Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

Emelt infó

(#2374) 2013. május 22., szerda

Közeleg a javítás leadási határideje...

Egy tucat dolgozat messze nem reprezentatív minta, az alább leírtak tehát legfeljebb pillanatfelvétel, nincs bennük semmi általánosítható... Idén a fizikai sorrendben javítottam a feladatrészeket, ilyen sorrendben esik pár szó a tapasztalatokról lentebb. Személyes adat nincs benne, a feladatok meg már bőven nem titokvédettek, azaz a közzétételnek nincs azt hiszem semmi akadálya...

A WEB lap készítő feladat szerintem kimondottan egyszerű volt (Vetési varjú). Kis képkezelést tartalmazott, ezt kettő kivételével mindenki abszolválta, egy ezen kettő közül is csak alig maradt el attól hogy a megszerkesztendő képe teljes legyen. Ez tehát nem állította a vizsgázókat nehéz feladat elé. Az egy szem HTML állományt egy valaki nagy valószínűséggel forrásban készítette, itt volt elírás ami pontvesztést eredményezett – pedig a WEB lap forrásban való szerkesztése szerintem igen derék dolog, szívem szerint nagyon is preferálnám, még ha középiskolai szinten nem is lehet a HTML nyelv (sajnos!) tananyag, amint mindenekelőtt tanítunk. És éppen ez az egy viszgázó egy apró elírással nem formáz meg valamit amit feltehetően egyénként tud. A többiek szintén vétettek apró figyelmetlenségeket, a fájl kiterjesztésének duplázása például, vagy a keretcím elhagyása feltehetően nem az ismeret csak a kellő figyelem hiányát jelenti. Banális hiba, szerintem ezen a szinten már nem lenne szabad hogy felbukkanjon ilyemi, de mégis: a képbeillesztés nem mindenkinek sikerült! (Ez talán arra mutat, hogy az állománykezelés nem elég hangsúlyos a tananyagban?) Egy valaki nem csinált linket, csak olyan formára hozta, egy valaki nem állította be a linkek színét. Egészében azt hiszem ez kimondottan könnyű feladat volt ezen a szinten és ezt az eredmények is visszaigazolták, ebben a kicsiny mintában mindenképpen...

A táblázatkezelő (Sikerfilm) feladat ezen a szinten „vékonyka” alapból ami a mennyiséget és olykor rafinált, ami a minőséget illeti, most az utóbbi azért annyira nem volt... (Még a négy órás teljes időből sem jut elegendő egy összetettebb táblázatkezelő feladatra.) Egy konkatenálás jelentett talán érdekes nehézséget. Az enyéimek közül ha jól emlékszem, akkor csupán hárman oldották ezt meg rendesen, ketten vagy hárman literállal (ami nem elfogadható), a többiek kikerülték a problémát és segédoszloppal oldották meg – ez önmagában nem baj, megoldás tehát pontértékes, de a konkatenálás ismeretének hiányát azért jelzi. Az INDEX() és a HOL.VAN() páros alkalmazása érettségin rutin, még középszinten is, hát még itt... Egy valaki oldotta meg ezt kikerülve, kritérium mezővel és AB.MEZŐ() alkalmazásával. Viszont a KEREKÍTÉS() használata bajos, talán ha ketten csinálták meg úgy, ahogyan a feladat kérte. Úgy látszik egészen egyszerűen nem értik a megjelenítésben és a számításban való különbséget. Sok-sok formázásért járt egyetlen pont, ez nem jó, de hát ezen a szinten nem formázni kell tudni... Meg persze pont sem marad ami erre ki- és szétosztható lenne. Meglepően szórnak az eredmények a táblázatkezelésben, pedig alapvetően könnyű feladatról van szó, feltehetően a végére maradt és egészen egyszerűen nem jutott rá idejük. Erre utalnak a teljesen üres oszlopok, ahova egyébként egyszerű képlettel kellett volna ezt-azt beírni.

