csak használja bátran, de én ki nem állhatom. A magam tempójában akarom végigolvasni, ha kell visszaolvasni, nem pedig a videót visszatekerni. (Apró bár nem elhanyagolható részlet, hogy bár a laptopomon van hang [az is csak a bal csatornában de hát az Univerzum sem tökéletes, miért az én apró gépecském legyen az], az irodai gépen viszont semmi hang nincs [a munkához nem kell], tehát ott a videóval amúgy sem sokra megyek).

A következő találat egy egészen jó leírás. Átolvasva két bajom van vele. Az egyik – erről nem tehet a szerző –, hogy 3.0-s LibreOffice-hoz készült. A másik, hogy Linux-os környezetben adatbázis használatát részletezi, na még erről sem tehet, ha így kell akkor így kell (habár a sokat szidott Microsoft-os környezetben ilyen trükkök nem kellettek). A harmadik – mondtam, hogy két bajom van vele? – meg az, hogy mail készítését írja le, na azt én nem akarok… Az URL-t elteszem (pl. ide link-be), de menjünk tovább.

A következő találat egy tetszetős könyv, a MEK része A Writer egy szép, teljes (?) leírása. Saját maga szerint az E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ munkája, a magyarítás legalábbis. (Ez a link a jelen szöveg írásakor már nem él. Már? Most? Nem tudom, pedig előremutató, ígéretes kezdemény… Lett volna…?) Szép leírás, jó leírás, a 4.0 változatról. OK, ez nem gond ezt áthidalom, annyira nem lehet a 4.0 és az 5.0 más...

Nosza, vágjunk bele. Szépen csinálgatom amit leírnak, de egy ponton az 5.0-s akkora luft-ot rúg, hogy orrabukik és lakonikusan közli is ezt, ígérve persze, hogy majd leporolja az orrát, és szépen helyreállít mindent. És egy frász állít, egy (kis) darab munka mindig elvész. Kétszer próbáltam, kétszer ugyanott hasal el. Az 5.0 nem először teszi ezt velem: itt az ideje a downgrade-nak… Arccal a 4.0 felé… És nem adom, fel, ebből ha törik ha szakad, körlevél és személyre szabott dolgozat lesz.

Most itt áll a projekt...

FKIAV

(#2815) 2015. december 25., péntek

Korábban csináltam már FKIAV (Fővárosi Középiskolai Informatikai Alkalmazó Verseny) feladatot. Akkor még taníthattam a SzÁMALK-ban (pontosabban a SzMALK-Szalezi szakközépiskolában), és amikor megkeresett a verseny felelőse, akkor éppen adatbázis-kezelést (természetesen SQL nyelven). Akkor örömmel mondtam igent, hiszen benne voltam a dologban s ezért nem volt sok külön munka. (Csak zárójelben, akkor sem és lehet, hogy most sem fizettek és fizetnek érte, így jelentkező sem lehetett sok, erre következtetek abból hogy az adatbázis-kezelő feladat mellet „megnyertem” akkor a szövegszerkesztő feladatot is.) Akkor a téli olimpia volt a közös téma.. Utána évben nem volt ilyen dolgom, ebben az esztendőben ismét megkerestek, én pedig könnyedén igent mondtam.

Most csak az adatbázis-kezelő feladatok (mind a két forduló) az, amit meg kell csináljak. Nem is lenne ezzel baj, de ellentétben a két évvel ezelőttivel, mostanra nekem ez már nem napi tevékenység… Mindegy, elvállaltam, bevállaltam…

Csak valamikor a hétvégén jutott eszembe, hogy vészesen közeleg a határidő… Megnéztem (hétfőn) és tényleg: szerdán már le kell adni! Nosza…

A dolgok kissé bonyolítja, hogy a kis gépen amit napi rendszerességgel használok, nem csak adatbázis-kezelő program nincs de Microsoft Office sem (a LibreOffice eddig mindenre megfelelő volt, nem omlik össze gyakrabban mint Microsoft-os társa és legalább az összeomlásokat, érthetetlen és persze felhasználó számár teljesen értelmetlen ezért felesleges üzeneteket ilyenkor egészen barátságosan küldi :)) Ha ez az Office teljesen megfelelt portfólió írásra, jó lesz ez nekem mindenre…

No igen, de a Base-t még soha sem láttam! Arról nem is beszélve, hogy a FKIAV Microsoft Office-ra van kalibrálva (ez jó vagy nem, ez nem az én dolgom, így van, ez a tény és ha bevállaltam a dolgot, ehhez kell alkalmazkodjam.)

