(#2777) 2015. június 17., szerda

Recto: egy előrehozott informatika érettségiző srác a dokumentumokat, könyvtári dokumentumokat húzta. Ezt a tételt nem szokták szeretni. Nem is szokták nagyon tudni… A srác kis akadásokkal, majdnem szóról szóra mondta, amit annak idején a középszintű szóbeli tételekről írott könyvemben megfogalmaztam, még a könyv meghatározásával kapcsolatos szabvány számát is említette. Fantasztikusan végigmondta mi micsoda, az ISBN és az ISSN (remélem jól emlékszem) betűszavak feloldását is. Nagyon ritka, hogy egy diák ennyire megtanulva valamit (az csak zárójelben, hogy ennek semmi köze a tantárgyhoz, hely sem kellene, hogy nagyon legyen a középiskolai közismereti informatikában – ám ez semmit sem von le a srác teljesítményéből).

Verso: A diák a WEB-es keresést húzta… Mondja mondja, túl sok konkrétum nincs benne. A kereső neki a Google és slussz. Miért akarunk többet? OK, akkor így: egy cetlire felírtam neki a keresőkérdést: „Hol nyugszik Alexandra Pavlovna?”. A srácot nem lehet zavarba hozni, a Google kereső rovatába beírja… Ezt… Nem keresőszavakat, nem kereső kifejezést, hanem ezt a mondatot. Így. Akkor ezt így most hogy? Így keres akkor is ha csak magának keres, nem vizsgán azt bemutatandó, hogy tudja a keresőt használni? (Végül is kiderült: Fő utca 20. szám alatt… Az sajnos homályban maradt, melyik településen… [Persze hogy Ürömön...])