Az adatbázis-kezelés (Természetvédelmi területek) szerintem átlagos feladat, ezen a szinten ennek nem szabadna nehézséget okozni. Persze ilyen összetettségű feladat megoldásához a QBE rács nem ideális eszköz, SQL-ben viszont világosak a feladatok. Érdekes, hogy – feltehetően – senki sem közvetlenül SQL-ben dolgozott hanem a QBE rácson igazgatta a feladatokat. Ezt furcsállom. Az enyéimekkel csak SQL-ben toltuk, nekik ez a természetes. Pedig lehet, egyikük sem fog emeltszintezni. Egészében ez a feladatrész közepesen nehéz feladat volt, azonban a megoldások nem igazolják ezt vissza. Eléggé szórnak az eredmények, akadt egy 100%-os is, de nem egy olyan, akinek a nem alapszintű lekérdezések során nagyjából fogalma sem volt arról, mihez is kezdjen a részfeladattal. Ez az egy vagy két vizsgázó nem hibásan készítette azt el – egészen egyszerűen képtelen volt a táblakapcsolatot a megfelelőre csinálni! A segítőkés Access az azonos nevű mezőket simán összekapcsolta akárha közük egymáshoz nem is volt, a vizsgázó meg bízva, túlságosan is megbízva az eszközzel amivel dolgoznia kellett volna de amit nem lett volna szabad gondolkodni hagynia maga helyett, el is fogadta ezt – persze hogy az eredmény még csak beszélőviszonyban sincs a megoldással! Mindennek van tanulsága, ennek – számomra – az, hogy nincs az SQL-nek alternatívája, nem szabad időt és energiát pazarolni holmi QBE rácsra. Az adatbázis-kezelés nem népművészet! Azon, hogy a közismereti érettséginek része, persze lehet vitatkozni, de ha már része, akkor tanítsuk komolyan: a QBE rács meg szerintem nem komoly eszköz. A feladatról: szép feladat (bár lehet, a közismereti közép- és emeltszinten lassan a természetismerettel és -védelemmel kapcsolatos tárgyú feladatok túlsúlyba kerülnek :)) talán csak egy UPDATE vagy egy INTO hiányzott belőle (bár a teleülésnév keresése a terület nevében azért ott volt!), ami ha meg is haladta a vizsgázók átlagos képzettségét, erről nem a feladat tehet...

Végül a feladatsor legszebb, legérdekesebb eleme, talán a vizsga gyöngyszeme, az amiért – azt hiszem – valaki emelt szintet választ informatikából: a program készítése. (Választás) Szabatosan: algoritmusok és adatszerkezetek, pedig a kapott feladatok jelentős részében semmi törekvés összetett adatszerkezet alkalmazására sajnos nem volt... Érdekes a nyelvek megoszlása: hat C, három Pascal, egy Java (NetBeans-szel) valamint egy VisualBasic, egy pedig egyáltalán semmi... (Nem értem, hogy aki ennyire nem konyít program készítéséhez – ezt azért programozásnak nem nevezném – az miért ezt a tárgyat és azt is miért ezen a szinten választja...) A feladat szerintem nem volt nehéz: fiktív választás fiktív eredményeinek feldolgozása. Jellemző az is, ez korábban is így volt, hogy amíg az első három feladatrész esetén igyekeztek megoldani, a programozáshoz van aki nem vagy alig nyúlt. Öt kivételével mindenki felépítette a program vázát. Fél tucatból azért elég sok ez az öt, aki érdemben semmit sem csinált ezen feladattípussal... Ők olykor érdekes módon kísérelték meg a lehetetlen és tettek próbát arra, hogy a semmire is szerezzenek akár csak egy vagy kettő pontot is. Egyikük elég mókásan három (!) sort mellékelt Pascal-ra emlékeztető nyelven két másik meg C jellegű pár soros forrásában az első feladat mondatszerű leírását adta) és az első egy-két, egyszerűbb részfeladatot meg is csinálta jól. Taktikának mondjuk helyes... Egy érdekes apróság: a Java-ban programozó vizsgázó kommentben üzenetet hagy a javító tanárnak... :) A programozás lett tehát ebben a kimintában legalábbis a legkevésbé megoldott feladat, ez várható volt, bár emelt szinten úgy gondolom, természetes hogy ezt meg tudja a diák csinálni. Hát nem az. A minta egyik fele (az az öt fő) azt hiszem csak plusz pontokat akart az emelt szinttel, se nem szerette se nem tudta azt, amit programcsinálás formájában kellett volna. A másik fele viszont szépen abszolválta a feladatot. Ami a programszerkezetet illeti, ott azért voltak hátborzongató megoldások, olyanok amikor valaki az észt erővel helyettesíti, amikor valaki a nyolc esetet sokszorosan összekapcsolt IF...ELSE szerkezetekkel oldja meg; nemtudom, ha nyolcvan párt indult volna a képzeletbeli választáson akkro azzal miként boldogult volna ezzel a stratégiával, de mindegy. A kód tisztasága, egyszerűsége és célratörő kivitelezése nem volt (talán nem is lehet) értékelési szempont... Egy kivételével mindenki konzolos módban oldotta meg (ebben a mintában), szerencsére a grafikus vacakokat is használó környezet csak egy volt és szerencsére olyan egzotikus nyelv sem akadt mint kettő éve (amikor még nem is volt listás!), nevezetesen a Python...