Nem volt tehát mese, kedden bekerekeztem a sulisba. Azt hiszem, a világ legbékésebb helye egy iskola – szünet idején! :) A gondnoknő feljött amikor látta hogy vagyok, felhozta a postát meg a hírt, hogy Ágota a gazdaságis miután elhozta amit el kellett a SzC-től de aláírni való nem volt benne, el is ment haza. Remek, akkor nyugi lesz…

Az is volt… Elsőre azt kellett kigondoljam, mi lesz a feladat témája.(…) Ezután jött az, amit csak ott tudok a sulis gépen csinálni: Access… Van a gépen 2007-es és 2013-as is, egyikkel sem vagyok tegező viszonyba úgyhogy mindegy melyikkel, hát a 2007-essel kezdtem. Az importálás OK, a táblakapcsolatok készítéséhez – SQL-ben ugyan baromira nem kell de a feladat szövegében az ábra jól mutat – szóval ehhez már a súgóba kellett belepillantsak (csak gyorsabb, mint keresgélni ezen az idétlen formázó szalagon). Azután sorra a lekérdezések. Az első egytáblás, a többi mind két táblás… Hat feladat jött össze, 40 pontra kellett beállítani, kis bűvészkedéssel sikerült is. Biztosan lehetne jobb is, de azt hiszem a feladat ezzel majdnem meg lett oldva.

A majdnem a javítási útmutatóra vonatkozik. Ez szövegszerkesztőben szokásos a hasonló munkáknál – ez azonban szerintem koncepcionális hiba ott is, itt is: a javítási útmutató egyetlen nagy táblázat, ezt meg táblázatkezelővel kell (szerintem) kezelni, csavart sem szokás hidegvágóval oldani. (Olykor igen…) Meg is lett, alakra OK…

(Utóbb belegondolva két dolog benne maradt, illetve két ponton igazgatnék még rajta. Egyfelől – ha publikus lesz, ezmiatt majd fújnak gondolom akik megismerik – semmi magyar vonatkozású dolgot nem tettem a feladatokba, pedig van, lett volna. A feladat lényegét persze ez nem érinti… A másik már inkább… Nem szeretem amikor a WHERE záradékban történik a táblakapcsolatok kezelése [szerintem ez is olyan koncepcionális tévedés mint táblázatot szövegszerkesztőben kezelni, de persze itt a középiskolai tanulmányokra fordított szűkös időkeret magyarázza, megérthetővé és elfogadhatóvá teszi a dolgot], szóval a mintamegoldások mindenütt INNER JOIN-nal készültek, ez is biztos zavarja majd a középiskolai tanárokat, remélem azért ez nem annyira. Diák így biztos nem fogja megoldani… Hja, és van egy harmadik is, ezzel már többször találkoztam: ha lekérdezésből kell jelentést csinálnia, a Microsoft Office Access összeomlik. Nem tököl: a 2003-as, a 2007-es pontosan ugyanúgy mint a 2013-as… Legalább következetes… Ezt mondjuk egy INTO-vel kiegészített SELECT segítségével készített tábla mint forrás kiküszöböli de csak annak, aki számít rá...)

A javítási útmutatóval meg a feladat alaki módosítgatásával a dolog készen volt. Fel már otthonról töltöttem, a megadott lap ahova ezt kell, szép, áttekinthető, facebook-kal bejelentkezni akkor sem kunszt ha mint én, kétévente teszi az ember, abban azonban messze nem voltam biztos, pontosan hova is tegyem, hogy ne kapjon idő előtt publicitást.

