Dorozs blogja 2.0

Személyes, napló...

Kulcsszavak
Feedek
Megosztás

JavaScript

(#2470) 2013. november 24., vasárnap

Szombaton megvolt ezen félév (nekem) utolsó főiskolás foglalkozása. Nagyon öszsement ez a képzés: a csoportok nagyon kicsik és a bajai főiskola erre a képzésre ebben a tanévben nem is iskolázott be első évfolyamosokat. (Azt nem tudom, hogy nem volt jelentkező vagy azért, mert a képzés felszámolása van éppen folyamatban...)

Sok évig a Várban volt a képzés (a számítógépesek a Fáy-ban), ezévtől minden óra a Fáy-ban van. Így volt ez tegnap is, a másodéveseknek én tarthattam foglalkozást. Nem egész naposdat, egy másfél órás foglalkozás után jöttem én, aztán volt az enyém után is egy másfél órás más foglalkozás.

A tárgy Információs rendszerek, a tartalma a programozással kapcsolatos: mi az az algoritmus, milyen algoritmusleíró eszközök vannak, ilyesfélék. Az elmélettel most nem vacakoltam: közreadtam a prezentációt ami sokkal bővebb mint egy bemutató. Csak gyakorlat volt, ami a korábbi évekkel ellentétben nem Pascal hanem – JavaScript. Mellette is, ellene is sok minden szólt. Ellene, hogy nem az a klasszikus programozási környezet, ellene hogy ha mindent meg akar az ember magyarázni, az objektumosság miatt rengeteg mindenre kell (kellett volna) sort keríteni. Mellette szólt viszont, hogy korszerű dologról van szó, hogy ezt azonnal tudja használni az, akinek kell ilyen és mellette, talán legfontosabbként – lehet, nem lenne szabad ezt fontos szempontként sorolni, szerintem az –, szóval talán legfontosabb az hogy látványos, eredményorientált és nem öncélú...

Nyolc feladatot válogattam össze, ebből négyet szép lassan lépésről lépésre megcsináltunk, az ötödiket már kutyafuttában, hiszen másik foglalkozás is volt az enyém után, percre pontosan be kellett (be illett) tehát fejeznem.

A csoport kicsi, de még így is nagyon nagyok a különbségek. Egy fő nagyon szépen haladt, vele sokkal többet is el lehetett volna végezni. Sajnos, akadt akinek az e-Mail csatolat kezelése is gond – nagyon igyekeztem nem felfortyanni, de lehet nem sikerült a bosszúságomat leplezni (a hallgatók szavaiból erre vonatkozó utalás hallatszott ki). Soha, soha sem fogom megérteni, hogyan lehet könyvtár-informatikus, akinek gond a fájl kezelés, gond az e-Mail csatolat kezelése vagy akinek nincs e-Mail címe (legalább is olyan, amit akárhol elér).

Persze ez csak szubjektív vélemény – a képzés sajnos elhalni látszik, ezek a kérdések hamarosan teljesen okafogyottak lesznek...

Emelt infó

(#2374) 2013. május 22., szerda

Közeleg a javítás leadási határideje...

Egy tucat dolgozat messze nem reprezentatív minta, az alább leírtak tehát legfeljebb pillanatfelvétel, nincs bennük semmi általánosítható... Idén a fizikai sorrendben javítottam a feladatrészeket, ilyen sorrendben esik pár szó a tapasztalatokról lentebb. Személyes adat nincs benne, a feladatok meg már bőven nem titokvédettek, azaz a közzétételnek nincs azt hiszem semmi akadálya...