Összefoglalva: jó feladatsor volt, szépen kidolgozott; kár, hogy a közismereti informatikát az oktatásirányítás hosszas agóniával de gyakorlatilag halálra ítélte. Kár, mivel ennek a tantárgynak sok munkát, odafigyelést tartalmazóak a feladatsorai, javítási útmutatói... A konkrét vizsgaeseményről: érdekesek a végletek lehetnek. Egy dolgozat majdnem 100%-os lett, ha figyel arra hogy a WEB lap készítésnél a képnek legyen buboréksúgója és arra, hogy ne eggyel többnek számítsa a leghosszabb vetítési szünetet a sikerfilmeknél, az is lett volna. A másik az, aki bele sem fogott a programozásba – emelt szintre miért jön, akinek az egyáltalán nem megy? Taktika, amivel persze baj nincs, csak hát ez a tárgyra is rossz fényt vet, vethet (gyengék lesznek a vizsgaeredmények) amennyiben az, aki értékeli, ezeket a nem lényegtelen mellékkörülményeket nem veszi figyelembe... Az idei javítás nem indult jól (a megbízólevél még mindig sehol), és csak remélem, hogy lesz még majd máskor is ilyen (mármint javítás, mármint ilyen tantárgy), mert lassan semmi mód lehetőség ilyesmivel foglalkozni nem lesz. OK, tudom, változik a világ de van, hogy olyasmi vész el aminek nem lenne szabad...

Osztályozó vizsga

(#2356) 2013. április 11., csütörtök

adatbk

Az adatbázis kezelő feladat

tablkez

A táblázatkezelő feladat

Az enyéimeknek még négy (befejezetlen) évük van érettségiig. Akik ebben a tanévben akarnak informatikából előrehozott érettségit tenni, így az osztályozó vizsgát négy részben teszik le.

Ehhez négy, az érettségit nagyjából lefedő feladatot csináltam nekik, az első két vizsgarész meg is volt. Az eredmények elgondolkodtatóak, sajnos adnak okot némi aggodalomra.

Az első feladat volt a számukra legnehezebb, az adatbázis-kezelés. Ettől féltek, félnek és tartottam én is. Egy WEB-es tematiku slap adta az ötletet, diáktanítókat szerveznek rajta. A részleteket nem ismerem, ettől kezdve az ötlet önnálósult! :) Egyedi készítésű, ezt nem oldottuk még meg soha velük és ennek a megoldását sem lelhetik fel sehol (mint a korábbi érettségi feladatoknak). A feladat azzal együtt, hogy az érettségi szokásos mintákat követi, igyekeztem, hogy sem elijesztően nehéz ne legyen, se hibás magabiztosságra alapot adóan könnyű. Az adatbázis létrehozatala mellett UTF-8 állományokból importálás, kapcsolat létrehozatala (ami semmire se való de legalább látják, hogy melyik tábla melyikkel kapcsolódik), azután lekérdezések. Természetesen SQL-ben... A pontozás során még így is olyan elemekért is pontot kellett adni amiért az érettségin nem szokás, hogy ne legyenek az eredmények nagyon gyengék.

szovszerk

A szövegszerkesztő feladat, ez még csak az órai gyakorló...

prez

A prezentációkezelő feladat még kérdőjeles...