Kérdésre erre is akadt válasz. Sajnos a használt ODT és ODS forma a másik oldalon gondot okozott, hiába tettem előbbit át DOCX alakra (persze LibreOffice-szal), a javítási útmutatót DOCX-szé alakítva az ODS tartalmának egyszerű átmásolásával meg képként tette be a program :( A második fordulóra csinált feladatnál ezen majd finomítanom kell, remélem (azon leszek), hogy ne Microsoft Office-szal keljen csinálni hanem hogy az átalakítást alaposabban tudjam ellenőrizni…

Az első szakasz készen van, a másodikra sincs már sok idő, neki kell álljak adatokat keresgélni…

Behaviorizmus

(#2793) 2015. november 5., csütörtök

A helyettesítéseket írom ki. Egy kolléga vidéken van, csütörtökön és pénteken van elég későn órája (mellékállásos, óraadó). Nem szokott hiányozni, ezért az ODS-ben (táblázatkezelő állománya, olyan a LibreOffice Calc-nak mint a Microsoft Office-nak az XLS, ebben gyűjtöm a heylettesítéseket) nincs is meg annak az osztálynak a csoportbontása, ahol tanít és ahol helyettesíteni kell; fel kell vegyem. Az a tábla amin ez van az elsők között van, minden egyes tanár helyettesítés egy tábla (munkafüzet lap), már most is száz fölött van. A LibreOffice-ben nincs ikon alul arra, hogy a nagyon sok lapot tartalmazó munkafüzetben az elejéről a végére ugorjunk vagy vissza. Ez eléggé zavart, próbálgatom próbálgatom, semmi… Véletlenül a jobb egér billentyűvel nyomtam rá – erre előugrik egy görgethető lista (kell is, ha több száz a munkalap), amin lehet igen gyorsan ugrabugrálni a lapok között! Véletlen viselkedés, pozitív visszaigazolás, tanulás – nem ez a behaviorizmus? :-)

Közlekedési alapismeretek

d:\01--private\02--blogba\2792--kozlekedes_alapismeretek\2792--kozlekedes_alapismeretek