A WEB lap készítő feladat szerintem kimondottan egyszerű volt (Vetési varjú). Kis képkezelést tartalmazott, ezt kettő kivételével mindenki abszolválta, egy ezen kettő közül is csak alig maradt el attól hogy a megszerkesztendő képe teljes legyen. Ez tehát nem állította a vizsgázókat nehéz feladat elé. Az egy szem HTML állományt egy valaki nagy valószínűséggel forrásban készítette, itt volt elírás ami pontvesztést eredményezett – pedig a WEB lap forrásban való szerkesztése szerintem igen derék dolog, szívem szerint nagyon is preferálnám, még ha középiskolai szinten nem is lehet a HTML nyelv (sajnos!) tananyag, amint mindenekelőtt tanítunk. És éppen ez az egy viszgázó egy apró elírással nem formáz meg valamit amit feltehetően egyénként tud. A többiek szintén vétettek apró figyelmetlenségeket, a fájl kiterjesztésének duplázása például, vagy a keretcím elhagyása feltehetően nem az ismeret csak a kellő figyelem hiányát jelenti. Banális hiba, szerintem ezen a szinten már nem lenne szabad hogy felbukkanjon ilyemi, de mégis: a képbeillesztés nem mindenkinek sikerült! (Ez talán arra mutat, hogy az állománykezelés nem elég hangsúlyos a tananyagban?) Egy valaki nem csinált linket, csak olyan formára hozta, egy valaki nem állította be a linkek színét. Egészében azt hiszem ez kimondottan könnyű feladat volt ezen a szinten és ezt az eredmények is visszaigazolták, ebben a kicsiny mintában mindenképpen...

A táblázatkezelő (Sikerfilm) feladat ezen a szinten „vékonyka” alapból ami a mennyiséget és olykor rafinált, ami a minőséget illeti, most az utóbbi azért annyira nem volt... (Még a négy órás teljes időből sem jut elegendő egy összetettebb táblázatkezelő feladatra.) Egy konkatenálás jelentett talán érdekes nehézséget. Az enyéimek közül ha jól emlékszem, akkor csupán hárman oldották ezt meg rendesen, ketten vagy hárman literállal (ami nem elfogadható), a többiek kikerülték a problémát és segédoszloppal oldották meg – ez önmagában nem baj, megoldás tehát pontértékes, de a konkatenálás ismeretének hiányát azért jelzi. Az INDEX() és a HOL.VAN() páros alkalmazása érettségin rutin, még középszinten is, hát még itt... Egy valaki oldotta meg ezt kikerülve, kritérium mezővel és AB.MEZŐ() alkalmazásával. Viszont a KEREKÍTÉS() használata bajos, talán ha ketten csinálták meg úgy, ahogyan a feladat kérte. Úgy látszik egészen egyszerűen nem értik a megjelenítésben és a számításban való különbséget. Sok-sok formázásért járt egyetlen pont, ez nem jó, de hát ezen a szinten nem formázni kell tudni... Meg persze pont sem marad ami erre ki- és szétosztható lenne. Meglepően szórnak az eredmények a táblázatkezelésben, pedig alapvetően könnyű feladatról van szó, feltehetően a végére maradt és egészen egyszerűen nem jutott rá idejük. Erre utalnak a teljesen üres oszlopok, ahova egyébként egyszerű képlettel kellett volna ezt-azt beírni.

Az adatbázis-kezelés (Természetvédelmi területek) szerintem átlagos feladat, ezen a szinten ennek nem szabadna nehézséget okozni. Persze ilyen összetettségű feladat megoldásához a QBE rács nem ideális eszköz, SQL-ben viszont világosak a feladatok. Érdekes, hogy – feltehetően – senki sem közvetlenül SQL-ben dolgozott hanem a QBE rácson igazgatta a feladatokat. Ezt furcsállom. Az enyéimekkel csak SQL-ben toltuk, nekik ez a természetes. Pedig lehet, egyikük sem fog emeltszintezni. Egészében ez a feladatrész közepesen nehéz feladat volt, azonban a megoldások nem igazolják ezt vissza. Eléggé szórnak az eredmények, akadt egy 100%-os is, de nem egy olyan, akinek a nem alapszintű lekérdezések során nagyjából fogalma sem volt arról, mihez is kezdjen a részfeladattal. Ez az egy vagy két vizsgázó nem hibásan készítette azt el – egészen egyszerűen képtelen volt a táblakapcsolatot a megfelelőre csinálni! A segítőkés Access az azonos nevű mezőket simán összekapcsolta akárha közük egymáshoz nem is volt, a vizsgázó meg bízva, túlságosan is megbízva az eszközzel amivel dolgoznia kellett volna de amit nem lett volna szabad gondolkodni hagynia maga helyett, el is fogadta ezt – persze hogy az eredmény még csak beszélőviszonyban sincs a megoldással! Mindennek van tanulsága, ennek – számomra – az, hogy nincs az SQL-nek alternatívája, nem szabad időt és energiát pazarolni holmi QBE rácsra. Az adatbázis-kezelés nem népművészet! Azon, hogy a közismereti érettséginek része, persze lehet vitatkozni, de ha már része, akkor tanítsuk komolyan: a QBE rács meg szerintem nem komoly eszköz. A feladatról: szép feladat (bár lehet, a közismereti közép- és emeltszinten lassan a természetismerettel és -védelemmel kapcsolatos tárgyú feladatok túlsúlyba kerülnek :)) talán csak egy UPDATE vagy egy INTO hiányzott belőle (bár a teleülésnév keresése a terület nevében azért ott volt!), ami ha meg is haladta a vizsgázók átlagos képzettségét, erről nem a feladat tehet...

