Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Szombat, szakrajz, javítás

(#2706) 2014. november 24., hétfő

00066031

Szakrajz füzetek, benne a házi feladattal, javítás értékelés – és a jegyek rögzítse Excel táblába, beírása az @Naplóba...

Szombaton délelőtt a suliban voltam bent (késő délutánig). Pénteken a három szakrajzos órán beszedtem a füzeteket. Előző héten mind a három csoport egy csavarkötéses feladatot kapott, ebben gyakorolni lehetett (kellett volna) a hatlapfejű szabványos csavar, illetve az orsómenet-anyamenet egybecsavarva ábrázolását, a metszet rajzolását, illetve a méretek elhelyezését a rajzon. Egészében nem nehéz feladat. Ehhez képest viszonylag sokan, minden osztályból páran egészen egyszerűen nem csinálták meg. Valami rajzkezdemény van, de világosan megmondtam, aki nem készítette el az elégtelen – és addig az ott is marad amíg a kész rajzot meg nem kapom. Sok minden lehetséges, az azonban hogy a rajz ne készüljön el, nem! Sajnos, a kész rajzok sem tökéletesek (habár ezt az osztályzatban nem, „csak” az ahhoz fűzött kommentárokban akarom és tudom jelezni). Az @Naplóban lehet a jegyhez kommentárt is fűzni a témánál, sajnos csak 255 karaktert és ezt nem is csonkítással kezeli a program hanem ha ezt túl lépem, kivételt dob és nem rögzíti a jegyet. Ezért aztán egy ODT-be í roma megjegyzéseket, plusz hozadék, hogy a speller figyel az elgépelésekre is, meg az is hogy a típus megjegyzés mondatokat összeszedve a legtöbb – de nem minden – megjegyzés ezekből összeállítható. A kijelölésen a Writer szépen megmutatja, hány karakter lett kijelölve, így lehet a 255-ös korlátra figyelni. Ez a megjegyzés megjegyzés formában kerül be az Excel táblába és a témához az @Naplóba, így nem csak az mehet át, hányas lett a rajz hanem ami talán ennél is fontosabb, az is hogy mi nem volt jó (azaz hogy min kell és lehet javítani). Talán valami foganatja van, talán mintha az első rajzon elkövetett hibák száma kevesebb lenne. Bosszant, hogy akad nem egy, aki egészen egyszerűen nem csinálja meg, pedig heti egy óránk van, egyik hétről a másikra kapták a feladatot... Persze, nincs ebben rendkívüli, mindenki aki ilyen vagy hasonló tárgyat tanít, panaszolja ezt... Meglátom mi lesz – jó lenne enyhe nyomás alatt tartani a csapatot, gyakori teszt jellegű óra elejei dolgozatokkal (ehhez nem kell sok idő és javítani is elég gyors) és amikro lehet, feladatokkal is. A következő a fogaskerék hajtás, ezt elkezdtük éppen, ebből feladat azt hiszem nem lesz hamarabb, mint a téli szünetre...

Szakrajz

(#2679) 2014. október 16., csütörtök

2679--szakrajz

 

A következő szakasz feladata...

A jelképes ábrázolásokat vesszük, megvolt az orsómenet, az anyamenet, most jön sorra hogy ha kötésben vannak, akkor miként ábrázoljuk ezeket. Az évet két, metszeti ábrázolással kezdtük, egy lépcsős metszet és egy félnézet-félmetszet volt. Ezt tavaly tanulták, de hát mire emlékeznek a tavalyi anyagból? Nem sokra, ami kissé aggasztó mert ugyan mire fognak kettő (!) év múlva emlékezni amikor a közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) c. tárgy érettségi vizsgáján lesznek géprajz kérdések, esetleg feladatok?

Az első két feladatot önállóan csinálták meg – na ennek tapasztalatai alapján ezeket az itt mutatottat is szépen lassan, a rajz technikáját újra és úja elmondva csináljuk meg. Mondanám hogy közösen de ez nem egészen igaz, ahhoz hogy rájuk tudjak figyelni, ahhoz hogy a kérdéseikre reagálni tudjak de még inkább sorra végignézzem munka közben mit és hogyan csinálnak, ahhoz az kell hogy nem foglaljon le a rajz elkészítése ott helyben, ehhez viszont nagy segítség, ha a rajz kivetíthető módon és az elkészítés lépéseit is mutatóan fázisolva, animálva rendelkezésre áll. És persze hogy legyen a teremben projektor, hála istennek ezt eddig még sikerült elérni.

Nem rossz ez – de sajna nem gyors. Persze lehet, hogy amit a tempóval (termelékenységgel?) elvesztünk azt minőségben visszakapjuk? A rajzaik általában szépek – az így közösen elkészítettek mindenképpen – és sok olyasmiről is lehet szót ejtenem ami nem a menet ábrázolása, de ami szerintem nagyon fontos része a rajztanításnak. Olyasmiről, amit tanultak is, amit csináltak is már, de ami mert nem napi gyakorlat szinten készítenek műszaki rajzot (heti egy óránk van!), nem vált eddig készséggé (nem is válhatott).