(#2792) 2015. november 2., hétfő

Másfél hét szünet után persze hogy szombaton és vasárnap álltam neki a mai két órám órai anyagának (az ODP-k karbantartásának). Mondjuk így fejben is friss, azaz emlékszem még rá, nem is baj hogy időben ennyire közel van az órákhoz. Az egyik csoporttal a helyettesítések miatt (én helyettesítettem, nem engem helyettesítettek!) nagyon előre járok, majdnem egy hónappal… (Emlékszem, egy kiváló kollégám egyszer egy neki szánt helyettesített, szakszerűen helyettesítendő órát azért utasított vissza, mert akkor azzal az osztállyal eggyel előbbre haladt volna, mint a másik kettővel…) A felkészülés (részemről) majdnem teljes: megvan, hogy mi lesz az órai anyag, megvannak a dolgozat kérdések, ezeket az ODP egy-egy diakockáján vetítem nekik ki, két csoport van de a kérdések azonosak csak más sorrendben teszem fel. Mivel teszt a szó szoros értelmében, azaz feleletválasztásos kérdések, még annyit tudok variálni, hogy a felkínált válaszlehetőségek sorrendje más a két csoportnak akkor is, ha egyugyanazon kérdés bukkan fel később. Megvan a megoldás is (a srácok megfejtésnek nevezik), mindjárt dolgozat írás után ezt is megbeszéljük (azt tanították nekünk a mérnöktanárin, hogy ilyenkor a legfogékonyabban ami az új ismeret befogadását illeti – már persze ha és akinek a dolgozat során feldolgozott tananyag új ismeret ;-)) Megcsináltam a tantárgyi jegyeket tartalmazó ODS-ben a szükséges új munkalapokat is, ebben az évben a diákok cetlijéről átírom ide a megfelelő betűjeleket s a megfelelően kialakított táblázat szépen mutatja, kinek mennyi a jó válasza és erre hányast kap. (Nem akarom a húrt túlfeszíteni: minden kérdésre csak egy jó válasz van és van egy jó válasz, illetve a nem jó válaszokért nem jár negatív pont, igaz: a jó válaszok egységesen egy pontot érnek csupán). Szóval ha megírattam velük, „csak” ezeket a betűket kell begépelni, aztán a jegyeket beírni az @Napló programba. Eddig a legnagyobb távolság időben azt hiszem három nap volt a megíratás és a jegyek @Napló programba való beírása között, egy alkalommal; máskor mindig még aznap láthatták a jegyüket (ami akkor már semmi meglepőt nem okoz, hiszen a megírás után azonnal tudja, ő mit jelölt be és mit kellett volna azaz – ezt is kihirdetem nekik – hány jó válasza volt és ez hányast jelent). Ez tehát megvan. Nincs meg az, hogy a kétféle tankönyv oldalszámait is feltegyem az ODS egyes diáira – már van könyvük egy osztályt leszámítva, mostanra talán nekik is –, ezt is szoktam hátha akad, aki elolvassa a könyv így megidézett részeit. Esetleg meg is tanulja… Sajnos, a két könyv könyv nem teljesen egyforma. A segélyesek könyvtárit kaptak, ez a két-három évvel ezelőtti kiadás. A idei kiadás amellett hogy igényesebb külalak dolgában, kicsit más sorrendben tartalmaz dolgokat, olvasmány részeket illesztettek be illetve az igényesebb nyomdatechnika miatt a színes képek nem a könyv végén vannak hanem a folyó szöveg között. Ez persze logikus is és praktikus is, de mivel aki nem segélyes annak mindnek csakis új a könyve, oldalszám alapján nem jelölhetem ki a azt, ami az órai anyaghoz tartozik, mert ennek itt van amannak meg ott. Mindegy, ez még kezelhető de a könyv(ek) nincsenek most itt, a sulisban maradtak a szünet előtt, tehát azzal még ki kell az órai ODS-eket egészíteni. Nem baj, ez nem nagyon hosszadalmas. Annyi a változás, hogy a harmadik órai csapattal lesz egy negyedik órám is, egy kolléga berekedt és nem jön ma, helyette én tartok annak az osztálynak dupla órát (sajnos a második nekik egy nem projektoros teremben lesz, tábla kréta módszer kell amit annyira nem szeretek, de hát ez van), Mivel nem egy hanem kettő óra lesz nekik, így a nekik szánt órai anyagot kicsit „hizlalni kell”, bár lehet, így is elegendő lenne. Majd meglátom.

Órarend

(#2215) 2012. július 28., szombat, 05:51

2215--orarend-1

Az alapadatok bevitele után: a háló még üres...

A szokott nyári feladat: a következő évi órarend megcsinálása.

Az előző évekhez képest kisebb változások vannak csupán, lényeges eltérés nincs. Más lesz a következő tanévben az osztályszerkezet (a szakmai képzésben; most értek a szakmai képzésbe azok, akiknek egy év beszámíthatóság miatt csak egy éves az OKJ-s képzésük). Hat osztály fog szakmai vizsgát tenni, ez markáns eltérés – de ez csak erre az évre igaz. A tantestület kissé változott, de ez szinte minden évben igaz.

Akkor lássunk hozzá...

Az aSc Órarend program 2009-es változatával csinálom régóta. Mondjuk 2009 óta :) mert előtte az éppen aktuális friss változatokkal tettem. Aztán akkor valamikor a frissítés eredménye az lett, hogy licence vásárlására szólított fel a program! Még szerencse, hogy eltettem a régebbi telepítőket. Nem vetném ezt az aSc készítői szemére, hiszen addig is ajándék volt a frissíthetőség... A program tehát amivel csinálni kell, adott...

