Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Ha jön a víz #3

(#2368) 2013. június 6., csütörtök

62115

A Boráros téri hajóállomást lassan elborítja a víz

62117

A Petőfi híd pilléreiből egyre kevesebb látszik ki

62116

A hajóállomás lejárója, jön felfelé a Duna...

Ha jön a víz #2

(#2385) 2013. június 6., csütörtök

Egy nappal később készült képek... Már nem tudtam kimenni a pontonra, mert elárasztotta a víz a feljárót...

62109

Egy napja ide még le lehetett menni, a kis hídon átmenni a kikötői pontonra...

62111

A túlparton a Műegyetem R, jobbra mellette a(z állítólag kiürített) Z épület...

62112

A tegnapi naphoz képest a híd lábakon is látszik, mennyit emelkede

62114

A hajókikötő közelről – nem tudom, a tetőzéskor (amit most vasárnapra ígérnek) mennyi látszik majd ebből...

Kormányhivatal

(#2372) 2013. május 17., péntek

61646

A Lenhossék utcai iskola bejárata, itt székel a Budapesti Kormányhivatal kirendeltsége, ahol ebben az évben átvettük az érettségi feladatlapokat

Ebben a tanévben nem az önkormányzat, hanem a Kormányhivatal volt az, „aki” az érettségi anyagokat eljuttatta az iskoláknak. Egészen pontosan „akihez” menni kellett a cuccért. Amióta én csinálom, azóta ez a harmadik hely, és bár az önkormányzatnál is nagyon készségesek voltak, nagyon jól lehetett velük együttműködni, kétség kívül ez az eddigi legjobb hely.

Előbb a Közraktár utcai címre kellett menni, ez valójában egy sarokház volt a Petőfi híd pesti lábánál. Nem is volt közel, parkolni is elég macerás volt – csak tilosban lehetett – és az OKSI (valami ilyen rövidítése volt, azt hiszem oktatási, kulturális és sportiroda a betűszó feloldása) egy régi lakóház második emeletén egy lakásban üzemelt. Sötét, szűk hely... Aztán átkerültek a Bakáts térre. Ez még messzebb volt – ha gyalog kellett volna elhozni a dobozokat – de itt legalább reggelente lehetett parkolni. Azt hiszem a hely itt nagyobb volt, már nem nagyon emlékszem erre.

Ebben az évben pedig átvette e feladatot a kormányhivatal. (Csak zárójelben jegyzem meg, fel nem foghatom mi a fenének kell állandóan variálni és alakítgatni, de hát hülyeségben azt hiszem azt a mélységet átlagember el nem éri, amit a döntéshozók olykor produkálnak, mindegy, ez van.) A hely egészen remek, a Lenhossék utca egy régen épített, hatalmas iskolája. Ez azt hiszem akkor épülhetett, amikor nem hülye stadionokat és magamutogató plázákat építve pazarolták a pénzt, amikor a legegyszerűbb népek nevelésére szánta a pénzt az a gróf, akinek a nevét ma mamutintézmény címkéjeként használják (bitorolják?). Szép nagy, belül tágas épület, fel is újíthatták mostanában.

A bejárattól sok lépcső visz a (nagyon) magas földszintre, itt a portás előtt kell elmenni – majd' mindennap megkérdezte, mi járatban vagyok; igaz hogy majd' mindennap más volt – egy rövid folyosón egy: majdnem teljesen üres kis terembe! Az első egy-két napban hárman voltak, egy nagyon magas vékony, kopaszodó férfi olyan velem egykorú, egy hasonló korú hölgy és egy fiatalabb, azt hiszem ő a főnök: a tőle kapott levélen Dr.-i jelzettel szerepel a neve... Semmi berendezés a teremben, csak középütt egy asztal, két szék és papírdobozokban, számokkal és iskolanevekkel az aznapi érettségi feladatok. Ahogy teltek a napok, a dobozok egyre kevesebben lettek a fal mellet... Még kedden megyek az informatikáért, aztán még egyszer, a nálunk ez évben első alkalommal sorra kerülő „Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika)” c. tárgy egyetlen vizsgázója számára elhozni – a dobozt (mert a „kis” tárgyak feladatlapjai maradnak a dobozzal, csak az utolsóval adják oda).

Érettségi. 2013...