Az érettségi feladatok viszont nem aktív rajzkészítést hanem rajzértelmezést és -olvasást kívánnak. Na azt még végig kell gondoljam, hogy ezt miként tudom velük gyakoroltatni. Az biztos, hogy az aktív rajzkészítésen keresztül passzív rajzfelismerést és -értelmezést is szokták, a baj csak az hogy heti egy órában egészen egyszerűen erre idő nincs. Arra nincs, hogy elegendő számú és fajta feladatot megoldjunk! Valami olyat ki kell majd találnom, ami szépen működni látszik az eggyel alacsonyabb évfolyamon a közlekedési alapismeret tárgyban, amikor is tesztkérdéseket vetítek ki a számonkérés során és ezek megadott válaszlehetőseinek kiválasztásával kell a dolgozatot abszolválniuk. Ez általában jól sikerül nekik, az jó, és ez olyan mint ami az érettségi feladatsorok elején van, ez is fontos. Ám ott is, és majd itt is szükséges lesz ezen passzív mód mellett aktívabb számonkérésre is, majd meglátom miként fér bele. Nagyon kevés az idő...

Majdnem ötven éve...

(#2476) 2013. december 5., csütörtök

Mónika és Melinda az irattárat rendezik, a legeslegrégebbi és selejtezhető iratokkal foglalkoznak éppen. Mielőtt kukába dobnák ezeket, át is futják. Ez fontos, hátha akad ezen papírok között olyan, ami érdekes lehet most is és később még inkább, amikor kordokumentum lehet vagy akármi apróság miatt érdemes arra, hogy ne a papírhulladék között végezze. Jó lett volna Andreát a könyvtárost rávenni arra, hogy segítsen és ezen iratokból a legérdekesebbeket összeszedve a könyvtár állományába vegye, de ez egyelőre nem sikerült.

Az alábbi levelet beszkennelve kiteszem ide, a papíros is megmarad remélem, de ez a digitális forma talán még inkább. (Lehet, ennek pont az ellenkezője igaz, sok-sok évtizedes digitális másolatok egészen egyszerűen nem ismertek.)

Az alább bemutatott levél egy ideig az iskolai hirdetőtáblán is kint volt. Már nincs, ugyanis sokan aktuális hirdetménynek vették – a külalak legfeljebb csak gyanút keltett, a szövegben meg feltehetően nem jutottak ez az elvtársazásig, vagy hogy fel sem tűnt...?

osztalyozas_1

 

osztalyozas_2

 

Két dolog miatt illesztem ide. Az egyik általánosságban az, amire fentebb is utaltam: az aktualitása. Akár ma is íródhatott volna, minden szava érvényes ma is. Sajnos... Amióta tanítok, pedig amikor elkezdtem az sem tegnap volt, a levélben foglaltak mindig aktuálisak, mindig megoldandó problémák voltak és minden nevelőtestületin el is hangoztak. Aztán megint. Aztán megint és megint – semmi de semmi foganatja nem lett, hiába előírás beírni a például jegyeket, azok sehova se kerülnek be csak szállingóznak mint legenda, nem kerülnek be az ellenőrzőbe, „csak” az osztályozó naplóba. Hiába tilos, bizony előfordul, hogy januárban bukkan fel szeptemberi (!) jegy, ami ha sok sok ötös lenne, még baj sem lenne, de az így felbukkanó egyesek alapján buktatni több mint etikátlan! Hiába tilos, akad aki törtszámjegyeket ad...

A másik egészen konkrét. Az ötös pont a levélben... Meglepő az az elszánt szigorúság, amivel a levelet író ezt megfogalmazta – ezek szerint általános gyakorlat lehetett ez majd' ötven éve... Hogy az ellenőrzés során ez miként bukott ki, arról fogalmam sincs. Arról azonban van, hogy sajnos ez még ma is szokás. Pedig úgy hiszem, nem több, nem jobb ez annál, mint hogy a tanár a hatalmát érezteti, összekeverve, tragikusan keverve a fegyelmezés és az értékelés eszközeit és utóbbival előbbit akarja elérni. Nincs más eszköze, szokás mondani, ami igaz is meg nem is. Igaz, mert valóban nincs (de sok fegyelmivel való elbocsátásról olvastunk a papírokat átolvasva – ma már ezen büntetések szigorúsága is elképzelhetetlen volna), de nem igaz mert ez egészen egyszerűen nem eszköz. Ez csak bizonyíték arra, hogy nincs más eszköz...

Persze, mivel ma is gyakorlat, a többség ezt nem így gondolja... Ezzel (is) igen kisebbségi a véleményem, de hát az igazság, ezt legalábbis Mr. Orwell óta tudjuk, egészen egyszerűen nem statisztikai kérdés...

Érdekes levél, ezt is eltettük...