A hozzávalók... Nagyon fontos a tantárgyfelosztás, ez az alapja. Ezt hagyományosan nálunk két részben készítik, készítjük: egy közismeretis és egy szakmai készül. Mindkettő lényege az, hogy rögzíteni kell: ki azaz melyik tanár kinek azaz melyik osztálynak, osztályrésznek azaz csoportnak, esetleg mely osztályokból nagy osztályrészekből összeálló csoportoknak és hogy mit, milyen tantárgyat tanít. Ez utóbbi rögzítése nem is történik mindig meg, és sajnos az sem, hogy mik az egyes foglalkozások terem- és műhelyigényei. Ez az elején nagyon sok gondot okozott nekem. Ma sincs ez a belső felhasználásra készülő tantárgyfelosztásban rögzítve, ehhez kommunikálnom kell az órarend készítésekor, avagy a korábbi órarendekre hagyatkozni. (A két részben készített tantárgyfelosztás szerintem nem jó dolog, de nem tudom elérni hogy, egységként kezeljük pedig annak több értelme lenne. Igaz, akkor nehezebb lenne két vagy több kollégával készíttetni, de ez csak olyan technikai dolog amit inkább kéne a tartalom, az egységes tantárgyfelosztás érdekében megoldani mint sem kettévágjuk azt. Fontos forrás még az előző évi órarend is: sok olyan dolog kiderül abból ami magától értetődő – mindenkinek aki benne van, de egyáltalán nem volt az amikor első vagy második alkalommal csináltam...

Az első lépések... Egy új ROZ állomány készítése, ezzel nyitunk. A program erre elindít egy varázslót, itt kell megadni az alapadatokat. Ilyenek pl. az iskola neve, a napi óraszám. Nálunk nulladik órától tizenkettedikig vannak órák, hétfőtől péntekig. Azt hiszem, hogy a program lehetővé tenné A meg B hét kezelését, ilyen nálunk azonban soha sem volt. Ezután a csengetési rend beállítása következik. Ez évente kicsit mindig változik, tehát most is. Ez nem magától értetődő, mivel a kései órák nem 45 hanem csak 40 percesek és nem 10 hanem csak 5 percesek a szünetek. Az pedig vezetői döntés, hogy hanyadik órától 40 percesek az órák és 5 percesek a szünetek. Változik ebben az évben a nagyszünet is: korábban egy 20 perces volt délelőtt, tavaly kettő 15 perces, ebben az évben pedig megint egy 20 perces de később, hogy akik a szomszéd iskolában ebédelnek, azok átérjenek, meg tudjanak kajálni és vissza is érjenek.

Ezután az osztályok, a termek, a tanárok és a tantárgyak rögzítése történik meg, azt ezek összekapcsolása követi amikor is létrejönnek az úgynevezett kártyák, és az órarendcsinálás legheurisztikusabb része csak ezután jöhet: melyik óra időben hova is kerüljön (és térben egyáltalán hova kerülhet). A négy alapadatcsoport megadásának többféle sorrendje lehet, idén valami ilyesmi mentén készült:

Első volt az osztályok felvétele. 25 osztályunk van, ezt még a grafikus felületen meg lehet csinálni elfogadható munkával, de idén kipróbáltam valami mást. Egy osztályt megcsinálva (név, rövid név, szín, osztályfőnök) XML-be kiexportáltam és szövegesen szerkesztve csináltam meg a többit. Így is, úgy is munka, de mégis csak érdekesebb szerintem így... Nem emlékszem, hogy lesz-e haszna (hogy valami megjelenítésen dominálna-e az osztályhoz rendelt szín), de a színeket RGB táblát használva évfolyamonként hasonló színeket beállítva, esetleg később vizuálisan élménydúsabb órarend jeleníthető meg... Nagyon fontos az osztályhoz (csoport, diáktársaság) a terem, az osztályterem hozzárendelése. Na ezt ezen a ponton még nem lehet megtenni, ahhoz előbb a termeket kellene meghatározni. Persze célszerű lehetne előbb a termeket felvenni és utána az osztályokat de ha XML-ben akarok szerkeszteni mindegy, mivel egyenként az osztályok-termek összerendelése XML-ben semmivel sem kisebb munka mint a grafikus felületen, egérrel, kattintgatva.