Végül a feladatsor legszebb, legérdekesebb eleme, talán a vizsga gyöngyszeme, az amiért – azt hiszem – valaki emelt szintet választ informatikából: a program készítése. (Választás) Szabatosan: algoritmusok és adatszerkezetek, pedig a kapott feladatok jelentős részében semmi törekvés összetett adatszerkezet alkalmazására sajnos nem volt... Érdekes a nyelvek megoszlása: hat C, három Pascal, egy Java (NetBeans-szel) valamint egy VisualBasic, egy pedig egyáltalán semmi... (Nem értem, hogy aki ennyire nem konyít program készítéséhez – ezt azért programozásnak nem nevezném – az miért ezt a tárgyat és azt is miért ezen a szinten választja...) A feladat szerintem nem volt nehéz: fiktív választás fiktív eredményeinek feldolgozása. Jellemző az is, ez korábban is így volt, hogy amíg az első három feladatrész esetén igyekeztek megoldani, a programozáshoz van aki nem vagy alig nyúlt. Öt kivételével mindenki felépítette a program vázát. Fél tucatból azért elég sok ez az öt, aki érdemben semmit sem csinált ezen feladattípussal... Ők olykor érdekes módon kísérelték meg a lehetetlen és tettek próbát arra, hogy a semmire is szerezzenek akár csak egy vagy kettő pontot is. Egyikük elég mókásan három (!) sort mellékelt Pascal-ra emlékeztető nyelven két másik meg C jellegű pár soros forrásában az első feladat mondatszerű leírását adta) és az első egy-két, egyszerűbb részfeladatot meg is csinálta jól. Taktikának mondjuk helyes... Egy érdekes apróság: a Java-ban programozó vizsgázó kommentben üzenetet hagy a javító tanárnak... :) A programozás lett tehát ebben a kimintában legalábbis a legkevésbé megoldott feladat, ez várható volt, bár emelt szinten úgy gondolom, természetes hogy ezt meg tudja a diák csinálni. Hát nem az. A minta egyik fele (az az öt fő) azt hiszem csak plusz pontokat akart az emelt szinttel, se nem szerette se nem tudta azt, amit programcsinálás formájában kellett volna. A másik fele viszont szépen abszolválta a feladatot. Ami a programszerkezetet illeti, ott azért voltak hátborzongató megoldások, olyanok amikor valaki az észt erővel helyettesíti, amikor valaki a nyolc esetet sokszorosan összekapcsolt IF...ELSE szerkezetekkel oldja meg; nemtudom, ha nyolcvan párt indult volna a képzeletbeli választáson akkro azzal miként boldogult volna ezzel a stratégiával, de mindegy. A kód tisztasága, egyszerűsége és célratörő kivitelezése nem volt (talán nem is lehet) értékelési szempont... Egy kivételével mindenki konzolos módban oldotta meg (ebben a mintában), szerencsére a grafikus vacakokat is használó környezet csak egy volt és szerencsére olyan egzotikus nyelv sem akadt mint kettő éve (amikor még nem is volt listás!), nevezetesen a Python...