A második feladatot tegnap dolgozták fel, ez táblázatkezelő volt. Itt is az érettségit modelleztük, de sajnos ez is nagyon komoly kihívás nekik. A hibák egy részét a gyakorlás orvosolná, akármit is mondanak, meg lehet jegyezni azt, hogy például mire való a SZUMHA(), a DARABTELI(), az INDEX() vagy a HOL.VAN() függvény... Mondjuk meg sem kíséreltem azt, hogy FKERES() vagy VKERES(), esetleg valami AB függvény legyen benne... Itt is kellett viszont az értékelés során olyanokra pontot adni – a cellatartalom igazítása, betűméret, keretezés – és ezeknek egészen apró elemeiért, ami érettségin összefogva ér pontot, azaz ha egy részt nem csinál meg bukja a pontot és a többi fogást, amit amúgy megcsinált, sem értékelik. Osztályozón megtehető, annyi a pont ahány az item, a fogás, ezt kellene érettségin is és a feladatpontokat aztán egy lineáris skálával átkonvertálni értékelőpontokká, így semmi tevékenység nem veszne el. Mindegy, mára ez okafogyott, lásd utolsó bekezdést...

A harmadik feladat jelenleg csak formálódik. Az idő szorít, áprilissal elfogy, a következő feladat a szövegszerkesztés lesz. Ettől nem tartanak, a baj csak az hogy ez viszont érettségin időre is mennyiségre is nagy feladat rengeteg apró itemmel, és a figyelmetlenségük miatt ebből emiatt szoktak sokat elhagyni, nem vagy nem jól megcsinálni. Ez is egy most kreált feladat, egy index.hu-n olvasott cikkről jutott eszembe... Szöveg importálása, lapformázás, betűformázás (beleértve a kiskapitálist, ami nem természetes nekik), a bekezdés formázása (sulykolva hogy barbárság entereket ütögetni), kép beillesztése, illesztése és formázása, keretes bekezdés, lábjegyzet, oldalszámozás... Azt hiszem ez a legfontosabbakat lefedi. Nem mindet: táblázat nincs benne, sorszámozás, esetleg többszintű... Nincs tabulálás, pedig ezzel rengeteget szenvednek (olvastam olyat is, hogy ezt tanítani sem kéne mert elavult, az írógépre jellemző dolog).

A negyedik feladat még kérdőjeles... Még nem tudom, prezentációkezelésből kellene egy nehezebet adni, vagy WEB lap készítőset... Utóbbi ellen szól, hogy az érettségi feladatkészítők nem kedvelik ezt a típust, ritka. Persze okkal nem kedvelik: nem szerepelhet a középiskolai tananyagban a CSS, ezért elavult módon lehet csak tanítani, műveltetni azaz nem biztos, hogy kell az elavultat erőltetni (ha már a korszerűt nem lehet). Valószínű emiatt, hogy egy összetetteb powerpoint-os feladat lesz... Hamarosan el kell dönteni, meg kell csinálni...

Sajnos azt hiszem ezek már nem többek utóvédharcoknál, az informatikának a közismereti középfokú oktatásban leáldozóban van... Hamarabb lesz népitánc, és relaxáció a középiskolában mint az IT eszközökkel és módszerekkel foglalkozó tantárgy – és persze ez bizonnyal így van jól hiszen akik erről döntenek, azt hiszem nagyon sokat keresnek tehát bizonnyal ezzel arányosan okosak is. Ettől még sajnálja az ember, hogy aminek ilyen szépen kialakult az elmúlt szűk évtizedben a módszertana, eltűnik a sűlyesztőben...