A termek meghatározása évről évre szerencsére alig változik – momentán ebben az esztendőben semmit sem. A tavalyi órarendből simán átettem mindenféle változtatás nélkül. (Az „áttettem” ezesetben annyit jelent, amit már érintettem és amit még emlegetek itt, hogy a tavali ROZ-ból XML-be kiexportálva, a megfelelő kódrészt copy/paste-tal illesztem be az idei ROZ-ból kiexportált XML-be majd ez utóbbit visszaimportálom az idei ROZ-ba. Elmondva szörnyen nyakatekertnek tűnik, megcsinálni szerintem nem az!) Szóval a második lépés a termek meghatározása volt.

Osztályok, csoportok: a harmadik adatcsoport ezt követően a tanárok. Itt volt a legtöbb változás ebben az évben, mentek kollégák és jöttek... Egyetlen tanárt hoztam létre (magamat), a ROZ-t a programmal XML-lé exportálva szövegesen szerkesztettem. Ezzel megvolt ahova bekerülnek az adatok, de mik is? A két XLS táblát, a közismereti és a szakmai tantárgyfelosztást kell ilyenkor elővenni: kiemelni a tanárokat tartalmazó két oszlopot, egy harmadik munkalapon összefésülni. (Ez már LibreOffice ODS: előbb-utóbb csak megszűnik az Excl használhatósága, fontos hogy az ember ne szokjon el az alternatív lehetőségtől, de ennek most ebben az ügyben nincs sok jelentősége.) Kiszedni az ismétléseket és korrigálni a rövidítéseket (ezeket minek írták bele a kollégák?), ez a következő lépés a tanári névsor készítése során, majd ABC-be rendezni. Még ODS-ben: mellé kerül a monogram (egészen pontosan a tanár rövid jele – ez gyakorta monogram, és csak ott van ettől eltérés ahol két kolléga monogramja egyezne) és a sorszám. Ezzel kész is, mehet szövegbe, lehet az XML által megkívánt szövegek beillesztése, és ha készen van (és nem rontottam el semmi) akkor beültetve ezt a ROZ-ból kiexportált XML-be, lehet az XML-t beimportálni ROZ-zá. És ha úgy tűnik, hogy kattintgatással begépeléssel sem lenne kevesebb munka – hát biztosan. De így mennyivel érdeksebb!

Ezután elég szöszmötölős dolog következik. Be kell állítani azt, hogy melyik osztálynak ki az osztályfőnöke. EZ OK, ez megvan a tantárgyfelosztásban, nem úgy mint a következő: melyik osztály melyik teremhez legyen hozzárendelve, azaz melyik osztálynak melyik legyen a saját terme. Ez fontos, mivel az aSc program egyebek hijján a foglalkozást az osztály saját termébe teszi, és fontos azért is mert a terem rendben tartása így az osztály feladatául rendelhető. (25 osztályunk van de ennyi terem nincs, ami pár ritka alkalmat kivéve – ilyen az évnyitó – nem gond mivel több osztály is van kinn gyakorlaton. Viszont nem lesz minden osztálynak saját terme, fontos és nem közvetlen döntés, hogy melyik legyen az...) Szóvak az osztályok termei meghatározása során alap a tavalyi, de ez csak a továbblépő osztályokra igaz: a belépők esetében döntés kérdése, melyik csoport hova kerül. Alapvetően oda, ahol közel vannak az osztályfőnökükhöz! :)

A következő adatcsoport a tantárgyak. Ez az a pont, ahol nem változott a tavalyihoz képest az órarend – első közelítésben legalábbis így tekintettem, azaz a tavalyi ROZ-t XML-lé kiexportálva, a megfelelő szekciót egyszerűen átmásoltam az idei ROZ-ból exportált idei XML-lé alakított szövegbe majd utóbbit visszaimportálva ez is megvolt. (Van apró változás, erről lentebb.)

Nagyjából ez az a pont, ameddig lehet trükközni. Ezután nincs mese, kézi munka, kattintgatás következik. A legfontosabb az órarend időbeli elosztása mellett talán az, hogy kinek ki mit tanít. Ezt tartalmazza a két tantárgyfelosztás. Ez pedig évről évre változik, hiszen ha lehet, a tanár viszi évről évre tovább a tárgyát az osztályával... Végig kell menni két Excel táblán, és sorra meghatározni ezeket. A program ebben ad támogatást, a többes kijelölésekkel, de ezek inkább csak hangulatjavítók.