Összefoglalva: jó feladatsor volt, szépen kidolgozott; kár, hogy a közismereti informatikát az oktatásirányítás hosszas agóniával de gyakorlatilag halálra ítélte. Kár, mivel ennek a tantárgynak sok munkát, odafigyelést tartalmazóak a feladatsorai, javítási útmutatói... A konkrét vizsgaeseményről: érdekesek a végletek lehetnek. Egy dolgozat majdnem 100%-os lett, ha figyel arra hogy a WEB lap készítésnél a képnek legyen buboréksúgója és arra, hogy ne eggyel többnek számítsa a leghosszabb vetítési szünetet a sikerfilmeknél, az is lett volna. A másik az, aki bele sem fogott a programozásba – emelt szintre miért jön, akinek az egyáltalán nem megy? Taktika, amivel persze baj nincs, csak hát ez a tárgyra is rossz fényt vet, vethet (gyengék lesznek a vizsgaeredmények) amennyiben az, aki értékeli, ezeket a nem lényegtelen mellékkörülményeket nem veszi figyelembe... Az idei javítás nem indult jól (a megbízólevél még mindig sehol), és csak remélem, hogy lesz még majd máskor is ilyen (mármint javítás, mármint ilyen tantárgy), mert lassan semmi mód lehetőség ilyesmivel foglalkozni nem lesz. OK, tudom, változik a világ de van, hogy olyasmi vész el aminek nem lenne szabad...

Java

(#2330) 2013. február 13., szerda

Háromnegyed ötkor tudtam elköszönni és indulni kedden este a suliból, át a SzÁMALK-hoz. Szerencsére a hosszabb utat választva a Petőfi hídon átmenve elkerültem a dugót a Rákóczi hídon és egyetlen perccel korábban a kezdésnél értem oda. Le tudtam adni a januári óraelszámolást is. Ez az órasorozat, nyolc alkalom, keddenként (és ugyanez egy másik csoportnak szerdánként) lesz ezután ilyen késői időpontban. A keddi alkalomra egy terembe két osztályt osztottak be amivel semmi gond, racionális hogy kisebb oktatói költséggel dolgozhasson az iskola (ami persze nekem annyira nem jó de senki sem kérdezte nekem mi a jó), baj azonban hogy még szék is alig volt amire leültethettem őket. Zsolt korábban levélben, most Gabriella személyesen is kért, figyelmeztetett, hogy a hallgatók nem programozók... Persze, tudom. Nem egészen értem miért ez a komoly figyelmeztetés, lehet, hogy az iskolának rossz tapasztalata van a programozást tanítókkal? Lehet hoyg a hallgatók visszatérően panaszolták, hogy túlterheli őket a programozás tanulása? Majd vigyázok ezzel, majd figyelek erre, majd fokozottan ügyelek a hallgatói ellenállás lebontására, amit amúgy is megtettem volna, de mindegy... Szóval elképesztően sokan voltak, mind a két csoportot ismerem mert volt velük adatbázisos foglalkozásom. A programozás nehéz ügy lesz velük. Egyrészt mert tényleg nem programozó alkatok (ki az?) de méginkább mert hogy olyan alapfogalmak is homályban vannak – ezeket pedig ki kell a fényre csalogatni :) – mint katalógusváltás DOS ablakon, aktuális katalógus. Titkárnőknél hagyján, de milyen már, hogy leendő WEB-mesterek a forrásfájlt az Asztalra mentik aztán egy másik munkamappában nem találva jelzik, baj van – de hogy mi, arról fogalmuk sincs. Lehet, nem ez a tipikus, de nagyon meglepett tegnap este, hogy olyan jellegűek voltak a gondjaik mint a saját diákjaimaknak, pedig ők profi informatikusok lesznek ellentétben akik profi autószerelők lesznek (már aki és reméljük sok), de nem profik ami az informatikát illeti. Nem volt könnyű az óra, mert hiába felnőtt a jelenlevők zöme – vagy tán éppen azért? – de voltak pillanatok amikor úgy fegyelmezetlenkedtek és hangoskodtak mint a sajátjaimak rosszabb pillanataikban, csak hát amíg ezekre rákiálthatok, felnőttekre talán mégsem... Gabriella elmondta azt is, hogy három diák aki nem a két csoport taga is ott lesz az órán – és a foglalkozás végén elkérdezte tőlük, hogy milyen volt... Ezt nem nagyon értettem, lehet Gabriella azt ellenőrizte le, hogy pontosna kezdek és pontosan fejezek be? (Na ez a francia csoport miatti csúszás az esetleges elkésés miatt érdekes lehetett volna, szerencsére jól alakultak a dolgok.) Lehet, hogy ezen három diák véleményének kikérésével az órát ellenőrizte? Ha nem akkor paranoiás kezdek lenni ha igen, akkor viszont nem értem, hogy egészen egyszerűen miért nem ült be órát hospitálni? Nem zavart volna, és meg is tette sok éve amikor a nappalisoknak tarthattam Adatvédelmet...