Ez már az a pont, ahol „fél szemmel” a korábban bekért igényekre is figyelni kel. Igények bekérése: ez nem miden iskolában szokás, nálunk szoktuk. Majd' minden évben... Tavaly nem, de úgy tűnik, jobb ezt nyitottá tenni, jobb bekérni az igényeket. Olyat nem lehet – talán nem is kell –, hogy semmi igény legyen bekalkulálva az órarendbe; a baj csak az hogy sokféle az igény és ezek olykor még egymást is „ütik”. Egyetlen példa: mindenki szeretne pénteken korán végezni, ezt pedig nem lehet. Az igények többsége természetes, egyszerű, kalkulálható is, például az, amit már itt a kártyák megalkotásakor figyelembe lehet, kell venni. Például a magyarosok kérték, hogy a hét egyik irodalom óráját a nyelvtan kövesse, ami az esetek többségében a kétféle tárgy órája lesz, de esetenként emiatt legyen lehetőség a dupla órán hosszabb dolgozat íratására (ami nem a tanári vérszomj :) hanem ellenkezőleg, az érettségi jellegű megmérettetésre való felkészítés). Erre az aSc-ben van lehetőség, adott tárgyak óráinak sorrendjét megadni, én azonban más módon csináltam meg: kaptak a „magyar irodalom” tantárgy mellé azok akik ilyet tanítanak egy „magyar” nevű tárgyat ami mindig dupla óra, a ezt fogják majd a naplóban a megfelelő módon adminisztrálni.

Egészében a közismereti tárgyak meghatározása nem nagy kaland. Annál inkább az a szakmai tárgyak és nem az elmélet! Az alapvetően nem tér el a közismereti tárgyaktól hanem a gyakorlat! A tantermi órákkal ellentétben, ahol legfeljebb a terem befogadóképessége, illetve az, hogy van-e a kérdéses teremben projektor, csak ez határozza meg azt hogy melyik foglalkozás számára melyik termet lehet kijelölni (itt az osztály saját terme fontos szerepet játszik, erről fentebb esett már szó), a szakmai gyakorlati foglalkozások egyetlen helyen, csakis a kérdéses műhelyben tarthatóak meg. Ha ehhez még hozzáveszem azt is, hogy a gyakorlati csoportok 8 és 12 fő között vannak azaz az átlagos osztálylétszám mellett három csoportra történik a bontás, hogy egy heti ötórás gyakorlat nem lehet öt óra egy héten hanem egyetlen ötórás blokk kell legyen, akkor sejthető, hogy ez a szűk keresztmetszet. Egy diagnosztika műhelynek, egy Diesel-befecskendező műhelynek ki kell szolgálnia úgy a képzési igényeket, hogy emberi időben legyenek a foglalkozások (a délután még belefér, de az este necces). Ha pedig ennyi nem elég, akkor jönnek a kollégák igényei – fentebb erről is esett szó már – ami egyes esetekben többszörösen túlhatározottá teszi a feladványt. És ekkor jön a legrosszabb kérdés (a rossz az hogy mindenképpen válasz kell rá): melyik legyen az a megkötés, kinek legyen az az igénye kérése, amire azt kell mondani: nem, ez nem teljesíthető...?

A műszakis foglalkozások sokkal bonyolultabbak. A tantermi órák kicsit: itt nagyon gyakori hogy projektoros termet kér a kolléga, sőt van aki az elméleti órát is csak egyazon teremben tartja, ez a kérése. Igazán a gyakorlati foglalkozások a problémások. Ezek nagyobb tömbök az órarendben, háromtól akár hat órás blokkig, ezek természetesen egyben tartandók. A dolgot tovább bonyolítja, hogy egy-egy ilyen foglalkozás tulajdonképpen több: kettő vagy három részt-tantárgy, más műhelyben más kolléga tart az osztály felének vagy harmadának foglalkozást. Egy osztályhoz több tanár és több munkahely hozzárendelésével megoldható, hogy egyben lehessen tartani: másként alig kezelhető a dolog. Leginkább meg azért kell ez, mivel a csoportok hetente forognak a munkahelyek és a kollégák között. Ezeknek a bevitele majdnem kétszer olyan hosszas részfeladat, mint akár a közismeretis órák de még akár a szakmai elméleti órák meghatározása is.

2215--orarend-2

Azt hiszem készen van... Vagy legalábbis készen arra, hogy közzétéve innen onnan véleméynekkel észrevételekkel alakítsuk, most már soka.n..

Ez a statikus rész, ez az amíg csákánnyal a kézben lehet a tárnát hajtani, mélyíteni. Ezt azonban nincs mese, az aranyásás követi, az amikor nem lehet tudni mennyi még a tennivaló vele, amikor szerencse – vagy összetett előregondolkodás – kérdése az, hogy milyen hamar van elfogadható órarend. Biztosan másként is lehetne, nekem ez ettől kezdve két fázisú meló. Az elsőben az órarendkészítő program generál órarendet. Persze nem mindegy milyen előkészítéssel, a fentieken kívül megadva azt, mikor nem lehet óra akár osztálynak (kicsiknek például nem szoktunk nulladik órát betenni) akár kollégáknak (itt jönnek képbe a korábban bekért igények) akár termeknek... A generálás elég hosszadalmas, órákig is eltarthat... Teljesen azonban soha sem tuja megcsinálni a program, a feltételek, még ha az irreálisakat egyszerűen be sem rögzítem, olyan sokfélék, hogy képtelenség automatikusan végleges kiosztást csinálni. Ezután jön az el nem helyezett kártyák elhelyezése, tili-toli, rakosgatás a kombinálás – na ez az igazi aranyásás. Lehet, hogy karnyújtásnyira a megoldás és lehet hogy egészen apró módosítással órákat, napokat kell szöszölni.

Nem esett szó még az „deus ex machina”-ról... Sajnos akad ilyen is: az egyik fajta az, hogy ilyenkor derül ki a korábbi adatrögzítés során vétett hiba. Az egyszerűbb, ha valaki a sajátja helyett egy más néven kapott tárgyat, ha a tárgynak nincs speciális teremigénye, simán csak a kártya átnevezése. Már bonyolultabb, ha több órát kapott a kelleténél és még nehezebb ügy ha kevesebbet. Az meg egészen komolyan tudja borítani a dolgokat, ha kiderül, cserélni kell osztályokat, csoportokat tanárik között, vagy ami majdnem ugyanaz, átadni egyes csoportok, osztályok foglalkozásait egyik kollégától a másiknak.

Az utolsó símitások akkor kezdődnek, ha már sem lyukas órája nincs egyetlen osztálynak sem, sem elhelyezetlen kártya nincs Ekkor jön a teremtelen foglalkozások keresése, ha az alapadatok megadásánál nem lett egy terem vagy a termek egy köre a foglalkozás számára kijelölve, akkor a program hajlamos símán terem nélkülinek titulálni. Ha már ilyen nincs, akkor a terem kérdés finomhangolása jön habár ez egész évre elhúzódik, napi szintű az ilyen kérés.

Valamikor ekkor tekinthető: ha nem is késznek, de elkészítettnek, közreadhatónak, „gurulósnak” az órarend. Ekkor szoktam HTML exporttal lementeni majd WEB-en publikálni és „lepedő”, nagy A2-es vagy A1-es alakban (ehhez ragasztgatni kell, ekkora nyomtató nincs) papírra tenni az osztályok és a tanárok órarendját.

Ezután éves szinten már „csak” két dolog marad ezzel. Folyamatosan a karbantartás: az esetleg felbukkanó hibák javítása és az apróbb kérések miatti módosítgatás (és a publikált formák apdételése :)) illetve különleges esetben (kolléga elmegy, változó külső körülmények) alaposabb átírás...