Hazafelé megint rohanás, hogy odaérjek nyolcig a postára, mivel a lakásbiztosítást kellett befizetni aztán véget ért a nap – ideje is volt, nagyon fárasztó volt. Ma majdnem ugyanez... Hja, megint egy szürke nap az irodában :) Egészében persze örülök, hogy van ez a programozás óra, ebben az évben sajnos nincsenek emelt szinten érettségizni akarók akiket lehet programozásra korrepetálni – van viszont ez a nyolc alkalom amikor Java-t taníthatok. Mindent jó tanítani, ha informatikát lehet az még jobb, de ezen belül is a legérdekesebb (csinálni is, tanítani is) a programozás... Kár, hogy olyan nagyon ritka az ilyen alkalom...

Információs rendszerek

(#2296) 2012. december 20., csütörtök reggel hat óra

Nem jó idők jönnek...

Eddig sem volt nagyon sok eszközünk, de most rohamosan szűkölnek a lehetőségeink. Ami megvan, folyamatosan amortizálódik, ami felújításra, javításra szorulna, úgy marad és használjuk ahogy tudjuk... Van, hogy nem tudjuk...

A régi számtechben mindig is volt projektor, most nincs. Az oldalszárny műszaki nagy előadóban tönkrement az ottani és azt ami itt volt, oda tettük át. Az ottani képzés stratégiailag fontosabb, infót meg maholnap senki sem fog tanulni hiszen a mostani oktatásirányítás abban a formában ahogyan eddig volt, feleslegesnek minősítette (abban a formában meg ahogyan elképzelik, egészen egyszerűen nem tanítható). Mindegy, ez van nem érdemes ezen rugózni, a véleményünket senki sem kéri, a fenti döntéseket itt lent a béka segge alatt 100 km-re egészen egyszerűen végre kell hajtani.

60141

Bal oldalon fenn hagytam a szerkesztés fordítás futtatás vázlatát, jobb oldalora éppen elfértek az apró programok kódjai, egyik a másik után...

Szóval nincs projektor az egyesben... Szombaton volt foglalkozásom, ebben a félévben az utolsó az EJF-esekkel. Mivel elmélet is meg gyakorlat is volt, előbbit az egyik emeleti tanteremben tartottam meg ahol még van projektor. (Ha az utolsó projektor ízzó is ellobban majd, az lesz a nap amikor a prezentációkezelőt mint a régi gazdagabb világ fényűzését, egészen egyszerűen elfeledhetjük...) Aztán lementünk a tanterembe a foglalkozás gyakorlati részére...

A programozási tételek hangsúlyos részt kapnak ebben a tárgyban, hát a program készítésével foglalkoztunk. Mivel az idő igen kevés, az egyik, ha nem a legnehezebb résztémára kevesebb az idő mint mondjuk a hálózati ismeretekre – amire szerintem feleslegesen van kettő alkalom amikor egy fél elegendő lenne – ezért éppen csak az alapfogásokat tudtuk átvenni, azt is (és éppen ezért) csak egy mára valóban nem korszerű környezetben, Pascal nyelven...

Azért amit lehet, kihoztunk belőele, azt hiszem. Projektor hijján a táblára kellett dolgozzak, elmaradt a lehetőség amit a projektoros munkában leginkább kedvelek, miszerint a munkát szépen fokozatosan építjük fel: egy apró kódot nem az elejétől a végéig írunk meg, hanem előbb a vázát, majd egyik kiegészítést a másik után eszközölve, a forrást nem lineárisan építve hanem egyik-másik részéhez visszatérve és funkcionálisan bővítve alakul az ki. Mindegy, ez van! Amit megcsináltunk, messze alatta van annak, amit meg szerettem volna (és amit szerintem meg is kellene könyvtár-informatikusokkal), de hát ne zúgolódjon az ember mert ha majd ez sem lesz, akkor még erre a kevéskére is nosztalgiával gondolunk majd... Kevesebbet dolgoztunk fel mint szerettem volna de remélem amit lehetett azt elvégeztük. Ennyit, ilyen komplexitású programocskákat tudtunk megcsinálni, elmondtam amit nulláról indulva az adott nyelvi környezetről el kell – minimum – és az adott keretek között egyáltalán lehetséges – maximum – az megvolt... A csoport kicsi, a hangulat barátságos, majdnem családias, mi kell még? :)